Visnyei Gyula, művésznevén Julie Veee (igen, így, három e-vel írta az USA egykori négyszeres válogatott csatára, a palánkos-kispályás bajnokságának ünnepelt magyar sztárja, aki sikeres képzőművész lett profi pályafutása befejeztével) óriási király. Elintézte, hogy az 1994-es világbajnokság egyik szünnapján a Los Angelesi gigantikus focikiállításon néhányan a magyar tudósítók közül életünkben először műfüves nagypályán futballozhassunk, ráadásul nem is akárkikkel. Az újságírók csapatában koptatta a granulátumot néhány perc erejéig a vb akkori celebje, a rőt szakállú Alexi Lalas, és a látszólag unottan cselezgető kameruni Roger Milla. Akkor tapasztalhattam meg, hogy a labdarúgás szempontjából totálisan megközelíthetetlennek hitt Amerikában van jövője a játéknak: százak és százak – dicséretes rendszerben váltva egymást – ültek a palánkon kívül, nézték a focinkat, hot dogot majszoltak, kólát szürcsöltek, és az étellel, itallal teli kezükkel is boldogan integettek, ha a hangosanbeszélő által felkonferált sztár ért a labdához, majd a végén Alexi Lalast üldözték egy aláírás reményében a hatalmas bádogcsarnok labirintusában.
Az életérzés, a sport és sportolók iránti már-már hisztérikus rajongás varázslatos, így tökéletesnek tűnik számomra a Chicagóba készülő gólkirály, Nikolics Nemanja lapunknak tett analízise: a profi futballistáknak, így neki is óriási motivációt jelent, hogy hosszú távon bizonyítson az amerikai labdarúgó-bajnokságban. A meló nem ígérkezik könnyűnek, hiszen a válogatott támadó klubja, a Fire igencsak harmatosan szerepel az MLS-ben, ám a csatár sztár lehet a klubnál, a ligában, sőt az országban, ha teljesíti azt, amiért szerződtették: belövi a helyzeteit. Márpedig neki ehhez van önbizalma, az önbizalmához pedig van a tengerentúlra is érvényes jogosítványa: a magyar és a lengyel bajnokságban szerzett gólkirályi címei.
Az MLS már régen nem a bulifoci, a kiöregedett sztárok játszótere, amit 1994-ben Julie Veee-nek hittem is, meg nem is, amikor a pályafutásáról mesélve elmondta, minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az USA-ban sem adnak hírnevet, dollárt a tehetségteleneknek, ám amikor egy copfos lány (hoppá, ő lehetett Mia Hamm is, aki a válogatottban több gólt szerzett, mint bármelyik férfi vagy női játékos) oda-vissza bekötényezett a Los Angeles-i műfüvön, beláttam, tudnak focizni.
Nikolics Nemanjának lesz feladata bőven Amerikában.