Méterben és másodpercben is kifejezhető a magyar futball elmaradása

NAGY ZSOLTNAGY ZSOLT
Vágólapra másolva!
2018.04.11. 09:48
null
A válogatottnál Dzsudzsák Balázst is tesztelték már a szakemberek (Fotó: Földi Imre)
A modern futballban egyre nagyobb szerep jut a legkülönbözőbb méréseknek, melyek jelentőségét idehaza is egyre inkább felismerik – kedden konferenciát is tartottak a témában.

 

Ha figyeltük már futballcsapat edzését, észrevehettük, hogy a játékosok egyre gyakrabban viselnek a mellkasukon fekete, félbevágott atlétához hasonló ruhadarabot. Mit érdemes tudni róla, miért ennyire elterjedt, és miben segíti a klubokat?

KOROSZTÁLYONKÉNT HÁROM-NÉGY KIEMELKEDŐ EREDMÉNY

SCHUTH Gábor, a magyar labdarúgó-válogatott erőnléti edzője: – A vezetőedzők itthon is egyre többen használják a Catapult-rendszer statisztikáit. A kezdőcsapatot természetesen nem erre alapozva állítják össze, de olyan már előfordult, hogy amikor két azonos képességű futballista közül kellett dönteni, azt választották, amelyiknek jobbak voltak a mutatói. A fiatal játékosokat is érdekli a saját teljesítményük, időnként sorban állnak az ajtóm előtt, annyira kíváncsiak az eredményeikre. A válogatottnál jelenleg korosztályonként három-négy futballista képes felmutatni olyan statisztikát, amely nemzetközi szinten is kiemelkedőnek számít.

A Catapult-rendszer ausztrál találmány, elsőként az ottani rögbijátékosok és futballisták használták. A technológia ezt követően igen gyorsan terjedt el, az Egyesült Államok több látványsportága is rákapott, az NBA-ben, az NHL-ben, az NFL-ben és az MLS-ben a mai napig ezzel mérik a sportolók edzettségi állapotát, mérkőzésen nyújtott teljesítményét, és segítségével tervezik meg felkészülésüket.

Az európai futballt tekintve talán Angliában a legnépszerűbb, de a többi topligában is számos klub felkészülését segíti. Hazánkban 2014-ben a Ferencváros alkalmazta először, azóta többek között a Videoton, a DVTK, a Puskás Akadémia, az MTK is használja, nem beszélve a női és férfiválogatottakról és az utánpótlásról.

Működése GPS-mérésekre alapul, ezt az eszközben található mikroszenzorok és a csatlakoztatható pulzusmérő öv egészíti ki. Minden edzésen és mérkőzésen ellenőrizhető a megtett táv, a különböző sebességi zónákban eltöltött idő, robbanékony megindulások, irányváltások, lassítások, felugrások száma. A terhelési adatok alapján megelőzhetők a túlterhelésből adódó sérülések, s optimalizálható a játékosok felkészítése az egyéni és posztspecifikus igények figyelembevételével.

Kedden a magyar futballszakma konferencián beszélte meg a témát, az előadók a hazai eredményeket vetették össze a nemzetközivel. Amiben a magyar labdarúgó-válogatott, a Ferencváros és a Puskás Akadémia képviselője is egyetértett, az a sprintek és a magas intenzitású mozgások számának elmaradása a 19.8–25.1 kilométer/órás sebességtartományban és 25.1 kilométer/óra felett is.

E két teljesítménymutató tekintetében az angol élvonalban átlagosan 20-30 százalékos fejlődést mértek 2006 és 2013 között. A nemzetközi futballban egy-egy sprint átlagos hossza csökken, vagyis rövidebb idő alatt kell felgyorsulniuk a játékosoknak. Az eredmények alapján, aki idehaza rúgja a labdát, lassabban éri el a csúcssebességet, és bár több ideig tartja azt, ahhoz is több idő kell, hogy visszatérjen a normál tempóhoz, és rövid idő elteltével újabb sprintet hajtson végre. A magyar futballistáknál tehát fejlesztésre szorul a robbanékonyság és a gyorsulási képesség, hogy megfeleljenek a nemzetközi követelményeknek.

További probléma a fiatal játékosok élvonalhoz szoktatása. Amíg hazánkban egy utánpótláskorú játékos idényenként 40-45 mérkőzést (bajnoki, válogatott és edzőmeccsek) vív összesen, felnőttszinten 60-65 tétmérkőzés is előfordulhat, és a fiatalok egyszerűen nem képesek alkalmazkodni a magasabb szinthez. Noha a futómennyiséget tekintve nem nagy a különbség a felső és alsóbb osztályú találkozók között, a játék irama nagyobb, a labda gyorsabb, és a fokozott tempó miatt nehéz jó döntéseket hozni. A választóvonal 17 éves korra tehető, az ilyen idős futballistáknak el kellene bírniuk a felnőttszintű terhelést.

A helyzet azonban nem reménytelen. Ha a hazai klubok az MLSZ vezetésével teret adnak az újfajta tudomány térhódításának, talán hamarabb behozhatjuk lemaradásunkat Európa élvonalával szemben, mint hinnénk.

Legfrissebb hírek

Benczédi Balázs szerint az Újpest már ebben az idényben harcban lehet a bajnoki címért

Labdarúgó NB I
2025.07.31. 08:40

Utolsó utáni pillanat – Bobory Balázs publicisztikája

Labdarúgó NB I
2025.07.30. 23:51

Augusztus 11-től kaphatók a jegyek a Magyarország–Portugália vb-selejtezőre

Foci vb 2026
2025.07.30. 17:37

Csend, rendelet – Somogyi Zsolt jegyzete

Labdarúgó NB I
2025.07.29. 23:43

Jövő héten kezdődik a jegyértékesítés a magyar válogatott dublini vb-selejtezőmérkőzésére

Magyar válogatott
2025.07.29. 17:00

Egymérkőzéses eltiltás a ZTE edzőjének, fegyelmik sora a klubok ellen

Labdarúgó NB I
2025.07.29. 14:24

MLSZ: „A cigányozás sem pálya!” – Vági Márton az NS-nek

Labdarúgó NB I
2025.07.29. 12:29

Az ETO edzője az MLSZ ajánlásáról: Jó lenne, ha valaki tisztázná, mikor, mit lehet csinálni...

Labdarúgó NB I
2025.07.28. 11:36
Ezek is érdekelhetik