Válogatott: olimpiai bajnokunk szerint Storcknak mennie kell

Kérdéses, Bernd Storckkal folytatja-e a válogatott (Fotó: Szabó Miklós)

Bernd Storck, – mint ahogy azt Csányi Sándor elnök nyilatkozta –, az andorrai vereség után kapott még egy esélyt a folytatásra. Kicsit ködös volt a megfogalmazás, de a szövetségi kapitány nem élt a lehetőséggel. Az esély elszállt, így aligha lehet kétséges, hogy a keddi elnökségi ülés – ha az elnök következetes – hogyan végződik.

Ha végiggondoljuk Bernd Storck magyarországi tevékenységét, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy egy olyan feladatra vállalkozott, amelynek végül nem tudott megfelelni.

Storck csaknem három évvel ezelőtt sportigazgatónak jött, és rábízták az egész magyar labdarúgó-utánpótlás nevelési feladatait, majd a válogatott szövetségi kapitányaként a szakma teljhatalmú ura lett. Egy személyben irányított, döntött, meghatározta a labdarúgás fejlesztési irányait. Ebben a körben a fiatal magyar edzők bevonása helyett mintegy húsz külföldi edző kapott szerződést az MLSZ-től. Igaz, tízet azóta elküldtek.

Az igazsághoz tartozik, hogy a bevezetett „fiatalszabállyal” összefüggésben 2015. november 4-én a Nemzeti Sportban (NS) azt nyilatkozta, hogy a bónuszrendszer bevezetése kérdéses, akkor kell versenyeztetni a fiatalokat, ha azok jobbak. Ebben igaza volt.

Bernd Storck nyilatkozatai, értékelései a regnálása alatt sokszor egymásnak ellentmondóak voltak. Az U21-es válogatott itthoni fiaskója után Bernd Storck azt nyilatkozta (2016. április 8., NS): a kerettagok közül összesen nyolc játékos volt kezdő a saját klubja első csapatában, négy nap alatt kellett két mérkőzésen helyt állniuk, a játékosokat a mérkőzések után izomfájdalmak és sérülések gyötörték. A játékosok nemcsak erőnlétileg, de mentálisan sem feleltek meg, nincs hátország. Az U21-es válogatotton keresztül vezet az út a nagy válogatotthoz – mondta. Ezekből a fiúkból kellene egy stabil válogatottat öt-hat év múlva kiállítani.

A francia Eb-re történő kijutás kapcsán Bernd Storck úgy fogalmazott, hogy a mérkőzések végére sajnos elfogy az erőnk, nem a balsors miatt kapjuk a végén a gólokat, hanem az erőnléti hiányosságaink miatt (2015. október 17. és 2015. november 20., NS). A szövetségi kapitány elmondta (2015. november 4., NS), hogy a Bundesligában évente hatszor is felmérik egységes teszttel a játékosokat, de nemcsak az első-, hanem a harmadosztályban is. Nálunk is tesztelik a játékosokat, azonban minden hazai klubnál más és más a teszt, összehasonlításra alkalmatlanok, ugyanis nem egységes edzői alapelvek szerint működik. Bernd Storck mégsem tett lépéseket ennek az egységes tesztrendszernek a bevezetésére. Ha tudta, miért nem vezette be három év alatt?

Egyébként a játékosok nem az elvégzett tesztektől lesznek gyorsabbak és állóképesek, hanem az elvégzett munkától. Ezt pedig ellenőrizni és számon kérni lehet. Ez sem történt meg.

Storck azt is kifogásolta, hogy a játékosok milyen képzettséggel és erőnléttel érkeznek a válogatotthoz, nincs hátország, nem bírják a tempót, mentális problémákkal küszködnek (2016. április 8. NS). Hónapokkal később megállapította, hogy a 23 tesztelt válogatott játékosból csak háromnak az értéke üti meg a nemzetközi mércét (2016. november 24., NS). Az Eb után nyilatkozta: a válogatottak játékosoknak futó gyorsaságban és állóképességben szembetűnő a lemaradása a külföldi társaktól (2017. május 23., NS)

Csak kérdezem: Andorra lehet nekünk a nemzetközi mérce? Andorra után arról beszélt, hogy tudja hogyan kell kivezetni a magyar focit ebből a helyzetből. A jövőt jött építeni. Eddig miért nem építette? Majd azt mondta, hogy szerinte jó játékosaink vannak, így nálunk jobb csapatok ellen is lehet esélyünk. Az eredmények ismertek. Nem volt esélyünk. Svájc és Feröer után egyedül ő látta a fejlődést a csapat játékában. A selejtezők során 35 játékost próbált ki csapatépítés címszó alatt.

Természetesen nem kell elfelejteni, hogy a Dárdai Pál által megörökölt csapat kijutott az Eb-re és örömet szerzett a magyar szurkolóknak. De igaza volt Dárdainak abban is, hogy az Eb-szereplés csak akkor számít igazán sikernek, ha a soron következő selejtezők eredményei is megerősítik azt. Ez csakis akkor lehet így, ha a nemzetközi klubfoci és az utánpótlás-válogatottaink eredményeiben is pozitív változás következik be. A vb-selejtezők statisztikáját nem kell megismételnem, lehangoló. Klubcsapataink nemzetközi szereplése is önmagáért beszél.

Mit tehet az MLSZ? Át kell gondolnia korábbi döntéseit, és elismerni, hogy a Bernd Storck által „szállított” eredmények – beleértve az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatokat és a koncepciót – nem igazolták a döntéseiket. Bízom benne, hogy ezt most megteszi az MLSZ vezetősége. Hiába jönnek német vagy más külföldi edzők az egyesületekhez, az utánpótlás kiválasztása rossz, a képzés nem megfelelő, és Bernd Storck színre lépésével sem változott semmi. Ő sem tudott úrrá lenni a helyzeten. A külföldi edzők megkapják a rosszul kiválasztott, erőnlétileg felkészületlen játékosokat. Bernd Storcknak is tudnia kellett volna, hogy nem a válogatottban kell fizikai állóképességet fejleszteni.

De a jövő az már egy másik történet. A magyar foci újra reformra szorul.

Török Ferenc, olimpiai bajnok