Labdarúgás: a „feelgood factor” nyomában, avagy miért éri meg stadionokat építeni – György László

Munkatársunktól MunkatársunktólMunkatársunktól Munkatársunktól
Vágólapra másolva!
2022.09.26. 10:33
Dr. György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a hétfői, ismét telt házas, Magyarország–Olaszország Nemzetek Ligája-mérkőzést megelőző posztjában kifejtette, miért éri meg stadionokat építeni.

„A »feelgood factor« nyomában, avagy miért éri meg stadionokat építeni.

Tizennégy évesen döntenem kellett. Focista leszek vagy rendesen továbbtanulok. A mérleg egyik serpenyőjében ott lapult, hogy imádtam focizni és (állítólag) jól is ment. A másikban leharcolt edzőpályák, libalegelő, salak, sár, hangulattalan stadionok, sportkommentátorok által végigfanyalgott meccsek, lesajnált focisták.

Bárki bármit mond, bármeddig tart ez az időszak, nekem ez aranykor. Az évszázad mérkőzése, a 6:3 barátságos mérkőzés volt. Ezek a maiak nem tét nélküli barátságos meccsek, ráadásul egy sokkal versengőbb futballkorszakban. Lehet sokféleképpen magyarázni, de a magyar válogatott felnőtt mentálisan, küzdeni tudásban, szervezettségben az élvonalhoz a világ legrajongottabb, legtöbb embert megmozgató sportjában. A hétfői magyar–olasz végeredményétől függetlenül ez hatalmas teljesítmény. A nemzeti tizenegy egy egész nemzetnek ad hitet, egy egész nemzetet sarkall jobb teljesítményre.

És igen, ehhez kell a megfelelő infrastruktúra is. 2010 és 2020 között 330 milliárd forintot költött a magyar állam stadionrekonstrukcióra. Sok ez a pénz? Attól függ.

1. Egy 60 éve amortizálódó infrastruktúrát építettünk újjá a következő 60 évre.

2. Ez alatt az idő alatt, 2010 és 2020 között utakra, hidakra, autópálya-építésre, kórház-, iskola-, óvoda-, bölcsődefelújításra és -építésre több mint 10 ezer milliárd forintot költöttünk!

3. A németek precízek, mindent kiszámolnak. A University of Bonn, Németország elit kutatóegyetemének kutatói számszerűsítették a 2006-os németországi foci vb és a végén elért 3. helyezésük német gazdaságra gyakorolt közvetett, vagyis járulékos hatásait. Előzetesen a német kormány 1.6 százalékos növekedést várt 2006-ra, látva az eufóriát az előrejelzésüket 2.3 százalékra módosították, a vége 3.2 százalék lett.

Az ún. viselkedési közgazdaságtan (behavioural economics) egyre behatóbban foglalkozik a gazdasági növekedés pszichológiai hátterével. Ha bizakodók az emberek, reménnyel telve formálják a jövőjüket, többet fogyasztanak, vállalkozóként bátrabban ruháznak be. A »feelgood factor« 1.6 százalékpontot tett hozzá Németország 2006-os gazdasági növekedéséhez. Az idei magyar GDP 1.6 százaléka 1000 milliárd forint.

A közvetlen hatásról pedig eddig szót sem ejtettem, vagyis hogy a stadionokat magyar munkások építették, magyar mérnökök tervei alapján, magyar anyagból. Tehát az a pénz, amit stadionokra költöttünk, a magyar gazdaságba áramlott vissza.

Arról meg végképp nem beszélve amikor a mérkőzés elején és végén 70 ezer torokból felcsendül a Himnusz. Az érzés. Megfizethetetlen.”

Legfrissebb hírek

Nincs több kérdés, Donnarumma a Man. City új kapusa – hivatalos

Angol labdarúgás
9 órája

Manchesterből igazolt BL-győztes védőt az Inter – hivatalos

Olasz labdarúgás
10 órája

Végül nem Sallaiékhoz, de távozott a Man. City legsikeresebb kapusa – hivatalos

Angol labdarúgás
11 órája

Labdarúgás: huszonegy fiatal játszott az NB I 6. fordulójában

Utánpótlássport
12 órája

Jackson mégis a Bayernben folytatja, a Pool egyik üzlete kútba esett – így telt a transzferpiac záró napja az elitligákban

Minden más foci
19 órája

Schön Szabolcs kölcsönben az ETO FC-ben folytatja – hivatalos

Labdarúgó NB I
Tegnap, 10:21

Szoboszlai duplán átvette Alexander-Arnold helyét – a nemzetközi sajtó is áradozik a Liverpool hőséről

Légiósok
Tegnap, 7:52

Sohasem adta fel – 60 éves lenne Simon Tibor

Népsport
Tegnap, 6:42
Ezek is érdekelhetik