Dragóner Attila: A szenvedély nekem egyből megvolt az Üllői úton

Dragóner Attila a Havanna lakótelepen nevelkedett, a Honvédban kezdett futballozni, de mindig a Ferencvárosnak szurkolt.

„Büszke vagyok arra, hogy a kispesti utánpótlásban kiváló edzőkkel dolgozhattam együtt. A felnőttek között csak egy kupameccsen szerepelhettem, de akkor nagyon jó csapat volt a Bozsik Stadionban. Való igaz, hogy annak idején az edzések után, a többiekkel együtt mentünk ki az Üllői útra. Emlékszem arra is, hogy először a nagypapám vitt ki, egy Fradi–MTK örökrangadóra. Amit keres az ember a fociban, az a szenvedély nekem egyből megvolt az Üllői úton” – fogalmazott.

Az M4 Sport szakértőjeként is dolgozó Dragóner a Stadlerben és a BVSC-ben is játszott, mielőtt az FTC-hez került. A BVSC-nél együtt szerepelt Simon Tiborral, a zöld-fehérek legendájával, aki beajánlotta őt az Üllői úton.

„A megismerkedésünk napjától kezdve mondta nekem, hogy a Fradinál játszom majd. Ő vitt be a székházba, akkor még nem volt menedzser mellettem. Látta bennem a szenvedélyt és azt is, hogy szeretem a Ferencvárost. Sokat beszélgettünk arról, hogy a Fradiban mit várnak el a szurkolók. Szinte azonnal megegyeztem Páncsics elnök úrral, aztán találkoztam a gyerekkori kedvencemmel, Nyilasi Tiborral. Hívtam is a nagypapámat, aki ugye először vitt ki a stadionba, hogy teljesült az álmom” – fogalmazott.

A hátvéd Németországban, majd Portugáliában is légióskodott, és a Guimaraestól ismét a Ferencvároshoz vezetett az útja, amikor a zöld-fehérek az MLSZ döntése nyomán az NB II-be kerültek.

„Tavasszal még válogatott játékos voltam, jó csapat alakult a Fradinál is, de jött a hír, hogy NB II-esek lehetünk. Nem hittük el, hogy ez megtörténhet, ám mégis így döntöttek akkor. Sokkot kaptam és jött a dilemma, hogy most mi lesz. Ha a szívemre hallgatok és hazajövök, akkor az NB II-ből biztos, hogy nem leszek válogatott többet. Külföldi szerződésre már nem is gondoltam. Úgy döntöttem, hogy kaptam én annyit a Fraditól, hogy nekem kell most teljesítenem” – emlékezett erre az időszakra. Az FTC három évig volt a másodosztályban, de ez csak az egyik problémájuk volt a játékosoknak:

„Hat-nyolc hónapig nem kaptunk fizetést. Az idősebb futballisták adtak a fiataloknak kölcsön, hogy enni tudjanak. Gálameccsekre jártunk, amelyekért pénzt és rengeteg szeretetet kaptunk” – nyilatkozott Dragóner, aki az interjúban a Stadlernél tapasztalt gazdagságról és az atlantai olimpiai szereplésről is mesélt.

A teljes interjú megtekinthető az m4sport.hu oldalán.