Torghelle Sándor: „Jó lenne, ha most már végleg befognák a szájukat”

– Szép gól volt...
– Köszönöm, nekem is tetszett – biccentett egyet Torghelle Sándor. – El sem tudja képzelni, mi játszódott le bennem akkor, amikor láttam, hogy a labda a kapuban köt ki.



– Kíváncsi lennék rá.
– Nem is tudom, mikor éreztem legutóbb ilyen nagy örömöt. Szétcsattantam a boldogságtól, legszívesebben kiszaladtam volna a stadionból, leszakítva magamról a mezt. Tudja, azért is duplán fontos számomra ez a gól, mert ezután talán háttérbe vonulnak a kritikusaim.

– Elégtételt érez?
– Sokkal többet! Azzal, hogy ismét gólt szereztem a válogatottban, bebizonyítottam mindenkinek, hogy igenis helyem van a magyar csapatban, és Erwin Koeman nem csupán azért hív meg a keretbe, mert egyszerűen nincs más csatár. Bevallom, rosszulestek a bírálatok, rossz volt szembesülni a felém irányuló negatív megjegyzésekkel. Elképzelheti, milyen azt hallani, amikor az ember háta mögött arról beszélgetnek, hogy már megint mit keres a válogatottban ez a falábú gyerek. Ezúton üzenném ezeknek az embereknek: jó lenne, ha most már végleg befognák a szájukat!

– Kemény szavak...
– Nem baj. És kérem is, hogy ezt így írja le, ahogy mondtam. Egyszerűen elegem van az engem érő támadásokból. Láthatják, igenis tudok gólokat szerezni.



– Könnyebb meccsre számít Máltán?
– Nem, az sem lesz egyszerű. Biztos vagyok benne, hogy a máltaiak beássák majd magukat a kapujuk elé, amivel megnehezíthetik a dolgunkat. Viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy mi vagyunk a mérkőzés esélyesei, önbizalommal utazhatunk Máltára, és nagyon bízom abban, hogy egy góllal megint ragtapaszt tehetek a kritikusaim szájára.

Az interjú teljes szövegét a Nemzeti Sport hétfői számában olvashatják!