„Beláttam, hogy nem kerülhetem mindig a nyilvánosságot, így a terveim szerint részt veszek majd a tavaszi szezon előtti szurkolói ankéton is – mondta a kisalfold.hu-n Mányi József, aki kezdésként felelevenítette, hogyan került az ETO-hoz. – Éppen kiszálltam a szegedi futballból, amikor a SZEOL–Győr kupameccsen összefutottam Soós Imrével, aki megkérdezte: érdekel-e valamilyen szerepvállalás az ETO-ban, mert a patinás klub nagy bajban van. Azonnal elhárítottam az érdeklődést, de aztán Soós addig erősködött, és bevallom, már nekem is hiányzott a futball, amíg ráálltam és eljöttem Győrbe egy megbeszélésre. Megtetszett a közeg, a környezet, az ETO eredményes múltja és meggondoltam magam. Később egyeztettem Borkai Zsolttal, Győr polgármesterével, aki azt ígérte, ha rendet teszek a klubnál, akkor támogatni fog bennünket. Belevágtam és a huszonnegyedik órában járva megmentettük az ETO-t. 2017. december 6-án írtuk alá a megállapodást az adásvételről és 11-én már megkezdődött volna a klub felszámolása. Soós Imre maradt az ügyvezető, akiben azóta is maximálisan megbízom, rengeteget dolgozik, és minden végzettsége megvan ehhez a munkához, ráadásul most szerzi a harmadik diplomáját sportmenedzser–közgazdász szakon.”
Mányi Józsefnek azonban időközben azzal kellett szembesülnie, hogy folyamatosan hullanak ki a csontvázak a szekrényből.
„Az egyéves konszolidációnak most jutottunk a végére – tette hozzá a tulajdonos. – A Quaestor kivonulását követő három évben háromszázmillió forintos tartozás halmozódott fel a klubnál, ehhez jött még 2018 tavaszán további százötven milliós pluszköltség. Kimásztunk a gödörből, de még napjainkban is hullanak ki csontvázak a szekrényből. Három ügy van folyamatban velünk szemben, összesen hatvanmillió forintos kárigénnyel, ezek között van, amit nemzetközi bíróság tárgyal. Amennyiben valamelyiket elbukjuk, annak az előző vezetésre nézve következményei lesznek, magyarán rendőrségi feljelentéssel élünk. Ennek ellenére kialakítottuk a költségvetést, annyit költünk, amennyi bevételre biztosan számíthatunk. Tavaly december utolsó napjával leadtuk az MLSZ-nek a jelentésünket, hogy pénzügyi tartozásunk nincs. Ehhez persze racionalizálni kellett sok mindent, így a munkavállalók létszámát is – ma már csak 85 dolgozónak utaltunk munkabért. Mindez persze fájdalmas döntésekkel, egzisztenciák elvesztésével járt, de két dolog között kellett választanunk: vagy életben tartjuk az ETO-t, vagy belefulladunk az adósságba. Ma már rend van, mindenki időben megkapja a fizetését és idénre a bevétel adott.”
Az együttes szereplésével azonban a tulajdonos nem elégedett, viszont elismerte, forró fejjel hozott döntést, amikor a 7. forduló után elküldte Mészöly Géza vezetőedzőt.
„Az már elúszott, hogy az ETO nyártól ismét NB I-es legyen. A bajnokság kezdete előtt az első három hely valamelyikét céloztuk meg, és csak apróságokon múlt – utalok itt a Vác, a Kazincbarcika, a Tiszakécske vagy a Budaörs elleni meccsre –, hogy nincs jóval több pontunk. Az elején talán türelmetlen voltam a csapattal szemben, de a Csákvár elleni hazai vereség után fél óráig lehorgasztott fejjel ültünk a díszpáholyban és végigpörgött bennünk az idényből eltelt hét mérkőzés: a csapatnak elképzelése sem volt a játékról, a négy hazai meccsből egyet sem tudott megnyerni, két döntetlen mellett két vereség volt a mérleg. Szégyelltem magam, hogy az új ETO nem tudja kiszolgálni a szurkolóit. Azt mondják, hogy forró fejjel nem jó döntést hozni, akkor mégis ezt tettem, a találkozó után behívattam Mészöly Géza vezetőedzőt az irodámba és megköszöntem neki a munkáját. Azóta Király József irányítja a csapatot, s ez nyárig így is lesz, a szakembernek addig van szerződése.”
A jövővel kapcsolatban Mányi nagyobb türelmet ígért, de mindenképpen szeretnék, ha több szponzor támogatná a klubot.
„Tanulva az elmúlt egy évből, most már türelmesebbek leszünk. Az építkezés elkezdődött, és azt tervezzük, hogy az ETO a lehetőségeihez képest minél hamarabb kerüljön vissza az NB I-be. Annyit tudunk, hogy az MLSZ 2020-tól csökkenteni kívánja az NB II létszámát, bár erről még folynak az egyeztetések a klubokkal. Felgyorsítaná a kitűzött cél elérését, ha minél több győri cég mellénk állna, és anyagi támogatásukkal segítenék a klub sikeresebb működését. A stadionnal kapcsolatban pedig a legideálisabb az lenne, ha idővel a városé lenne a létesítmény, amelynek az állaga folyamatosan romlik. Nagy erőfeszítésünkbe kerül a jelenlegi színvonal fenntartása is.”
„Beláttam, hogy nem kerülhetem mindig a nyilvánosságot, így a terveim szerint részt veszek majd a tavaszi szezon előtti szurkolói ankéton is – mondta a kisalfold.hu-n Mányi József, aki kezdésként felelevenítette, hogyan került az ETO-hoz. – Éppen kiszálltam a szegedi futballból, amikor a SZEOL–Győr kupameccsen összefutottam Soós Imrével, aki megkérdezte: érdekel-e valamilyen szerepvállalás az ETO-ban, mert a patinás klub nagy bajban van. Azonnal elhárítottam az érdeklődést, de aztán Soós addig erősködött, és bevallom, már nekem is hiányzott a futball, amíg ráálltam és eljöttem Győrbe egy megbeszélésre. Megtetszett a közeg, a környezet, az ETO eredményes múltja és meggondoltam magam. Később egyeztettem Borkai Zsolttal, Győr polgármesterével, aki azt ígérte, ha rendet teszek a klubnál, akkor támogatni fog bennünket. Belevágtam és a huszonnegyedik órában járva megmentettük az ETO-t. 2017. december 6-án írtuk alá a megállapodást az adásvételről és 11-én már megkezdődött volna a klub felszámolása. Soós Imre maradt az ügyvezető, akiben azóta is maximálisan megbízom, rengeteget dolgozik, és minden végzettsége megvan ehhez a munkához, ráadásul most szerzi a harmadik diplomáját sportmenedzser–közgazdász szakon.”
Mányi Józsefnek azonban időközben azzal kellett szembesülnie, hogy folyamatosan hullanak ki a csontvázak a szekrényből.
„Az egyéves konszolidációnak most jutottunk a végére – tette hozzá a tulajdonos. – A Quaestor kivonulását követő három évben háromszázmillió forintos tartozás halmozódott fel a klubnál, ehhez jött még 2018 tavaszán további százötven milliós pluszköltség. Kimásztunk a gödörből, de még napjainkban is hullanak ki csontvázak a szekrényből. Három ügy van folyamatban velünk szemben, összesen hatvanmillió forintos kárigénnyel, ezek között van, amit nemzetközi bíróság tárgyal. Amennyiben valamelyiket elbukjuk, annak az előző vezetésre nézve következményei lesznek, magyarán rendőrségi feljelentéssel élünk. Ennek ellenére kialakítottuk a költségvetést, annyit költünk, amennyi bevételre biztosan számíthatunk. Tavaly december utolsó napjával leadtuk az MLSZ-nek a jelentésünket, hogy pénzügyi tartozásunk nincs. Ehhez persze racionalizálni kellett sok mindent, így a munkavállalók létszámát is – ma már csak 85 dolgozónak utaltunk munkabért. Mindez persze fájdalmas döntésekkel, egzisztenciák elvesztésével járt, de két dolog között kellett választanunk: vagy életben tartjuk az ETO-t, vagy belefulladunk az adósságba. Ma már rend van, mindenki időben megkapja a fizetését és idénre a bevétel adott.”
Az együttes szereplésével azonban a tulajdonos nem elégedett, viszont elismerte, forró fejjel hozott döntést, amikor a 7. forduló után elküldte Mészöly Géza vezetőedzőt.
„Az már elúszott, hogy az ETO nyártól ismét NB I-es legyen. A bajnokság kezdete előtt az első három hely valamelyikét céloztuk meg, és csak apróságokon múlt – utalok itt a Vác, a Kazincbarcika, a Tiszakécske vagy a Budaörs elleni meccsre –, hogy nincs jóval több pontunk. Az elején talán türelmetlen voltam a csapattal szemben, de a Csákvár elleni hazai vereség után fél óráig lehorgasztott fejjel ültünk a díszpáholyban és végigpörgött bennünk az idényből eltelt hét mérkőzés: a csapatnak elképzelése sem volt a játékról, a négy hazai meccsből egyet sem tudott megnyerni, két döntetlen mellett két vereség volt a mérleg. Szégyelltem magam, hogy az új ETO nem tudja kiszolgálni a szurkolóit. Azt mondják, hogy forró fejjel nem jó döntést hozni, akkor mégis ezt tettem, a találkozó után behívattam Mészöly Géza vezetőedzőt az irodámba és megköszöntem neki a munkáját. Azóta Király József irányítja a csapatot, s ez nyárig így is lesz, a szakembernek addig van szerződése.”
A jövővel kapcsolatban Mányi nagyobb türelmet ígért, de mindenképpen szeretnék, ha több szponzor támogatná a klubot.
„Tanulva az elmúlt egy évből, most már türelmesebbek leszünk. Az építkezés elkezdődött, és azt tervezzük, hogy az ETO a lehetőségeihez képest minél hamarabb kerüljön vissza az NB I-be. Annyit tudunk, hogy az MLSZ 2020-tól csökkenteni kívánja az NB II létszámát, bár erről még folynak az egyeztetések a klubokkal. Felgyorsítaná a kitűzött cél elérését, ha minél több győri cég mellénk állna, és anyagi támogatásukkal segítenék a klub sikeresebb működését. A stadionnal kapcsolatban pedig a legideálisabb az lenne, ha idővel a városé lenne a létesítmény, amelynek az állaga folyamatosan romlik. Nagy erőfeszítésünkbe kerül a jelenlegi színvonal fenntartása is.”