– Bennfentesként árulja el, mit érdemes tudni a párharc hátteréről?
– A  derbik édesanyja – csak így emlegetik. Ez a legősibb presztízscsata  Németországban, a többi városi vagy tartományi rangadó eltörpül  mellette – mondta Stieber Zoltán a Nemzeti Sportnak. – Nincs is szükség motivációs videóra a kezdés előtt… A  szurkolók úgy vannak vele, ha imádott csapatuk oda-vissza megveri a  gyűlölt ellenfelet, az sem baj, ha az idény végén kiesik. Itt tényleg a  szomszédba kell átmenni a rivalizálásért: a két várostábla között nyolc  kilométer a távolság. Van, aki naponta megteszi az utat: akad olyan  csapattársam, aki Fürthből jár át Nürnbergbe.
– Két évig ön is Fürthben futballozott. Milyen reakcióra számít a drukkerek részéről?
– Minden bizonnyal kifütyülnek.
– A korábbi érdemeire tekintettel meg is tapsolhatnák.
– Ez  ki van zárva. Ahogy mondani szokás, minden rosszban van valami jó: még  sohasem volt részem ellenséges fogadtatásban, legalább ezt is átélem.  Habár azt nem bánom, hogy Nürnbergben lesz a meccs... Nézőből nem lesz  hiány, elővételben negyvenezernél is több belépő kelt el. A telt ház  garantálva van, a parádés hangulat szintúgy, a többi meg rajtunk,  játékosokon múlik.
– A derbi légkörét egyszer már tapasztalhatta – a másik oldalon állva.
– Így  igaz. Ha már itt tartunk, említek még egy számottevő különbséget: a  négy évvel ezelőtti összecsapás idején mindkét gárda az élvonalban  szerepelt. Természetesen zsúfolásig megtelt a stadion, tizennyolc-ezren  voltak a lelátón. Nem esett gól, de könnyen eshetett volna: két ziccert  is elpuskáztunk. Az a szép a futballban, hogy bár aznap bosszankodtam  amiatt, hogy Raphael Schäfer remekül védett, ezúttal kifejezetten  örülnék neki. A rutinos kapusunk amúgy is jó fej, segít mindenben.  Időnként azért emlékeztet rá, hogy volt két év, amikor „eltévedtem". A  minapi cicázás során szerinte a kelleténél erősebben passzoltam rá a  labdát, ez elég is volt neki ahhoz, hogy felemlegesse a fürthi múltamat...    

Pintér Dániel a Charlotte ellen bemutatkozhat az MLS-ben

Szalai Attila: A folyamatos játékra törekszem a Kasimpasánál





