Ifj. Albert Flórián: jobban kellene menedzselni a fiatalokat!

– Mennyire érzi visszalépésnek, hogy nem az összes utánpótlás csapattal, hanem csak az U19-esekkel kell foglalkoznia?
– Szakmailag nem visszalépés, hiszen 20-22 tehetséges sráccal kellene foglalkozni, akik hamarosan az első csapat tagjai lehetnek. Azonban az edzéseken mindössze 10-12 játékos áll rendelkezésemre. Hatan ugyanis a felnőttekkel készülnek, csupán hét végén látom őket, amikor mérkőzés van. Három meghatározó játékosom pedig sérült, ők januártól kezdhetik el az edzéseket. Ez a korosztály ennyire gyengén még nem szerepelt, jelen állás szerint utolsó előttiek vagyunk a bajnokságban. Ez engem borzasztóan zavar, mindent elkövetek, hogy jobban szerepeljünk, de több tényező – köztük a szerencse is ellenünk van. A legfőbb probléma pedig az, hogy a Ferencváros legjobbjai ebből a korosztályból már külföldön szerepelnek…

– Sokan azt mondják, hogy a Ferencváros jobban jár, ha külföldi játékosokkal tölti fel a keretét, mert a fiatalok nem elég motiváltak.
– Részben egyetértek velük, sok tehetséges játékost láttam az elmúlt nyolc évben, azonban nincsenek megfelelően menedzselve, és nem tudják végigjárni a szamárlétrát. Külföldön jobban felépítik egy játékos karrierjét, szisztematikusan beépítik a felnőttcsapatba – erről egyébként már letettem az asztalra korábban egy tanulmányt. A körülményeket pedig össze sem lehet hasonlítani, ezért is engedik el a tehetségesebbeket a szülők szinte az első külföldi meghívásra.

– Annak idején önök sem a legprofibb körülmények között, jó menedzseléssel kerültek az első csapathoz, a BL-ben szereplő keret gerincét mégis saját nevelésű játékosok adták.
– Rendben van, de akkor azért más volt a helyzet. Sokkal több gyerek volt, abból jóval könnyebb volt választani. Az eltelt idő alatt a foci teljesen elüzletiesedett, aminek következtében a különbség óriásivá vált. Annak idején Nyilasi Tibor hozott fel minket, azt mondta, kapunk tíz meccset, amíg bizonyíthatunk, bármi történik, ezt a tíz találkozót végigjátsszuk. Azt mondta, nem érdekli, hogy milyen osztályzatot kapunk a Nemzeti Sporttól, a Sport Plusztól vagy az akkor még létező Mai Naptól, ő majd tartja a hátát. Ez nagyon megnyugtatott minket.



– Visszatérve a jelenlegi helyzethez, milyen most a Ferencváros utánpótlása, hány gyerek van a Fradinál?
– Most mintegy 250 gyermek játszik nálunk, az ovisoktól az ifikig. U13-ig jók vagyunk, utána azonban elszipkázzák a tehetségeket az akadémiák, valamint sokan külföldre mennek.

– Mikor lesz a Ferencvárosnál is akadémia, és önnek milyen szerepet szánnak?
–Jövőre, tehát a 2009–2010-es idénytől tervezik indítani az akadémiát. Úgy érzem azonban, hogy kell négy év, mire normalizálódik a helyzet a Fradinál, ez pedig pokoli hosszú idő, rengeteg munkával. Ráadásul úgy érzem, nem bíznak bennem, annak ellenére, hogy Ron Ried, a Sheffield United akadémiájának vezetője megdicsért, és jó szakembernek tart. Bár kidolgoztam egy programot, azt mondták, nem engem gondolnak a megfelelő személynek a leendő akadémia irányítására.

– Ragaszkodik a Ferencvároshoz?
– Szívem szerint igen! De a mostani Ferencvároshoz a mai eszemmel már nem! A „fradizmus” már nem a régi, ha olyan lenne a légkör, akkor eszem ágába sem lenne váltani. Most azonban úgy érzem, többre vágyom.

– Esetleg konkrét lehetősége is van?
–Még nincs, de vannak elképzeléseim a hogyan továbbról. Szeretném, ha nemzetközi szintén is lehetőséget kapnának a fiatalok, hogy lássák, máshol hogyan állnak hozzá a labdarúgáshoz. Hasonlóan, mint ahogy van például Inter-tábor, közös magyar-brazil tábor is lehetne, így talán látnák a mi fiataljaink is, mennyivel motiváltabbak a többiek, és ha ezt meg tudnám mutatni, s egy-két gyerek okulna belőle, azt már sikerként könyvelném el!