Bár a győzelem elmaradt, így is visszajutott az élvonalba a Kisvárda!

LABDARÚGÓ NB II
27. FORDULÓ
BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE–KISVÁRDA MASTER GOOD 2–2 (1–0)
Békéscsaba, 910 néző. Vezette: Farkas Tibor (Garai Péter Topálszki Szabin)
BÉKÉSCSABA: Uram – Fazekas L., Viczián, Kuzma (Kovács G., 61.) – Tóth M. (Sármány,74.) – Gyenti (Ferencsik, 86.), Hursán (Harsányi I., a szünetben), Hodonicki (Szabó B., a 61.), Mikló – Czékus, Kóródi
Vezetőedző: Csató Sándor.
KISVÁRDA: Popovics – Matic (Lippai T., a szünetben), Chlumecky, Soltész D. (Széles, 71.) – Cipetic, Popoola, Soltész I. (Szőr L., a szünetben), Mesanovic – Matanovics (Molnár G., 71.) – Bíró B., Szpaszics (Pap Zs., 66.).
Vezetőedző: Révész Attila.
Gólszerző: Czékus (5., 88. – az elsőt 11-esből), ill. Matanovics (47.),  Chlumecky (53.).
MESTERMÉRLEG
Csató Sándor: – Gratulálok a Kisvárdának a feljutásához! Ha a meccs előtt azt mondja valaki, hogy egy pontot szerzünk, aláírtuk volna. Az, hogy mi vezettünk az elején, minket bénított meg, nem mertünk labdát birtokolni. A második félidőt meg úgy kezdtük, ahogy nem illik, kaptunk két pontrúgásból gólt. Ezután azonban mindenki beletette a melót, felszabadultan játszottunk, sok helyzetet alakítottunk ki.
Révész Attila: – Egy éve május 4-én estünk ki az NB I-ből, most pedig feljutottunk. Közben volt egy munkás, nehéz évünk. Akkor tettünk egy fogadalmat, hogy visszajövünk és örömmel fogjuk tölteni az évet. A Békéscsaba azt csinálta, amit tennie kellett. Az üres területbe rúgta a labdákat. Lassan szövögettük a támadásokat, a hátsó sorban nem voltak meg a minőségi passzok. A szünet után a másabb mentalitás, a motiváltabb rajt gólokat eredményezett. A végén arra törekedtünk, hogy meglegyen az iksz. 

ÖSSZEFOGLALÓ
Alapjaiban határozta meg az első félidőt a békéscsabaiak korai, büntetőből elért találata, amely elsősorban Czékus Ádámot dicsérte. A Kisvárda igyekezett gyorsan javítani, több helyzetet is kidolgozott, ám a Békéscsaba védelme jól zárt, Uram János hibátlanul tette a dolgát. A csabaiak nyugodtan játszottak, és elsősorban Czékus gyorsaságára apellálva veszélyes kontratámadásokkal operáltak. A hajrában nehezedett némi nyomás a hazaiak kapujára, de a védelem jól állta a sarat.
A szünet után szinte rögtön fordított a Kisvárda, amely így már nyugodtabban futballozhatott. A békéscsabaiak érdekes módon ezután váltak felszabadultabbá, bátran vállalkoztak, kapufát lőttek és a Kisvárdáról kölcsönbe adott Czékus Ádám szemfülességének köszönhetően megmentették az egyik pontot, ami még sokat érhet a bennmaradásért folytatott harcban. A Kisvárda a Kazincbarcika Soroksár ellen aratott sikerével még nem bajnok, de már feljutott az élvonalba.

PERCRŐL PERCRE