NB I: az őszi elsőség után megcélozza az európai porondot a Paks

Ha valamire, erre aztán senki sem számított: túl a bajnokság felén, egészen pontosan a 17. fordulót követően a Paksi FC vezet az NB I-ben!

Ha abból indulunk ki, hogy Bognár György vezetőedző együttesének az előző idényben még az utolsó fordulóban is volt esélye a harmadik hely megszerzésére, számítani lehetett rá, hogy ezúttal is a mezőny első feléhez tartozik (mint tartozott az előző három bajnoki évben), ám ennyire kiugró szereplésről a legelfogultabb paksi szurkolók sem álmodtak. A Paksra sohasem volt jellemző, hogy az átigazolási időszakban kicseréli a fél öltözőt, ám a nyáron csaknem egy csapatra való labdarúgó érkezett, az előző évi keretből pedig olyan meghatározó emberek távoztak, mint a kapus Nagy Gergely, a védelem vezére, az 57-szeres válogatott Kádár Tamás, valamint a 2022–2023-as bajnokság gólkirálya, Varga Barnabás. A szakmai stáb helyzetét sérülések is nehezítették a felkészülés idején, a csapat játéka „dadogott”, és olyan pofonba is belefutott, mint az NB II-es Szeged-Csanád Grosics Akadémia elleni 7–3-as vereség, vagyis nem volt előjele annak, hogy klubtörténeti ősz következik.

A rajt az MTK Budapest elleni idegenbeli 1–1-et hozta, majd a másik újonc, a DVTK otthonában is ez lett az eredmény (a két meccs közötti DVSC elleni találkozót későbbre halasztották), aztán következett az első hazai fellépés fölényes, 3–0-s Újpest ellen győzelemmel, utána pedig a rémálomszerű bajnoki, amelyen a Ferencváros 6–1-re kiütötte a tolnai együttest (a végeredmény már az első játékrészben kialakult). Megtörténhetett volna, hogy a vereség nyomait egész idényben magán viseli a Paks – nem ez történt!

Bognár György azonnal felismerte, változtatni kell a csapat játékán, nem szabad mindig, mindenki ellen annyira nyíltan futballozni, a következő négy bajnokiját megnyerte a gárda, és olyan nyolcmeccses sorozatot produkált, amelyből hat győzelemmel és két döntetlennel jött ki. Tény, kevesebb gólt szerzett, mint a korábbi 50-szeres válogatott labdarúgó irányításával az előző idényekben, ugyanakkor a védekezése olyannyira feljavult, hogy az utolsó őszi forduló előtt még a legkevesebb kapott góllal büszkélkedett.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy hazai pályán remekeltek Windecker Józsefék, a nyolc bajnokijukból hetet megnyertek és csak egyet adtak döntetlenre, ráadásul a szakmai stábnak a fiatalszabály betartására is figyelnie kellett. A 16. fordulóban a Paks annak ismeretében fogadta a címvédő Ferencvárost, hogy ha legyőzi, az első helyen telel: 3–2-re megnyerte a rangadót, és bár az utolsó őszi meccsén 3–0-ra kikapott a remek formába lendülő Fehérvár FC vendégeként, klubtörténelmet írt az őszi elsőséggel.

Érdemes egy mondat erejéig visszatérni a nyári átigazolási időszakra: Szappanos Péter megszerzése telitalálatnak bizonyult, a válogatott kerettag kapusnak hatalmas szerepe van a remeklésben, de Mezei Szabolcs, Könyves Norbert, Silye Erik és Kovács Krisztián is alapember lett, valamennyien sokat tettek a közösbe. Talán nem járunk messze az igazságtól, amikor azt mondjuk, a Paks erőn felül teljesített az ősszel, ám a klubnál mindenki helyén kezeli az elért eredményt, senki sem gondolja, hogy a csapatnak az aranyéremért kellene harcolnia. Egy biztos: az eddig megszerzett harmincnégy pont jó alapot jelent a februári folytatásra.

Ha a csapatot elkerüli a sérüléshullám, és a tavasszal nem kerül nagyobb hullámvölgybe, no meg szerencséje is lesz, története során másodszor is dobogón zárhat, és kiléphet a nemzetközi porondra.