„Húsz éve sem jutott ki sehova a válogatott, pedig azoknak, akik ma hevesen kritizálnak, ugyanúgy meg lett volna az esélyük a nagy tornán való részvételre – mondta Tőzsér Dániel kritikusaik egy részének, de nem akarta levenni magáról a felelősséget. – Félreértés ne essék, az északírek ellen nyerni kellett volna. Igen. Ugyan nem gyenge, de nem is hatalmas játékerőt képviselő válogatottal találkoztunk. Az országban mindenki joggal győzelmet várt, mi, játékosok is. Beszélgettem többekkel a mérkőzés óta, Juhász Rolitól Dzsudzsák Balázsig, mindenki kivan. Szó esett arról, mit rontottunk el, de mielőtt megkérdeznék, konkrétan mit, annyit mondhatok csupán, tudjuk, mi okozott nehézséget a kilencven percben, de ez nem az újságok lapjaira való, előbb szemtől szemben kell egymással megbeszélnünk. A vereségnél is súlyosabb problémának látom, hogy a magyar futball szereplői nem akarnak összefogni. Mindenki szajkózza a maga igazát, de nem egy irányba tartunk, nem tettük le a voksunk egy bizonyos koncepció mellett." |
Az október 11-ei és 14-ei (a Románia és a Feröer elleni) találkozó már „tétre" megy. Ha a válogatott nem győz Bukarestben – szövetségi kontextusban: nem „nyeri vissza" az Üllői úton elvesztett pontokat –, a hónap közepén-végén jó esély van rá, hogy leváltják Pintért. A csapat e két idegenbeli találkozó között – a jelenlegi elképzelés alapján – nem tér haza, vagyis a küldöttség Bukarestből egyenesen Tórshavnba repül, és ha a románok ellen nem is teljesül a terv, a feröeriek ellen, már csak az idő rövidsége miatt is, még Pintér készítené fel a játékosokat.
A szakvezető sorsa tehát minden jel szerint októberben eldőlhet, s ha kimondva nincs is, a válogatottnak a jelzett két meccsen hat pontot kell szereznie. Vagyis az áhított romániai győzelem után még az abszolút verhetőnek tartott Feröert is le kell gyűrni, márpedig – a magyar futball jelenlegi helyzetében – azt sem lehet száz százalékra mondani, hogy az északi kirándulás biztos sikerrel zárul... Persze leginkább a bukaresti fellépéstől tartanak a szövetségben, már csak a tavaly szeptemberi vb-selejtezőn elszenvedett 3–0-s, kínos zakó miatt is.
Úgy tudjuk, Csányi Sándor MLSZ-elnököt meglehetősen mélyen érintette a vasárnapi kudarc, annál is inkább, mert annak idején nem Pintérben gondolkodott kapitányként, ám a tűz közelében lévő „szakemberek" (akiknek a véleményére – különösen vasárnapi nyilatkozata alapján – igencsak kíváncsi a vereség kapcsán) gyakorlatilag rábeszélték a Győr trénerére. Az elhibázott csapatépítés mellett más problémákat (kommunikációs zavarok, hivatali utak megkerülése) is előidéző Pintér mellett egyébként annak idején felsőbb szinten is hitet tettek; alighanem ez volt a legfőbb oka, hogy a vasárnapi mérkőzés után Csányi és Vági Márton MLSZ-főtitkár hosszasan beszélt a politikai elit képviselőivel is. Ugyanakkor Csányi több fórumon is jelezte, hogy kapkodni semmiképpen sem szeretne: noha a feszültség nem kicsi, hagy lehetőséget a szeptemberi-októberi etapra előirányzott hat pont begyűjtésére. (Más kérdés, hogy a szövetségben eredetileg az északírek és a feröeriek elleni három-három ponttal kalkuláltak, míg Bukarestet „elengedték".)
A válogatott az októberi dupla után még egy Eb-selejtezőt vív az idén: november 14-én a finneket fogadja a most már rossz emlékű Üllői úti stadionban.
A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁBAN BŐVEBBEN FOGLALKOZIK A VÁLOGATOTT EB-SELEJTEZŐS VERESÉGÉVEL.
A KORÁBBI VÁLOGATOTT NAGY ANTAL EGY VÉDŐ SZEMSZÖGÉBŐL ELEMEZTE A PINTÉR-ÉRA KAPOTT GÓLJAIT.