Grosics Gyula jobban van, napokon belül elhagyhatja a kórházat

Se ki, se be. A Kútvölgyi úti kórházban – a többi egészségügyi intézményhez hasonlóan – látogatási tilalmat rendeltek el a jelenleg dúló influenzajárvány miatt. Az ajtó zárva, az érdeklődők legjobb esetben is csak a portásfülkéig jutnak. Ám Grosics Gyula szava szent, ha ő telefonon üzen, hogy engedjék be a hozzá érkező újságírót, mégis kinyílik az ajtó. Az Aranycsapat kapusa, a legendás Fekete Párduc csütörtök reggel óta a Kútvölgyi úti kórház intenzív osztályán fekszik, s már túl van egy műtéten.

- Nagyjából egy hónapja kapott szívritmus-szabályozót. Most is a szívével van gond?
- Egészen más okozott rosszullétet. Szerda délután egyik pillanatról a másikra elkezdtem fulladni, s nem kaptam levegőt – mondta a csövekkel, katéterekkel fekvő Grosics Gyula. – Még sohasem éreztem hasonlót. Azon az éjszakán alig aludtam valamit, csak kapkodtam a levegő után, borzalmas érzés volt. Csütörtök reggel aztán a feleségem azt mondta: Gyula, szedd össze a holmidat, beviszlek a kórházba. Nem ellenkeztem. S azt mondom, ennek köszönhetem az életemet.

- Ennyire súlyos volt az állapota?
- Most már pontosan tudom, milyen lehet az, amikor valakit megfojtanak, vagy a vízbe fullad. A kínok kínja. Amikor a kórházba értünk, szinte azonnal műtőasztalra fektettek. Se altatás, se érzéstelenítés, a jobb vállamon keresztül egy csövet nyomtak belém, egészen a tüdőmig. Ezt a pillanatot nem kívánom senkinek. Húsz percig tartott a beavatkozás. Megtudtam, hogy kilyukadt a tüdőm. Ne kérdezze, mitől vagy mikor. Fogalmam sincs. Ahogy az imént mondta, nemrég kaptam pacemakert három enyhébb infarktus után, de a tüdőmmel sohasem volt gondom. Erre tessék, most emiatt kerültem az intenzívre. Azt mondták az orvosok, ha a feleségem nem hoz be, és nincs ez a beavatkozás, amellyel az elzáródott tüdőt megnyitották, már nem élek.

- Jobban van?
Már a műtét után azonnal jobban lettem, tudniillik végre levegőhöz jutottam. De nézze csak meg, itt egy cső, ott egy katéter, nem festek túl szépen, igaz?

- Márpedig kénytelen lesz összeszedni magát, hiszen február negyedikén lesz nyolcvankét esztendős.
- Látja, az élet újra és újra próbára tesz. Mindig kapok egy pofont a sorstól, úgy érzem magam, mint ha megint a gyerekkoromat élném, csak akkor a szüleimtől jött ez a bizonyos tasli, most meg az élettől. De ahogy mondja, valóban össze kell szednem magam, hiszen a születésnapomon összejövetelt szerveznek a barátaim, s nekem illik ott lenni.
- S persze a tavasszal a meccseken.
- Á, az már nem megy nekem. Inkább tévén nézem, de úgy izgulok, annyira szorítok a magyaroknak minden sportágban, hogy az már árt az egészségemnek.

- De a Honvéd-pályára csak kimegy. Lehet, hogy egykori csapata bajnok lesz.
- Igaza van. A Bozsik-stadionba valóban ki kell mennem, csak hagyja a sors, hogy még élvezni tudjam az életet...

Az MLSZ hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint a legendás kapus napokon belül elhagyhatja a kórházat, és hazatérhet.