„Nem voltam boldog a pályán, féltem attól, hogy hibázok, ezért ritkán cseleztem, és ritkán vállalkoztam beadásokra" – elevenítette fel a Stevens-érát a magyar légiós, aki 2008 óta szerepel a PSV-ben. (A holland szakember Dzsudzsák érkezése után fél évvel vette át az eindhoveni csapat irányítását.)
„Mindenki félt tőle, ugyanúgy, mint én. Ha egyszer gyengén teljesítettél, a következő alkalommal a kispadon találtad magad. Ezért visszafogottan játszottam, azzal a gondolattal, hogyha hátra adom a labdát, Stevens nem fog ordítani – sorolta tovább a kellemetlen emlékeket Dzsudzsák. – Mindenki félt tőle, nem is igazán a személyétől, hanem a következményektől. Mi történik, ha hibázol? Stevens kikelt magából. Ordított. Vagy nem csinált semmit."
A Stevens-korszakot jól jellemzi a 2008. november 4-én, az Olympique Marseille ellen lejátszott Bajnokok Ligája-mérkőzés: a franciák 3–0-ra győztek, a holland csapatnak gyakorlatilag esélye sem volt.
„Senki sem hibázhatott Stevensnél, talán csak Ibrahim Afellay. Így aztán különösen alakult az a mérkőzés, ugyanis mindenki Afellayt kereste a labdával" – idézte fel Dzsudzsák az ominózus találkozót, aki azonban hamarosan megkönnyebbülhetett, ugyanis Stevens 2009 januárjában lemondott, arra hivatkozva, hogy nincs meg a megfelelő összhang közte és játékosai között.
„Amikor távozott, nagyon boldog voltam, ismét felszabadultnak éreztem magam" – zárta le a Stevens nevével fémjelzett időszakot a 23 éves magyar válogatott balszélső.