Rögtön tétmérkőzéssel nyit a magyar válogatott kispadján Marco Rossi: a Bp. Honvéddal bajnokságot nyerő, a dunaszerdahelyi DAC-tól érkező olasz szakember mindenféle kísérletezési lehetőség nélkül kezdi meg a szereplést a Nemzetek Ligájában a csapattal. Mondhatni, Georges Leekens elküldése után jól beleesett a sűrűjébe... Rajt Tamperében!

A LEGUTÓBBI ÖT KAPITÁNY NEM TUDOTT NYERNI A BEMUTATKOZÓ MÉRKŐZÉSÉN

A kétezres években az MLSZ már 13 (11 teljes jogkörű és 2 megbízott) szövetségi kapitányt nevezett ki a válogatott élére, és a jó kezdés az utóbbi időben keveseknek sikerült. 2010 óta egyedül Csábi József tudott szakvezetőként győzelemmel debütálni a válogatott kispadján, neki az Andorra elleni siker egyben százszázalékos mérleget is jelent. Egervári Sándor, Pintér Attila, Szélesi Zoltán és Georges Leekens vereséggel, Dárdai Pál és Bernd Storck döntetlennel mutatkozott be.

2001 és 2009 között azért biztatóbb volt a helyzet (legalábbis a kapitányi indulásokat figyelembe véve), ugyanis Lothar Matthäus, Bozsik Péter, Várhidi Péter és Erwin Koeman is győztes találkozóval nyitott, egyedül a villámbeugróként érkező Gellei Imre rajtolt zakóval.

MÉLY VÍZ, CSAK ÚSZÓKNAK

A szövetségi kapitányok döntő többsége újabban nem tétmérkőzésen kezdi meg a munkáját, bár a Nemzetek Ligája indítása azt jelenti, hogy egyre kevesebb felkészülési meccset rendeznek, így ez a szituáció lesz valószínűleg a jövőben a mindennapi. A kétezres években Gellei Imre debütált Rossiénál még extrémebb helyzetben, 2001-ben ugyanis Bicskei Bertalannak a szeptember elsején, Grúziában elszenvedett vereség volt az utolsó találkozója a válogatott kispadján, Gellei pedig négy nap múlva már tétre menően irányította a csapatot, ráadásul épp Románia ellen. Közel sem irigylésre méltó feladat...

Gellei Imre után a megbízott szövetségi kapitány Csábi József, majd Dárdai Pál és Bernd Storck startolt tétmérkőzéssel – érdekes, hogy a legutóbbi négy, tétmeccsen nyitó kapitányból három is a románok ellen debütált.

ISMERŐS ELLENFELEK, EGY FURCSA TIZENEGYES ÉS EGY ÓRIÁSI VERÉS

A közelmúltban mind a finn, mind a görög válogatottal többször is játszott nemzeti csapatunk, Finnországgal éppenséggel a 2010-es években már ötször: háromszor nyertünk, egyszer kikaptunk, egy összecsapás gól nélküli döntetlennel zárult. Az örökmérleg Finnország ellen erősen pozitív: 11 magyar siker, 3 döntetlen, 2 finn győzelem. Hazai pályán az egyetlen vereségünk Finnország ellen 2014 márciusára, Pintér Attila bemutatkozására datálódik (1–2).

Az északi csapat először 1923-ban játszott hivatalos találkozót Magyarországon, és a Nemzeti Sport tudósításának felvezetése igencsak jól mutatja a korszellemet:

„...a kékkeresztes finn lobogó mintha már messziről akarná jelezni a jövő-menőknek, hogy ők vannak itt, fiai annak a népnek, amely testvéri szeretettel annyi könnyet törölt szenvedő magyarok meggyötört arcáról az orosz fogságban” – kezdődik a meccsriport. A 3:1-es magyar győzelemmel zárult mérkőzésen egyébként a finnek szereztek vezetést, a mezőny legjobbja pedig a duplázó Braun József és a tizenegyest hárító Zsák Károly volt. Utóbbi elővett egy trükköt is: a lövés pillanatában a rúgó játékos, Verner Eklöf elé futott. Természetesen a játékvezető újrarúgatta a büntetőt, aminél aztán már Zsák a helyén maradt – és kiütötte Aarne Linna lövését.

Görögországgal a 2016-os Európa-bajnokság selejtezőin csapott össze kétszer a magyar csapat. Az örökmérleg 19 találkozón 4 magyar siker, 6 döntetlen és 9 görög győzelem. 1987 és 2008 között egyszer sem sikerült nemzeti csapatunknak felülmúlnia Hellász legjobbjait. A görög válogatott a rekordvereségét 1938. március 25-én Budapesten szenvedte el: a Hungária körúton 11:1-es mészárlásba futott bele. Zsengellér Gyula egymaga ötöt vállalt a tizenegy gólból, a görögök 90. percben esett szépítő találatát pedig jókora tetszésnyilvánítás fogadta a lelátón.

„A magyar futball káprázatos görögtüze” – a Pesti Napló fogalmazott így – egyben azt is jelentette, hogy Magyarország kvalifikálta magát az 1938-as világbajnokságra, melyen aztán ezüstérmet szerzett.

ÖTVEN FELETT SENKI

Marco Rossi nem hívta meg a nyári átigazolási időszak lezárultát követően is klub nélküli, szabadon igazolható Dzsudzsák Balázst, így a jelenlegi magyar keretben nincs egyetlen olyan játékos sem, aki ötvennél több válogatottságot számlálna. A válogatottsági rangidős a keretben Kádár Tamás (47 válogatottság) és Szalai Ádám (46) – a többiek közül még senki sem jutott 25 szereplés fölé. A nemzeti mezben eddig 15 gólos Szalai Ádám egymaga több válogatott találat „tulajdonosa”, mint a keret többi tagja együttvéve (10, a Szalai utáni legeredményesebb a 3-3 gólos Stieber Zoltán és Varga Roland).

A MÉRLEG AZ EB ÓTA: CSAK ÖT GYŐZELEM 18 MECCSEN

A nyolcaddöntős szerepléssel zárult Európa-bajnokság után Magyarország 2016. szeptember 6-án kezdte meg a vb-selejtezőket egy feröeri 0–0-val. Az elmúlt két naptári évet visszalapozva nem szép a mérleg: válogatottunk csak ötször nyert (kétszer Lettországot, egyszer-egyszer Andorrát, Feröert és Costa Ricát győzte le), mérlege ebben a periódusban 5 győzelem, 2 döntetlen, 11 vereség.

A nemzeti csapat jelenleg négymérkőzéses nyeretlenségi szériában van, ennél hosszabb rossz sorozat 2009–2010 óta nem fordult elő a válogatottal, mondhatni, „nem kellene növelni” a győzelem nélküli találkozók számát. Akkor hat meccsen keresztül tartott a nyeretlenség, az első négy után a szövetség megköszönte Erwin Koeman munkáját, utódja, Egervári Sándor pedig két vereséggel nyitott, hogy aztán a következő tizenkét találkozójából tízen felülkerekedjen.

AZ ELSŐ SELEJTEZŐK

Végül nézzük meg, hogyan szerepelt Magyarország egy új nemzetközi versenysorozat első kiírásának első selejtezőjén, hiszen a teljesen új rendszerű Nemzetek Ligája még repülés az ismeretlenbe.

Az első világbajnoki selejtező. Az 1930-as tornára még meghívásos alapon utaztak a csapatok, 1934-ben viszont már kvalifikálni kellett. Magyarország Ausztriával és Bulgáriával került egy csoportba, az első két válogatott jutott ki a világbajnokságra. Mivel a Duna-menti labdarúgó-iskola a fénykorát élte, nem lehetett kérdéses a végeredmény.

Az első magyar vb-selejtezőre 1934. március 25-én Szófiában került sor, és a házigazda bolgárok meglepetésre a 27. percben megszerezték a vezetést. Sárosi Györgyöt úgy felbosszantotta ez, hogy két perc múlva óriási bombával válaszolt, majd P. Szabó „Seriff” Gábor büntetője, illetve Toldi Géza és Markos Imre hajrábeli góljai 4:1-es magyar győzelmet eredményeztek. A román Denis Xifandu játékvezetőt meg a felháborodott bolgárok megverték. Hogy a Nemzeti Sport helyszíni tudósítását idézzük:

– Mi történt?
– Megvertek. Kérem, szót sem érdemel az egész, nem csinálok kázust belőle. Felelőtlen egyének tették.

Ez szinte hétköznapi ahhoz képest, hogy a bolgár szövetségi kapitány, Pavel Grozdanov állítólag az „Akasszatok fel!” felkiáltással érkezett az öltözőbe, és ököllel verte saját fejét... Grozdanovot később Fogl (II) Károly váltotta a bolgár kispadon.

Az első Eb-selejtező. Az első Európa-bajnoki kiírásban csak 17 együttes vett részt, így nem volt nehéz beosztani az indulókat: Csehszlovákiát és Írországot véletlenszerű sorsolással kiválasztották előselejtezőre, majd a győztes csehszlovákok bejutottak az első selejtezőkörbe, amelyben oda-visszavágós rendszerben folytatták a csapatok. Magyarország alaposan belehúzott, mert a moszkvai Lenin-stadion több mint százezer nézője előtt kezdhetett a Szovjetunió ellen. Baróti Lajos alakulata 1958. szeptember 29-én sima, 3:1-es vereséget szenvedett (a félidőben már 3:0 volt a szovjeteknek), az egy évvel későbbi (!) visszavágón pedig 1:0-ra kapott ki a Népstadionban.

Tegyük hozzá, Barótinak finoman fogalmazva sem volt könnyű dolga. Egy hónappal a forradalom előtt, 1956. szeptember 23-án a Grosics – Kárpáti, Börzsei, Kotász – Bozsik, Berendi (Bundzsák) – Sándor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor tizenegy győzött Czibor Zoltán góljával a Lenin-stadionban 1:0-ra, két évvel később Bakó – Kárpáti, Sipos, Sárosi L. – Bundzsák, Berendi – Budai II, Göröcs, Csordás, Tichy, Bencsics volt az összeállítás. Árnyalatnyi különbség.

2018. szeptember 8-án újabb fejezet kezdődik: a finnek elleni találkozóval az első Nemzetek Ligája-selejtezőjét vívja meg a válogatott, hogy aztán Görögország és Észtország ellen folytassa a szereplést. Dupla játéknapok lesznek mindig: októberben a görögökkel és az észtekkel, novemberben az észtekkel és a finnekkel mérkőzünk meg. A C-liga legjobb négy csapata – tehát a négy csoportgyőztes – 2020 márciusában pótselejtezőn mérkőzhet meg egy Európa-bajnoki helyért, már ha addig nem kvalifikálta magát a kontinenstornára.

Tulajdonképpen az Eb-re vezető út akár Tamperében is kezdődhet.

NEMZETEK LIGÁJA, A C-LIGA PROGRAMJA

2. CSOPORT
Szeptember 8., szombat
18.00, Tampere: Finnország–MAGYARORSZÁG
20.45: Észtország–Görögország
Szeptember 11., kedd
20.45, Budapest, Groupama Aréna: MAGYARORSZÁG–Görögország
20.45: Finnország–Észtország
Október 12., péntek
20.45, Athén: Görögország–MAGYARORSZÁG
20.45: Észtország–Finnország
Október 15., hétfő
20.45, Tallinn: Észtország–MAGYARORSZÁG
20.45: Finnország–Görögország
November 15., csütörtök
20.45: Görögország–Finnország
20.45: Budapest, Groupama Aréna, MAGYARORSZÁG–Észtország
November 18., vasárnap
20.45: Budapest, Groupama Aréna, MAGYARORSZÁG–Finnország
20.45: Görögország–Észtország

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Kovácsik Ádám (Mol Vidi FC)
Védők: Bese Barnabás (Le Havre – Franciaország), Fiola Attila (Mol Vidi FC), Kádár Tamás (Dinamo Kijev – Ukrajna), Lang Ádám (CFR Cluj – Románia), Litauszki Róbert (Újpest FC), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Tamás Krisztián (Mol Vidi FC), Vinícius (Mol Vidi FC)
Középpályások: Kalmár Zsolt (DAC – Szlovákia), Kleinheisler László (FK Asztana – Kazahsztán), Kovács István (Mol Vidi FC), Nagy Ádám (Bologna – Olaszország), Nagy Gergő (Bp. Honvéd FC), Pátkai Máté (Mol Vidi FC)
Támadók: Eppel Márton (Kajrat Almati – Kazahsztán), Sallai Roland (SC Freiburg – Németország), Sallói Dániel (Sporting Kansas City – Egyesült Államok, MLS), Stieber Zoltán (D.C. United – Egyesült Államok, MLS), Szalai Ádám (Hoffenheim – Németország), Varga Roland (Ferencváros)

A FINN VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Lukas Hradecky (Bayer Leverkusen – Németország), Jesse Joronen (FC Köbenhavn – Dánia), Anssi Jaakkola (Reading FC – Anglia)
Védők: Paulus Arajuuri (Bröndby – Dánia), Albin Granlund (Örebro – Svédország), Henri Toivomäki (Kuopion PS), Jukka Raitala (Montreal Impact – Kanada, MLS), Sauli Väisänen (Crotone – Olaszország), Joona Toivio (BK Häcken – Svédország), Jere Uronen (KRC Genk – Belgium)
Középpályások: Markus Halsti (Esbjerg – Dánia), Rasmus Schüller (Minnesota United – Egyesült Államok, MLS), Tim Sparv (Midtjylland – Dánia), Glen Kamara (Dundee FC – Skócia), Robert Taylor (Tromsö – Norvégia), Pyry Soiri (Admira Wacker – Ausztria)
Támadók: Simon Skrabb (IFK Norrköping – Svédország), Robin Lod (Sporting Gijón – Spanyolország), Jasse Tuominen (BATE Boriszov – Fehéroroszország), Rasmus Karjalainen (Kuopion PS), Teemu Pukki (Norwich City – Anglia)