Az angolok is ránk voksolnak

"A fene érti ezt – hőbörög az aszszonyság. – Mi itt vagyunk mindennap, és azt hittük, hogy a meccs közeledtével egyre többen jönnek majd. Ráadásul már a buszmegállót is elköltöztették innen…”
Csapás csapás hátán, bár egy kókuszgolyó árával azért valamivel jobb kedvre derítjük a kofát. Néhány méterrel odébb szintúgy részsikert könyvelhetünk el, hiszen egy szalámis zsömlét majszoló férfi jegyet vesz, egyszerre ráadásul hármat is. Kérdezzük is rögvest a pénztárban dolgozó hölgyet, hogy mi az egy főre eső napi rekordja.
"Valószínűleg most még dolgoznak az emberek, és délután vagy holnap délelőtt veszik meg a jegyeket. Csütörtökön már tízesével vitték a belépőt, mivel most nincs megkötve, hogy ki mennyit vehet. Az igazán komoly rohamra persze csak szombaton számítunk, már reggel tízkor nyitunk, hogy ne kelljen sokat sorban állniuk a szurkolóknak.”
Igen ám, de mégis sokat kell, hiszen egy drukkernek általában négy-öt percig tart a jegyvásárlás. A legnépszerűbb hely ugyanis még mindig a kapu mögötti T-szektor, bár oda szóló belépőt már rég nem lehet kapni. Sokan viszont valamilyen csodában reménykedve csak kérlelik a pénztárosokat, hogy hadd menjenek oda, és amikor azok szomorúan széttárják a kezüket, akkor gondolkodnak csak el a szurkolók, hogy merre is érdemes még szétnézni. Javasoljuk az U jelű lelátórészt, a tábor közelsége miatt szintén garantált a jó hangulat – kár, hogy már oda is alig van belépő…
"Tudtam, hogy hamarabb kellett volna jönni – dühöng egy fiatal srác a haverjának. – De az a szerencsétlen azt mondta, nem kell sietni, úgysem érdekel annyi embert ez a meccs, lesz helyünk bőven a táborban. Most menjek hatezerér' középre?”
Nyilván nem megy, hanem vesz két belépőt a másik kapu mögé. Ettől lenyugszik, mert "ha korán kimegyünk, úgyis beengednek a T-be. Ha meg nem, szétütöm” – áll odébb, bár azt nem tudjuk, hogy balsiker esetén a biztonsági őr, avagy a szerencsétlen társa egészsége kerül veszélybe.
A bunyóra amúgy nincs sok esély – kicsi azért akad. Ugyan a "polak, wegier, dwa bratanki” kezdetű örökzöld évszázadok óta meghatározza a két nemzet viszonyát, néhány lengyel huligán úgy döntött, ők kihívják magyar sorstársaikat egy baráti verekedésre. Nem vicc: nem haragból vagy gyűlöletből, pusztán a rátermettség bizonyítása gyanánt pofozkodna egyet a két fél, az elképzelések szerint tökéletesen betartva a sportszerűség határait, majd közösen söröznének egy jót. Ez a fair boksz talán azt jelenti, hogy tankot nem szabad csatasorba állítani, miként a baráti öszszecsapásban elhunytakat sem püfölik tovább – a rendőrség mindenesetre azt vallja, sörözni mértékkel lehet, pofozkodni még jószándékból sem.
"Hallottunk arról, hogy a szurkolók szervezkednek, de ez teljesen természetes: azon lepődnénk meg, ha nem szervezkednének… – mondja Böjtös Zoltán rendőr alezredes, a biztosítás egyik főnöke. – Biztos vagyok abban, hogy a rendőrség képes lesz megoldani az esetleges problémákat, hiszen mint minden nemzetközi mérkőzést, úgy ezt is kiemelt találkozóként kezeljük, így kiemelt erővel biztosítjuk.”
Nagy meglepetés ezért aligha érheti a hatóságot, bár nem árt felkészülni egy apróságra: a lengyel csoportok nagy létszámuk miatt jóval vadabbak a magyar ultráknál, sajnos arrafelé nem ritka a haláleset sem. A hatalmas rendőri biztosítás miatt azonban főként a válogatott meccseken élik ki egymás iránti pusztításvágyukat. Így fordulhatott elő, hogy néhány éve negyvenezer holland nézte elhűlve, amint a vendégszektort teljesen megtöltő lengyel szurkolók fele nekiesett a tábor másik felének. Erről persze már mi is hallhattunk: egy krakkói lengyel–magyaron a helyi Wisla, Cracovia és Hutnik hívei vívtak szinte hármas körmeccset, majd a tavaszi Eb-selejtezőn kétszer is hatalmas verekedés tört ki a lengyelek között.
Reméljük, a vendégdrukkerek azért el tudják majd viselni a csalódást – csalódást, merthogy az előrejelzések szerint csapatuk kikap szombat este. Legalábbis ezt várják a különféle fogadóirodák, amelyek kivétel nélkül a magyar válogatottat tartják esélyesebbnek. A magyar, lengyel és a legnagyobb tekintélynek örvendő angol bukmékerek ugyan hatalmas csatára számítanak, de – és ez a legfontosabb – hazai sikerre. Sőt, mint honlapunkon bővebben olvashatnak róla, egy angol cég (megérdemli, hogy nevesítsük: a Gamebookers Sport Betting) egyenesen azt állítja, hogy Magyarország a tizenkettedik legesélyesebb az Európa-bajnoki címre. Úgyhogy legyen csak meg elsőként az a szombat esti győzelem, nehogy már szégyenbe hozzuk a derék briteket.
Aztán jöhet akár a kukacgumicuki is.