Varga Barnabás: Az apai örökség, azaz a jó fejjáték is kellett a 10-eshez

„Büszke vagyok rá, hogy rajtam kívül még öt kapus, Rapp Imre, Veréb György, Kakas László, Zsiborás Gábor és Végh Zoltán is tagja a tízesek klubjának. Örömmel tölt el az is, hogy az Illés Akadémiáról eltanácsolt Varga Barnabást nem sikerült elrontani. Végtelenül szerény, alázatos futballista vált belőle, aki manapság a kapusok réme. Rendkívüli koncentrációt, felkészültséget igényel már a követése is, de kiváló ütemérzékével rendre megelőzi a rivális védőket, s magasabbra ugrik, mint a kapusok zöme, nem beszélve arról, ahogy lecsap a megpattanó, irányt változtató labdára.”

„Örülök annak, hogy Varga Barnabás is bekerült a sportlaptól tízes osztályzatot kapó játékosok közé. Tökéletesen megtestesíti a modern csatárt, nemcsak magas, de nagyszerű az emelkedése, és kiváló a fejelési technikája is. Esztétikai élményt jelent, ahogy a levegőben a labdára mozdul, s nemcsak fejjel, hanem lábbal is kitűnően bánik a labdával, sőt, ami még fontos, a védekezésben is fontos szerepet vállal. Valósággal berobbant a magyar labdarúgásba, a kérdés csupán az, miért nem láttak benne fantáziát korábban…”

„Furcsának tűnik, amit mondok, de vitathatatlan, gólt tud rúgni Varga Barnabás. Sok futballista rúgja ugyanis a labdát a pályákon, vannak, akik eltalálják a kaput, olykor a hálóba is kerül a labda, ám kevés olyan játékost látni, aki tud gólt rúgni. Barna ilyen, ízig-vérig csatár, tudja, mi miért történik a kapuk előtt, szenzációsan érzi a játékot, s az, hogy valaki alig négy perc alatt háromszor is eredményes, ritkaságszámba megy. Azt persze sajnálom, hogy a különleges teljesítményt épp az MTK elleni bajnokin nyújtotta.”

„Nagyon nagyra tartom Varga Barnabást, kiváló csatár, óriási értéke a magyar labdarúgásnak és a Ferencvárosnak. Komplex játékos, nincs gyenge pontja, megtartja a labdát, jól cselez, összjátékban kiemelkedő, fantasztikus gólpasszokat ad és a fejjátéka is parádés. A Fradinak »vigyáznia kell«, mert a reménybeli jó Eb-szereplés után kétlem, hogy meg tudná tartani, sorban állnak majd érte a külföldi csapatok.”

„Barnát személyesen is ismerem, csapattársak voltunk. A pályán kívül is nagyon szerény, alázatos és jó fej srác, örülök a sikerének. Ezenfelül kivételes képességű csatár, a legnagyobb erőssége mindenképpen a fejjátéka. Ebben az aspektusban hozzá hasonlót nem láttam futballpályán életem során.”

Csaknem ötven éve, 1974 szeptemberében játszott a Ferencváros a Rába ETO ellen. A mérkőzés hőse a 19 éves, Celldömölkről származó Szabó Ferenc volt, aki öt góllal – ráadásul hármat hét perc alatt szerzett – járult hozzá a Fradi 6–1-es győzelméhez, lapunk pedig 10-es osztályzatot adott a centernek. Ami érdekesség: FTC-labdarúgóként azóta sem szerzett senki öt gólt NB I-es mérkőzésen, ehhez Varga Barnabás állt a legközelebb a keddi, MTK elleni teljesítményével (négy gól, egy gólpassz és egy meg nem adott találat).
„Varga Barnabásnak volt esélye, hogy ötgólos legyen, igaz, anno nekem is volt arra, hogy hatot szerezzek, mert az ETO üres kapujával álltam szemben, de Nyilasi Tibor érte el gyorsabban a labdát, és sajnos fölé lőtte. Később a Haladás játékosaként az MTK elleni hazai meccsünkön öt gólpasszal és egy góllal járultam hozzá a hét egyes sikerhez, ám azért nem kaptam tízes osztályzatot. Most, az MTK ellen Varga Barnabás egyszerű, letisztult játékával, a négy góljával és gólpasszával a mezőny fölé emelkedett. Isten áldotta tehetség! Néztem a meccset, és azt kívántam, hogy a Szentpéterfáról elszármazó gyerek legyen az, aki beállítja, sőt megdönti a régi rekordomat. Büszke is vagyok arra, hogy Hegedűs Péteren, Illés Bélán és rajtam kívül immár a negyedik Vas vármegyei kötődésű labdarúgó kapott a sportlaptól tízes osztályzatot.”