„Priskin Tamás fegyverként használta a könyökét”

SZERENCSÉTLEN SZITUÁCIÓ VOLT – A PRISKIN-ESET CSATÁR SZEMMEL

Priskin Tamás Pepével szembeni könyökösével kapcsolatban a Nemzeti Sport Online először Klausz László véleményét kérte. A 27-szeres válogatott csatár – aki jelenleg az NB II-es Ceglédi VSE vezetőedzője – a kimondottan jól fejelő játékosok közé tartozott, köszönhetően a jó súlypontemelkedésének, nem számított ugyanis a kiugróan magas játékosok közé a 188 centijével. Ezért is voltunk kíváncsiak, hogyan látja szakszemmel Priskin esetét.

„Szerencsétlen szituáció volt, Priskin nem szándékosan könyökölt. Lendületet vett, ahogy azt egy fejpárbajnál szokás, de abban a pillanatban nem láthatta Pepét, mivel háttal állt neki” – mondta Klausz a konkrét eset kapcsán.

Kíváncsiak voltunk ugyanakkor arra is, mit tanítanak az edzők a játékosoknak, hogyan kell felugrani egy ilyen helyzetben.

„Először is a fejelést kell megtanítani a játékosoknak. Az NB II-es tapasztalataim szerint a futballisták lehajtják a fejüket, így a feléjük közeledő labdát az utolsó fél méteren már nem figyelik, ennek következtében nem homlokkal, hanem fejtetővel találják el a labdát” – fogalmazott a szakember, aki a Grosics Akadémián fiatalokkal is dolgozott, majd 2015 és 2017 között a Szeged 2011 vezetőedzőjeként dolgozott a másodosztályban, és idén nyáron vette át a Cegléd irányítását.

Priskin Tamás piros lapot érő könyöklése Pepével szemben

„FEGYVERKÉNT HASZNÁLTA A KÖNYÖKÉT” – JÁTÉKVEZETŐI SZEMMEL

„Amikor a játékvezető egy szituációban döntést hoz, lefényképezi az adott játékhelyzetet, és az alapján ítél, ahogy a játékos cselekszik” – mondta a Nemzeti Sport Online megkeresésére Bede Ferenc, volt FIFA-bíró. Szerinte éppen ezért a játékvezető azt nem tudja, és nem is kell mérlegelnie, hogy a cselekedet szándékos volt-e vagy sem.

„Lehet, hogy Priskin Tamás nem akarta megütni Pepét, de megmozdulásával veszélyeztette a védő testi épségét. Olyan ez, mint amikor valaki túlzott erőbevetéssel rácsúszik a másik lábára, lehet, hogy a labdát célozza, de ha nem találja el, akkor az szabálytalan és kiállítást ér” – fogalmazott Bede, aki szerint az utóbbi években még a korábbiaknál is jobban védik a szabályok a futballisták testi épségét, így nem születhetett más ítélet, mint kiállítás.

„A holland játékvezető úgy ítélte meg, hogy Priskin Tamás fegyverként használta a könyökét – még akkor is, ha ezt nem szándékosan tette –, és beleütött az ellenfél arcába. A döntésben a vér látványa is szerepet játszhatott, mert kivárt egy kicsit a játékvezető, mielőtt felmutatta a piros lapot, de a felvételek alapján jó döntés született. Ez volt a meccs legfontosabb ítélete, azonban a második félidőben volt több olyan eset, amikor a játékvezető nem állította meg a játékot, nem akarta széttördelni, de a visszajátszások azt mutatták, szabálytalanság történt, akár egyik, akár másik oldalon” – értékelte Danny Makkelie játékvezető teljesítményét Bede Ferenc, aki ugyanakkor nem ért egyet azzal, amit Bernd Storck nyilatkozott a mérkőzés után.

A szövetségi kapitány szerint a nemzetközi meccseken továbbengednek olyan szituációkat, amikért az NB I-ben már szól a síp. Érdekes, hogy korábban Thomas Doll, a Ferencváros vezetőedzője is megfogalmazott hasonló véleményt.

„Olvastam Bernd Storck nyilatkozatát, de a portugálok elleni meccsen a visszajátszások nem azt igazolták, hogy a játékvezető minden esetben jó döntést hozott volna, amikor továbbengedte a játékot. Több olyan szerelési kísérlet is történt, ami szabálytalan volt. Nem gondolnám, hogy ez lenne a helyes út. És nem gondolnám, hogy Magyarországon más lenne a játékvezetői felfogás, mint nemzetközileg. Angliával összehasonlítva az valóban különbség, hogy a Premier League-ben sok esetben a talpalás nem számít szabálytalannak, amit más esetben az angol játékvezető a Bajnokok ligájában lefúj, azonban ez a kettősség nem jó.”