LABDARÚGÓ NB II
28. FORDULÓ
FC AJKA–AQVITAL FC CSÁKVÁR 0–1 (0–1)
Ajka, Városi Sportcentrum, 600 néző. Vezette: Katona Balázs (Georgiou Theodorosz, Topálszki Szabin)
AJKA: Horváth D. – Kovács N. (Major G., 62.), Jagodics B., Kenderes, Garai – Csizmadia Z., Tóth G. (Tóth T., 67.) – Doncsecz (Bobál G., 75.), Zsolnai, Sejben – Szarka Á. (Borsos, a szünetben). Vezetőedző: Hannich Péter
CSÁKVÁR: Zelizi – Murka, Pál B., Karacs, Varga B. – Mészáros D. (Dencinger, 79.), Farkas A. – Szabó B. (Baracskai, 79.), Dusinszki (Gregor, 89.), Szalai P. (Major M., 62.) – Nagy Z. (Simon A., 89.). Vezetőedző: Tóth Balázs
Gólszerző: Nagy Z. (9.)
MESTERMÉRLEG
Gaál Bálint: – Összességben nem játszottunk jól, az első félidőben főleg nem. Az ellenfél megszerezte a vezetést, majd azon volt, hogy őrizze az eredményt. A szünetben változtattunk, és a lehetőségeink is megvoltak a gólszerzésre, de sajnos nem tudtunk élni velük. A kapu előtt továbbra sem vagyunk határozottak.
Tóth Balázs: – Nagyon jó érzés, mert tudtuk, ha ma nyerünk, elérhetjük a célunkat és megtarthatjuk a másodosztályú tagságunkat – úgy gondolom, ez ma sikerült. Az ellenfelünk nehezebb helyzetből várta az összecsapást, és direkt futballra számítottunk tőle. Jól kezdtünk, sikerült megvalósítanunk, amit akartunk. A gól szerintem gyönyörű volt, de előtte is voltak lehetőségeink. A srácok felvették a kesztyűt, sok párharcot nyertünk, a meccstervünk ült, emellett elég komplexek is voltunk ezen a napon.
ÖSSZEFOGLALÓ
Az idény során talán már unalomig ismételtük a mezőny kiegyensúlyozottságával kapcsolatos gondolatokat, s ez a véghajrára sem változott, hiszen a második feljutó csapat mellett a búcsúzókról is az utolsó három forduló hivatott dönteni. Jelen esetben számunkra az utóbbi az érdekesebb kérdés, hiszen az egymás elleni alsóházi helyosztó előtt az Ajka két-, míg a Csákvár ötpontos távolságra volt a 15., már kiesést jelentő pozíciótól.
Mondani sem kell tehát, hogy milyen fontosságú három pont volt a tét május második vasárnapján, amikor az ajkaiak az ötmeccses bajnoki, míg a csákváriak a három mérkőzést számláló idegenbeli nyeretlenségüket szerették volna lezárni. A vendégek a szándékaikat gyorsan nyomatékosították is, hiszen a 9. percben az első helyzetüket gólra váltották, amikor Nagy Zoárd a bal alsó sarokba fejelte a labdát. A folytatásban teljesen eseménytelenül csordogáltak a minutumok, a csapatok lényegében a két tizenhatos között gyűrték egymást. Az ajkai tábor ezt megunva a félidő derekán rákezdett a jól ismert „Ébresztő! Ébresztő!” rigmusra, mely végül arra volt elengedő, hogy a szünet előtt kevéssel Csizmadia 14 méterről a kapu jobb oldala mellé lője a labdát.
A szünet után kezdetben ott folytatódott minden, ahol abbamaradt, majd megélénkültek a házigazdák, akik az 56. percben tizenegyeshez jutottak, amikor Zelizi elsodorta Csizmadiát. A megítélt büntetőt Borsos Filip végezte el, s a nagy erejű lövése a felső lécen csattant. Ez egyben azt is jelentette, hogy egy héten belül már a második tizenegyest hibázták el a zöld-fehérek, hiszen Mezőkövesden Szarka Ákos a bal kapufára vágta a labdát... A kihagyott büntető után még tovább sokasodtak a bakonyiak problémái, miután alig öt perc leforgása alatt két alapemberüket, előbb Kovács Nikolaszt, majd Tóth Gergelyt is elveszítették sérülés miatt.
A zöld-fehérek a történtekből felocsúdva is próbálták menteni a menthetőt, s a 76. percben közel kerültek az egyenlítéshez, de Garai nagyszerű egyéni villanása utána Zelizi a jobb kapufa tövénél megmentette csapatát a góltól. A véghajrában ilyen és ehhez hasonló lehetőségeket már nem jegyezhettünk fel, a csákváriak stabilan őrizték a minimális előnyüket, s a megszerzett három pont lényegében a sárga-kékek másodosztályú tagságának meghosszabbítását is eredményezi. 0–1
PERCRŐL PERCRE