Meg fog lepődni, mi mindent rejt a Puskás-stadion – GALÉRIA, VIDEÓ!

Egy nemzeti stadion építésének szükségessége már a kilencszázas évek elején felvetődött, végül az 1948-as londoni olimpia sikereinek hatására gyorsult fel a budapesti Népstadion ügye. A tervezéssel a főépítészt, ifj. Dávid Károlyt bízták meg. Bár a politikusok egy százezres stadionban gondolkodtak, végül egy 70 ezer főt befogadni képes létesítmény terve valósult meg (ettől függetlenül nemegyszer majd' százezren szorongtak a betonkatlanban – a szerk.). A hivatalos megnyitóünnepséget 1953. augusztus 20-án tartották, melynek fénypontját a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva közötti barátságos mérkőzés (3:2) jelentette. 2002-ben, Puskás Ferenc 75. születésnapján kapta meg hivatalosan a Puskás Ferenc Stadion nevet.

A megnyitás

A toronyépület még mai is őrzi a régebbi idők hangulatát, elég csak megnézni a belső kialakítását vagy az egyes berendezési tárgyakat. Először az öltözők felé vettük az irányt, ahol ugyan a szekrények már újabbak, de a padokat meghagyták régi formájukban. Medence is a játékosok rendelkezésére állt, ami újdonságnak számított akkoriban.

Sokan talán nem tudják, a Népstadionban működött negyven szobával az egycsillagos Hotel Pilon, de az MLSZ-nek is voltak irodái az épületben. Az öltözőkből a játékoskijáróhoz vezető lépcsőről nyílik a légópince (már 1953-ban is megvolt), amelyet manapság raktárként használnak. Étterem is üzemelt a szálloda szomszédságában, amely szintén számos érdekes részletet rejt magában.

Az 1998-as atlétikai Eb-re 1.2 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre a stadionon. Ekkor épült a sajtópáholy, valamint a tetőszerkezet. A focipálya területe 105 x 68 méteres, a körülötte levő atlétikai pálya a hetvenes évek végén kapott rekortán borítást.

A felső karéjt ugyan az 1990-es években megerősítették, de kétezres évek elején veszélyesnek nyilvánították, és lezárták. Focimeccsekre már egyébként sem volt alkalmas azt követően, hogy előírás lett az egyedi ülések biztosítása. A DVSC saját költségén piros székeket szereltetett fel a középlelátóra (bár ezek azóta kifakultak) a BL-szereplése alkalmával, míg oldalra az MLSZ hozott zöld színűeket.

A tribün közepén találjuk a Rákosi-páholyt vagy kormánypáholyt, amelyet vastag betonból alakítottak ki, hogy egy esetleges komolyabb támadásnak is ellent tudjon állni. A páholy mögött található, márvány borítású terem ma már több helyen beázott, de még mindig találunk benne korabeli asztalokat és foteleket. Az úgynevezett K-vonalon keresztül közvetlen telefonos összeköttetés nyílt a pártközponttal és a parlamenttel. A „legendás alagúton” keresztül a korábbi párt- és sportvezetés tagjai, illetve vendégeik az Istvánmezei útról autóval is megközelíthették a tribünt. Szintén ebben a részben találjuk a telefonközpontot, amelynek fülkéiben az újságírók leadhatták tudósításaikat. A fülkék tetején még ma is láthatóak a vállalatok reklámjai, sokan közülük már nem is léteznek.

Tizennyolc óriási pilon tartja a lelátókat, ezekben a közlekedés mellett egyéb funkciókat is megvalósítottak. Eredetileg körbeért volna a karéj, végül azonban féloldalas maradt a stadion – az új aréna azonban már teljesen szimmetrikus lesz.

JÁRJA KÖRBE A PUSKÁS FERENC STADIONT AZ NSO TV-VEL

A 2020-AS EB ELŐTT EGY ÉVVEL MÁR ÁLLNIA KELL AZ ÚJ STADIONNAK

Talán most már végérvényesen kijelenthető, hogy a „Viszlát, stadion!” elnevezésű rendezvény keretében játszották le az utolsó mérkőzéseket a Puskás Ferenc Stadionban:

„A hónap elején jelent meg a bontási nyílt közbeszerzési pályázat, néhány hónap, míg a munkálatok megkezdődhetnek – mondta el a bejárásunk alkalmával Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos. – Közben elindult az építési engedélyezési eljárás is. A bontás esetében nagyjából fél évvel számolunk, a jövő év nyaráig szeretnénk elvégezni. Utána nyár végén, legkésőbb ősszel indulhat az építkezés, és akkor kétezer-tizenkilenc első negyedévében elkészülhetünk. Egy évünk lesz a labdarúgó Európa-bajnokságig, hogy különböző rendezvényeken teszteljük az új Puskás-stadiont.”

Fürjes márciusban vette át a projektet, amely az eredeti tervek szerint túlságosan kockázatos volt, így egyszerűsíteni kellett rajta. A korábbi elképzelés szerint egyebek mellett 180 szobás szálloda, konferencia-központ, irodaház, sportmúzeum, üzletek, éttermek, rendőrőrs is helyet kapott volna az épületben.

„A leégett BS helyén felépülő Sportaréna és az új Üllői úti stadion esetében már megtapasztaltam, mitől működik jól egy új sportlétesítmény. Az új Puskásnál azt láttam, hogy az elődeim túl bonyolultra és túl drágára tervezték a nemzeti stadiont. Az új tervek ésszerűbbek, egyszerűbbek és takarékosabbak. Az ide betervezett nagy edzőcsarnokok indokolatlanul megnövelték volna a költségeket. A szakemberek megállapították, hogy akár itt, az Istvánmezőn, akár más állami területeken sokkal olcsóbban meg lehet ezeket valósítani. Mindezeket szem előtt tartva úgy döntöttünk, hogy legyen egy modern, huszonegyedik századi, az UEFA előírásainak mindenben megfelelő nemzeti labdarúgó-stadion. Konferenciák és nagyobb, akár nyolcvanezer fős koncertek megrendezésére lesz mód. Az MLSZ és az UEFA is rábólintott a tervekre.”

Az egyszerűsítés nem érinti Skardelli György építész (ő tervezte a Sportarénát is) stadion a stadionban koncepcióját.

„A Népstadion nemzeti kincs, sokaknak fűződik hozzá személyes emléke – folytatta Fürjes. – A magyar futball legsikeresebb korszakában adták át, elképesztő legendák játszottak benne. Ezért olyan épületet akartunk, amely látványában összetéveszthetetlenül megidézi a régi Népstadiont, így megmarad a vizuális kapcsolat. Mindezt a függőleges pilonoknak – valójában közlekedő épületeknek – a megtartásával és letükrözésével érjük el. Ahogy a terveken látható, teljesen szimmetrikus stadion jön létre. A toronyépület szintén megmarad, és az összes létesítmény egy kisebb körben helyezkedik majd el. A lelátó szerkesztésében azt szerettük volna elérni, hogy valódi katlan jöjjön létre. Sokkal közelebb leszünk a pályához, mint a jelenlegi stadionban."

Az új stadion befogadóképessége 65 ezer fő lesz, ez a Bajnokok Ligája-döntő és az Európa-liga-finálé megrendezésének alsó határa. Fürjes szerint ennél nagyobbat ma felelőtlenség lenne építeni, és csak idő kérdése, hogy egy nagy európai kupadöntőt is a fővárosba hozzunk. A pontos költségekről a kivitelezővel történt szerződéskötést követően lehet érdemben beszélni (a korábbi számításokban 100 milliárd forint szerepelt).

A kormánybiztos szerint lépésről lépésre kell haladni, amint elkezdődik az építkezés, megtervezik a sokkal rövidebb idő alatt felépíthető csarnokokat. Istvánmező óriási érték, de jelen állapotában több régi és esetleges épület is található rajta. Fürjes elmondta, egységesen szeretnék áttekinteni a fejlesztését, és a magyar olimpiai pályázatot is figyelembe véve elkészíteni egy öt-tíz éves programot, amely a verseny- és szabadidősport érdekeit is szolgálja.

A LASSAN A LEDÓZEROLTATÁS SORSÁRA JUTÓ PUSKÁS FERENC STADION BEJÁRÁSÁRÓL A SZOMBATON MEGJELENŐ NEMZETI SPORT NÉGYOLDALAS, KIVEHETŐ HOSSZABBÍTÁS MELLÉKLETÉBEN FOTÓRIPORTOT OLVASHAT.