Matheus Saldanha eladásából a Ferencváros után az NB I is profitálhat

Eddig tartott Matheus Saldanha magyarországi pályafutása. A Ferencváros a hivatalos oldalán jelentette be, hogy a 25 éves brazil csatárt szerződtette az emírségekbeli Al-Vaszl. Úgy tudni, a bónuszokkal együtt ötmillió euróval gazdagodott az FTC a légiós játékjogának értékesítésével. Lássuk, miért is volt tökéletes transzfer az eladása.

Az ötmillió eurót nem kell magyarázni. Az arab klubtulajdonosok olyan összeget kínáltak és fizettek a ferencvárosi támadóért, amivel ő lett az egyik legdrágábban értékesített futballista az NB I történetében. Hogy miként került a képbe az emírségek bajnokságában szereplő együttesnél Saldanha?

Meglehet, menedzserei engedélyt kaptak rá, hogy keressenek neki csapatot, de az biztos, hogy az üzlettel nagyon jól járt a Ferencváros. A dél-amerikai támadó egy évvel ezelőtt érkezett a szerb Partizantól, a zöld-fehérek hárommillió euró körüli összeget fizettek érte, ha azt nézzük, az átigazolással egy év alatt tetemes bevételre tettek szert. Saldanha 38 tétmeccsen lépett pályára az FTC-ben, összesen 14 gólt szerzett és három gól­passzt adott. Az érte kapott pénz nyilván jól jött az FTC-nek, amely nyári igazolásai zömét a futballpiacon csekélynek számító összegből fedezi.

Emlékezzünk, hogyan alakult Saldanha bemutatkozása. Az első tétmérkőzése a Budafok elleni Magyar Kupa-találkozó volt, csereként lépett pályára, és beállását követően egy perccel máris eredményes volt. Az már csak hab a tortán, hogy később újabb gólt szerzett, így nyert 3–0-ra az FTC a Promontor utcában. És a folytatás sem volt rosszabb, az NB I-ben első négy meccsén összesen öt gólt szerzett! Az MTK ellen (24 perc játékkal) góllal nyitott, a Puskás Akadémia ellen csereként beállva 26 perc alatt szerzett mesterhármast, a Paks ellen nem talált a kapuba, majd a Fehérvár ellen ismét eredményes volt. Úgy tűnt, gyöngyszemet talált a Ferencváros, ám később jelentősen visszaesett a teljesítménye. Azt nem lehet elvitatni, hogy Matheus Saldanha mindent tud a labdával, amit egy dél-amerikai csatárnak tudnia kell, talán még a fülén is tudja pörgetni, de voltak olyan mérkőzései, amelyeken úgy tűnt, túlságosan is önmagát helyezi előtérbe…

Előfordult olyan gólöröme, amikor társai oda sem futottak hozzá, míg ő úgy éltette magát az oldalvonal mellett, mintha egyedül nyerte volna meg a meccset. Kiderült, hosszú távon nem az ő stílusa illik leginkább a Ferencvároséhoz, sokkal inkább Varga Barnabásé, aki egész más típusú, harcos, kemény, de ugyancsak gólérzékeny támadó. Ráadásul a mostani átigazolási időszakban újabb támadó szellemű futballisták érkeztek a keretbe, Saldanha nélkül is tökéletesen meglesz a csapat.

A Ferencváros mindenesetre ismét olyan átigazolással hívta fel magára a figyelmet, amely további labdarúgók előtt nyithatja meg az utat. Gondolunk itt arra, hogy a klub által megkörnyékezett játékosok is látják, innen nem lehetetlen továbblépni, és még zsírosabb szerződést kapni, másfelől ha Saldanha jól teljesít új csapatában, meglehet, az arab befektetők alaposabban szétnéznek az NB I-ben. A brazil korábban lapunknak adott interjújában nem tagadta, ha tehetné, Spanyolországba szerződne, de aligha kenődött el, hogy az Emírségekben kötött ki…

Ez az átigazolás jelzi, hogy a magyar élvonal képes nemzetközi szinten is értéket teremteni.