Barczi Róbert: A cél az, hogy egy fiatal mellett legalább 4-5 magyar legyen a pályán végig az NB I-es bajnokikon

Az MLSZ sportigazgatói pozícióját 2020 májusa óta betöltő Barczi Róbert a kinevezésekor fő céljaiként a magyar labdarúgásbeli szemléletváltást, egy új futballkultúra megteremtését, az utánpótlás-nevelésben elérendő minőségi fordulatot nevezte meg – emlékeztet az m4sport.hu.

Szemelvények az interjúból:

AZ UTÁNPÓTLÁSKÉPZÉS HÁTTERÉNEK KÖZELMÚLTBELI ÁTALAKÍTÁSÁRÓL

„A folyamatoknak három fontos elemük van: egyrészt a kiválasztást kellett megszervezni, hogy egyetlen tehetség se tűnjön el, illetve ki kellett alakítani egy motivációs rendszert, hogy a játékosok felfelé áramoltatását biztosítani tudjuk. Ez elég nehéz folyamat volt, és még mindig nem tökéletes, de a korábbiakhoz képest sokkal hatékonyabb a regionális klubok együttműködése. A másik fontos elem a képzés, ezen a területen nagyon komoly szemléletváltásra volt szükség: az »aranykort« jelentő 7-14 éves korban a technikai alapok, illetve a játékkészség elsajátítása került fókuszba, amivel párhuzamosan az eredménycentrikus gondolkodás helyett a játékosok egyéni fejlesztését próbáljuk előtérbe helyezni. A következő lépés az akadémiai, 14-19 éves korosztály, amikor már elsősorban a gyorsaság, a dinamika, a sebesség, az állóképesség fejlesztésére kell törekedni objektív mérésekkel, adatokkal visszaigazolva.”

A FIATALOK JÁTÉKPERCEIRŐL

„A már említett képzési folyamat akkor lesz teljes és eredményes, ha a legtehetségesebb fiatalok folyamatos lehetőséget kapnak a felnőttcsapatokban. Végül is ez a célja a minőségi utánpótlás-nevelésnek. 2022-ben vezette be a szövetség a fiatal játékosok szerepeltetését ösztönző támogatási rendszert, amelynek – a nemzetközi példáknak megfelelően – az első két évben még nem volt szabad szemmel látható eredménye, sőt csökkenő tendenciát mutatott a fiatalok játékperceinek száma. Ennek elsősorban az az oka, hogy időbe telik, amíg a klubok megszokják a rendszert és ennek megfelelően alakítják az átigazolásokat, a kereteket. A 2024–2025-ös idénytől viszont beindult a folyamat, a fiatalpercek száma közel a duplájára emelkedett… A támogatási rendszerünk célja, hogy egy fiatal mellett legalább négy-öt magyar legyen a pályán végig, ami reményeink szerint kevesebb és ezzel párhuzamosan jobb minőségű idegenlégiós átigazolását eredményezi majd. Ha 2024 őszét nézzük, három klub kivételével most is átlagban legalább öt magyarral játszanak a csapatok, három klubban viszont többségben vannak az idegenlégiósok. A 21 éven aluli fiatalok ősszel átlagban csaknem nyolcvan percet töltöttek a pályán mérkőzésenként, s mivel a cél kilencven perc vagyis a teljes mérkőzés, nyugodtan mondhatom, hogy nem vagyunk messze tőle.”

AZ UTÁNPÓTLÁSKORÚ JÁTÉKOSOK PIACI ÉRTÉKÉRŐL

„A további és folyamatos fejlődéshez szükség van (arra, hogy) a klubokban egyfajta üzleti modell is kiépüljön a fiatalok kapcsán. Márpedig ezen a téren még messze vagyunk az ideális helyzettől. Megvizsgáltuk az elmúlt két és fél év külföldre történő játékoseladásokat az U21-es labdarúgók tekintetében, az eredményeket pedig összevetettük a szintén 12 csapatos, valamint a környező országok bajnokságaival. Miközben a magyar klubok az elmúlt két és fél idényben két 21 éven aluli labdarúgót értékesítettek pénzért külföldre, addig az említett lista élén álló szerbek, horvátok vagy dánok tizenöt-húsz fiatal labdarúgót adtak el. Mindez pénzügyi szempontból nagyjából tízszeres bevételt hozott a szerbeknek a mi bevételeinkhez képest. Tehát még messze vagyunk az optimális helyzettől, fontos lenne, hogy egyre nagyobb szerepe legyen a klubok költségvetésében a külföldre eladott játékosokból származó bevételeknek.”

A SZERB ÉS A HORVÁT PÉLDÁRÓL

„A magyar labdarúgásban dolgozók előtt jól ismert a délszláv országok példája, ahogyan a Dinamo Zagreb vagy a Partizan Beograd beépíti a fiatalokat 17-18-19 éves kortól, akár a csapatkapitányi karszalagot is rögtön ráteszik, mert már 18 évesen vezető karakterek, akiket több 10 millió euróért el tudnak adni. Nálunk ez még nincs meg rendszerszinten. A következő öt évnek (ennek megteremtése) az egyik kiemelt célja. Ezért is fontos, hogy például Lisztes Krisztián sikeres legyen Frankfurtban. Ha egy magyar bajnokságból érkező 20 éves fiatal be tudná verekedni magát egy Bundesliga-csapatba, a német klubok sokkal inkább fordulnának a magyar piac felé. Folyamatokat kell elindítani, menedzselni. Úgymond az alapozás időszaka megvolt, az elmúlt években sikerült a feltételek megteremteni, a rendszert kiépíteni, most már a minőségre és a hatékonyságra kell fókuszálni.”

AZ NB I LÉTSZÁMEMELÉSÉRŐL

„Az MLSZ vezetősége a döntéseket nem érzelmi vagy szociális, hanem szakmai és üzleti alapon hozza meg, mindig azt szem előtt tartva, hogy minden szempontot mérlegelve mi az, ami a lehető legjobban segíti a magyar labdarúgás fejlődését. Ezt figyelembe véve, nem vagyok meggyőződve arról, hogy jelenleg van 16 tőkeerős, stabil, a futball iránt elkötelezett tulajdonos, 16 első osztályú szintű menedzsment, 16 magyar és fiatal játékosokkal feltöltött keret. Egyelőre tehát nem látom a realitását a 16 csapatos bajnokságnak. Még akkor sem, ha személy szerint örülnék a létszámemelésnek, mert az azt jelentené, hogy van 16 jó csapatunk.”

AZ ESETLEGES FELSŐ- ÉS ALSÓHÁZI RÁJÁTSZÁSRÓL

„Ebben a kérdésben megkérdeztük a klubok véleményét, de nem támogatták a rájátszásos rendszert.”

AZ ESETLEGES OSZTÁLYOZÓRÓL (A KÉT BIZTOS KIESŐ HELYETT EGY, AZ UTOLSÓ ELŐTTI OSZTÁLYOZÓT JÁTSZANA AZ NB II MÁSODIKJÁVAL)

„Valóban szóba került, hamarosan ebben a kérdésben is döntés születik.”