Fradi: 125 év – Szöllősi György jegyzete

„Fradi volt, Fradi lesz, míg a földön ember, még egy ember, még egy magyar ember lesz” – mondja a szurkolói nóta, talán némi túlzással, de sokan találkoztunk már e kijelentésnek azzal az indirekt bizonyítékával, hogy a glóbusz legtávolabbi, legeldugottabb helyein is összefuthatunk magyarokkal és fradistákkal. S bár a két halmaznak természetesen nem minden eleme közös, az tény, hogy a Ferencváros messze a legnépszerűbb magyar klub, nemcsak a IX. kerületben, nemcsak Budapesten, sőt még nem is csak a mai Magyarország területén. A sorsközösség sem tagadható: a nemzetet sújtó csapások gyakran jelentették az FTC tragédiáját is, ahogyan a zöld-fehér és a piros-fehér-zöld célok is sokszor estek egybe (amikor például mindkettő helyett a homogén vöröset erőltette az internacionalista hatalom).

Sohasem felejtem el, mit mesélt Czibor Zoltán a Fradi egykori 50. születésnapjáról. A Ferencváros futballcsapatát tudatosan erősítették meg az 1948–49-es jubileumi idényre, főként a két fiatal vidéki szélső, Budai László és Czibor Zoltán szerződtetésével, létrehozva minden idők talán legkiválóbb magyar futballcsapatát, a végül minden gáncsoskodás ellenére 140 szerzett góllal bajnok együttest. A napról napra gyorsuló és egyre ijesztőbb kommunista hatalomátvétel elől azonban egy csapatra való kiemelkedő tudású labdarúgó próbált elmenekülni az országból 1949 tavaszán, Lóránt Gyula szervezésében, több Fradi-játékos bevonásával. A készülő összeesküvés tervéről egyre többen tudtak, és Lyka Antal, az FTC vezetőedzője azzal könyörgött a menekültválogatott tagjának ugyancsak kiszemelt Czibor Zoltánnak, hogy „Ne menj, Zolikám! Azért csináltuk ezt a csapatot, mert ötvenéves jubileuma lesz a Ferencvárosnak, a bajnokságban elsők vagyunk, hogy boldogságot szerezzünk a Fradi-szurkolóknak.”

Czibort meg is hatották ezek a szavak, aztán persze, ha akart sem tudott volna átjutni a vasfüggönyön, a szervezkedés minden tagját letartóztatták. S bár azt a bajnokságot még valóban megnyerte a Fradi, utána „széttépték” (Czibor szava) a klubot, átnevezték, átszínezték, jelszavait betiltották. A feltámadást az 1956-os forradalom jelentette, amelynek egyik időtálló vívmánya volt a Fradi címerének, nevének, színének visszaszerzése.

A mai jubileum, a 125. születésnap mindenesetre kitűnő állapotban éri a Ferencvárost, amely megint szimbóluma, sőt zászlóshajója az elmúlt másfél évtizedben talpra álló és új lendületet vevő magyar sportnak is. Az idén tízéves, méltó stadionján, a futballcsapat fantasztikus otthonán – ahonnan 44 év szomorú szünet után újra Eb-re jutott a magyar válogatott 2015-ben – túl bajnokcsapatok, bajnokok, olimpikonok sora jelzi a klub jelenkori erejét. Amikor az országnak, akkor általában az FTC-nek is jobban ment. Erről is beszél a születésnap apropóján a Nemzeti Sportnak adott interjúban Kubatov Gábor klubelnök, akinek a regnálásához a legutóbbi, napjainkban is íródó sikerkorszak kötődik.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!