"Ennél jobban nem is választhatott volna" bólintott elégedetten a magyar klubedzőkkel egy asztalnál ülő Lothar Matthäus, midőn hétfő este arról értesült, hogy Torghelle Sándor a Crystal Palace ajánlatát részesítette előnyben a Rodáéval szemben.
Mint ismert, a válogatott támadót hetek óta kitartóan csábította a holland együttes, végül azonban a Premiershipbe a nyáron feljutó angol klub lett a befutó. Hogy néhány óra leforgása alatt felgyorsultak az események, azt jelzi, a csatár délután döntött, este pedig már el is faxolta Londonba az aláírásával ellátott négyéves szerződést. – Jól aludt az éjjel? – Egyszer sem riadtam fel, így azt hiszem, igennel felelhetek – nyilatkozott kedden lapunknak a futballista. – Gondolom, hétfőig akadt jó néhány álmatlan éjszakája. – Ne gondolja, mert bár rengeteget töprengtem azon, hogy hol folytassam, mindig pihenten ébredtem. A vacillálásra bőven elég volt az az idő, amikor fent voltam… – Telefonja hogy bírta a gyűrődést? – Hallhatja, még műkődik… Azonban az igaz, az elmúlt napokban annyian kerestek, mint az azt megelőző években, volt olyan, hogy elugrottam valahová, a készüléket otthon felejtettem, és mire hazatértem, ötvenhat nem fogadott hívást jelzett a mobilom.
Az édesapjától kapta a legjobb tanácsot
Egy kép a múltból: Torghelle Sándor (balra) még az MTK szerelésében. Ami a jövôt illeti,a támadó legközelebb az angol Crystal Palace mezét húzhatja magára (Fotó: M. Németh Péter)
– Beszéljünk az elfogadott hívásról: melyik volt a három legfontosabb, a Crystal Palace mellett szóló érv? – A Premiershipben való szereplés lehetősége, a kihívás, valamint az, hogy szerintem az angol bajnokság a legerősebb a kontinensen. Ezek után aligha meglepő, ha azt mondom, szeretem a szigetországi focit. – Netán kedvenc csapata is van? – Gyerekkorom óta Crystal Palace-drukker vagyok… – Sejtettem. Azt ellenben tudom, hogy menedzsere volt, van és lesz, de vajon tanácsadói is akadtak-e? – Számos, hozzám közel álló ember véleményét kikértem, így a korábbi edzőim közül Détári Lajosét, Egervári Sándorét vagy éppen Róth Antalét. Aztán meghallgattam a Kispest volt klubigazgatóját, Gál Lászlót, a barátaimat, és természetesen a szüleimet is. – Mit javasolt például az édesapja? – Hogy én döntsek… És jól beszélt, hiszen az általam megkérdezettek egyik fele azt mondta, hogy a Palace-hoz igazoljak, miközben a másik a Rodát favorizálta, úgyhogy a végén tényleg nekem kellett döntenem. – Melyik volt az a pillanat, amikor pontot tett a hetek óta tartó huzavona végére? – Hétfő este mondtam azt magamban, hogy ebből elég volt, zárd le az ügyet. Igaz, előtte még a szintén a londoniakhoz tartó Király Gáborral is beszéltem, aki figyelmeztetett, hogy készüljek fel alaposan, mert úgy megszenvedek majd az edzéseken, mint még soha. Szerencsére nem vagyok az az ijedős fajta. ---- – Járt már az angol fővárosban? – Kétszer is, habár sokat egyik alkalommal sem láttam Londonból. Nemrég az orvosi vizsgálatok miatt utaztam ki, és akkor a rendelőn kívül szinte csak a kocsiban ültem, míg néhány éve az ifjúsági válogatottal jártunk arra, és a városnézés nem igazán fért bele a programba. Azért így is nagy élmény volt: egy nullára legyőztük a házigazdákat a Wembleyben. – Mikor repül ismét Angliába? – Pénteken. Addig szerdán kétszer, csütörtökön pedig egyszer részt veszek az MTK edzésén, no meg intézem a költözéssel járó papírokat. Aztán kint is lesz dolgom bőven. Hogy csak egyet említsek: eleinte szállodában lakom majd, de igyekszem mihamarabb kiválasztani egy lakást. Egy biztos, nem a Soho környékén nézek körül… – Most már elárulhatja: hány klubbal került szorosabb kapcsolatba a nyáron? – Komolyabb érdeklődést a német Hannover, a francia Rennes, a holland Roda és egy svájci csapat mutatott. Ja, és korábbi klubom, a Honvéd is megkeresett. – Hogyhogy nem Kispestre ment? – Abban maradtunk a vezetőkkel, hogy ha most nem is, de idővel visszatérek én még oda. Már persze csak akkor, ha évek múltán is kellek majd nekik…
Csalódott, bosszús, de sportszerű hollandok
És akiknek most kellett volna: a Voetbal International című holland szaklap még szombaton tette közzé a hírt, miszerint Torghelle két évre elkötelezte magát a Rodához. Nos, azóta kiderült, hogy az újság tévedett – azonban, hogy volt némi alapja az információnak, az tagadhatatlan. A kerkradei együttes internetes oldalán ugyanis kedden közzétették, a holland televízió adásában pedig bemondták, hogy a Roda ragaszkodott a támadóhoz, s sokáig befutónak tetszett a magyar válogatott futballista megszerzéséért folytatott harcban. Sőt a Bodor Boldizsárt már a soraiban tudó egylet klubigazgatója, Frank Rutten kijelentette, Torghelle Sándor még a múlt héten elígérkezett a Rodához. Az elöljáró a Voetbal Internationalnek tegnap úgy nyilatkozott: a támadó – szerintük – az MTK nyomására döntött végül inkább az angolok mellett, és bár bosszankodnak amiatt, hogy a korábbi megállapodás ellenére hoppon maradtak, nem tesznek jogi lépéseket ez ügyben, hanem sietve új csatár után néznek. ---- "Matt Jacksonhoz vagy Ian Breckinhez tudnám hasonlítani" – formált sommás véleményt Komlósi Ádámról Paul Jewell, az angol második ligában érdekelt Wigan Athletics edzője a klub hivatalos honlapján, két, csapata meghatározó védőjét említve, hogy a drukkerek relatív pontos képet kaphassanak az ötszörös válogatott magyar hátvédről. Az elismerő szavak ellenére azonban a helyzet az, hogy Komlósi Ádámtól búcsút vettek a JJB-stadionban. "Kétségtelen, Ádám jó futballista, csak nem az a karakter, akire nekünk pillanatnyilag szükségünk lenne. Jó benyomást tett ránk, ám az az igazság, hogy olyasmivel nem szolgált, ami ne lenne már a birtokunkban. Ugyanakkor szerintem felkeltette más klubok érdeklődését is. Meggyőződésem, hasznára válna jó néhánynak ezek közül, remélem, sikerül a feleknek egymásra találniuk" – indokolta döntését a továbbra is középső védőt kereső együttes szakvezetője.