Ferencváros, Kisvárda, Puskás Akadémia: 68 légióssal a dobogóra

Amelyben minden korábbinál nagyobb számban lepték el az élvonalat a légiósok, volt, hogy a Kisvárda csak légiósokat játszatott, és egyáltalán nem ment ritkaságszámba, amikor 18 külföldivel a keretében állt ki egy csapat, amelynek edzői stábjában öt légiós szakember tett-vett a kispadok előtt.

Sok, kevés? A kilenc legjobb kapus közé két légiós fért oda, a legjobb húsz mezőnyjátékos közé kilenc, miközben a legrosszabb eredményt elért húsz játékos között 14 a légiós, az utolsó tíz között hét! A legrosszabb átlagosztályzatot elérő labdarúgók ötvenes listája 31 légiós rejt magában, ezen azért alaposabban el lehetne gondolkodni.

Az utolsó előtti játékos Medgyes Zoltán lett, pedig érte a bajnokság előtt tekintélyes összeget, 110 ezer eurót fizetett a Gyirmót a másodosztályú Haladásnak, az utolsó pedig Gheorghe Grozav, akiért 2019-ben a Ferencváros még 600 ezer eurót is hiába ajánlott a Kisvárdának, román lapok pedig arról tudósítottak, hogy a támadó évi 300 ezer eurós fizetést kért magának. A várdai futballcsoda atyja, Révész Attila elárulta, hogy náluk maximum havi 8500 ezer eurót lehet keresni – Grozav szerződését végül felbontották Kisvárdán, a játékos kiesett a Diósgyőrrel, majd 140 ezer euróért az MTK-hoz igazolt, hogy rájuk is balszerencsét hozzon.

„…amikor elengedtem Gheorghe Grozavot, a leghülyébb embernek is neveztek, ám a játékos két csapatot ejtett ki azóta, s ha nem engedjük el Kisvárdáról, valószínűleg mi is erre a sorsra jutunk” – zárta rövidre az ügyet a maga részéről Révész.

Érdekes adalék a 140 ezer eurós vételárhoz, hogy ugyanakkor az MTK 155 ezer eurót fizetett a Kisvárdának a húszéves támadóért, Kovácsréti Márkért, aki 24 mérkőzésen három kanadai pontot szerzett a bajnokságban – Grozav eggyel több fellépésen hetet, miközben az első hat bajnoki mérkőzésén négy gólig jutott!

A legjobb légiós a marokkói Ryan Mmaee lett (ő korábban belga korosztályos válogatott volt, 2016-ban váltott, az igazság szerint ezért nekünk Rajan Mejnek kellene írnunk, ahogyan a korábban francia állampolgár Aissa Laidouni 2021 óta, amióta bemutatkozott a tunéziai válogatottban, Ejsza Lejduni lenne, de az arab átírás szabályainak következetes érvényesítése nyilván a fórumunk végleges lezárásába torkollna).

A 750 ezer euróért megvett Ryan Mmaee első 36 FTC-s mérkőzésén 28 kanadai pontot szerzett, a bajnokság végén pedig bronzcipőt a gyirmóti Varga Barnabással együtt. Az utolsó négy Bajnokok Ligája-selejtezőn csak két kanadai pontot gyűjtött, de ekkor a többiek sem remekeltek; az Európa-ligában hat mérkőzésen egy góllal zárt, azonban a bajnokságban jóval egyenletesebben „termelt”.

Nenad Lukicsért 350 ezer eurót adott a Honvéd a Topolyának, a 28 éves csatár parádésan kezdett, az első 16 bajnokiján 14 kanadai pontot szerzett, de a következő tíz NB I-es mérkőzésén egyetlen egyszer sem talált be az ellenfeleknek! (És gólpasszt is csak egyszer adott a társaknak ebben az érában, a Debrecen 4–2-es legyőzésekor.) A hajrában aztán a kétszeres szerb válogatott ék Kisvárdán és Felcsúton is eredményes volt, így összességében jó vásárt csaptak vele a kispestiek.

A fehérváriak meg Kenan Kodróval nem vásároltak be: édesapjáért, Meho Kodróért 1995-ben ötmillió eurónyi summát fizetett az FC Barcelona, a La Ligában száznál is több gólt lőtt, Kenan ingyen hagyta ott az Athletic Bilbaót, ahol négy gólt szerzett 556 játékperc alatt.

A Mol Fehérvárban februárban és márciusban nem parádézott ugyan, azonban 27 bajnokin 15 góllal és 6 assziszttal zárt, az NB I hajrájában pedig az utolsó kilenc mérkőzésen 10 kanadai ponttal segítette övéit.

A legtöbb gólpasszt a paksi Bognár István adta a társaknak, 18 fellépésen 15-öt (és hatszor maga volt eredményes!), mögötte a vonatkozó ranglistán némi meglepetésre a „fehérvári Dani Alves”, Loic Nego végzett, az „újpesti Xavival”, Nikola Mitroviccsal holtversenyben (11).

Itt jegyeznénk meg, hogy a paksi Nagy Richárd a bajnokságban 845 perc alatt 8, a Magyar Kupában 281 perc alatt 5 asszisztig jutott.

Mint láthattuk a számokból is, igenis tesz hozzá az NB I-hez és a magyar futballhoz egy jó és motivált légiós, és ezt mutatta a minap a pozsonyi lecke is.

Egy jó és motivált légiós…

És egészséges!

Sorozatunk előző részében Hajnal Tamás kapcsán írtunk a grúz Giorgi Haraisviliről, akit 900 ezer euróért vett a Ferencváros, hogy az előző idényben egyetlen egyszer se lépjen pályára. 2021 áprilisáig jó 200 percet futballozott, a Budafoknak lőtt egy gólt, majd tavaly nyáron játszott egy mérkőzést a tartalékok között, az Iváncsa ellen, aztán meggyűlt a baja a sérülésekkel.

Roko Baturina 700 ezer euróba került (plusz bónuszok), de a támadó tavasszal a tartalékcsapatból sem tudott kiemelkedni (14 mérkőzés, 3 gól).

Lasa Dvali, a szeptember elején eladott Ihor Haratin, a nemsokára 34. évébe lépő Somália kiegészítő ember volt, a télen 1.65 millió euróért vett brazil szélső, Marquinhos 357 percet játszott a bajnokságban és egy órát sem a Magyar Kupában; a hatalmas fogásként beharangozott, 1.2 millióért megszerzett szerb szélső, Zeljko Gavrics tizenöt ferencvárosi mérkőzésén egyetlen kanadai ponttal segítette csapatát: az MK-ban, a Hatvan ellen ő lőtte a zöld-fehérek hatodik gólját.

Marquinhos a télen az egész NB I legértékesebb játékosának számított, azóta megelőzte őt a Transfermarkt listáján Lej..., akarjuk írni Laidouni.

Nemsokára 31 éves az argentin szélső, Carlos Auzqui, őt tizenegy mérkőzésen vetették be a zöld-fehérek illetékesei, jó 600 perc erejéig: a játékos lőtt egy gólt a Paksnak, adott egy gólpasszt a Győr ellen. Auzqui 800 ezer euróba került, plusz aláírási és ügynöki pénzek, a szerződése 2024 nyaráig szól. Fortune Bassey 1.5 millió eurós vételár plusz miegymások fejében eddig csak kétszer volt eredményes hazánkban, 14 fellépésen. És nagyon bánhatja, hogy kiesett a Gyirmót, mert mindkétszer őket bosszantotta! Dvalit, Baturinát és Somáliát elengedték, a többiek maradnak az FTC-nél, és az új idényben bizonyíthatnak.

A kölcsönbe érkező horvát Marijan Cabraja februárra a sokadik számú választás lett a balhátvéd posztján, Marko Marin három kanadai ponttal tett pontot profi karrierjére, de ezek közül egyetlen egy sem hozott győzelmet vagy pontot a csapatának. Muhamed Besic keresi egykori önmagát, a 2.5 millió euróért vett középső középpályás, Stjepan Loncar sem remekelt az előző idényben, s igaz ez az „1.5 millió eurós” Kristoffer Zachariassenre is, aki az NS osztályzatai által összeállított ranglistán hátulról a 11. lett.

Távozott a védelem feje, Miha Blazic, őt megérte anno leigazolni; a tavasz végi feltámadása új szerződést ért Tokmac Nguennek, de neki sem a El-ben, sem a BL-selejtezők végjátékában nem ment a játék. Myrto Uzunin kétmillió eurót keresett a Ferencváros, és félmillió eurós bónusz is ütheti a zöld-fehérek bankszámláját, valamint a következő vételár 15 százaléka is a magyar csapaté lesz. Ugyanakkor 66 mérkőzésen lőtt 36 gólt, és adott 13 gólpasszt az FTC-ben.

A bajnok huszonöt legtöbbet szereplő játékosa közül csak Bogdán Ádám, Botka Endre, Dibusz Dénes, Szánthó Regő és Vécsei Bálint nem légiós (és a listán még csak ezután következik Auzqui, Marquinhos, Dvali, Baturina és Haratin), a legjobb 13 góllövő közé csak Botka és Vécsei fért oda a magyarok közül, egyaránt két találattal. Egynél több gólpasszt 14 játékos adott, honfitársaink közül ide csak Vécsei és Pászka Lóránd tudta beverekedni magát.

Utóbbi játékos a tavaszi szezon egyik nagy felfedezettje lett, egyben a bizonyítéka is annak, hogy vannak magyar tehetségek, csak fel kell őket fedezni, motivált állapotba kell hozni, fizikailag felkészíteni, majd bizalmat, lehetőséget adni nekik.

Róbert Makkal nem hosszabbítottak, a szlovák szélső az NB I-ben még csak-csak hozogatta a gólokat s gólpasszokat, de az európai kupákban csak a Prishtina elleni 3–0 és a Zalgiris elleni 3–1 idején szerzett kanadai pontot, egyet-egyet; a tavasz végére kiszorult a csapatból, sőt olykor a keretből is.

Fehérváron is akadtak keveset foglalkoztatott légiósok, lásd Samy Bourard, Armin Hodzic, Lamin Jallow, Lyes Houri és Evandro esetét, csak éppen itt nem voltak olyan légiósok a már említett Kodro kivételével, akik képesek lettek volna a hátukra venni a csapatot. Stopira és Adrian Rus alapembere volt annak a védelemnek, amely a bajnokságban 43-szor kapitulált (az MTK 50, a Gyirmót 49 gólt kapva esett ki), Jevhen Makarenko, Bohdan Lednev, Artem Sabanov és Michael Lüftner az ígéretes kezdés után bele-beleszürkült a mezőnybe, Marcel Heister pedig messze került előző idénybeli önmagától, amikor az NSO olvasói, az NS szakírói és az InStat-index számai alapján is bekerült az Év csapatába!

Erre rajta kívül akkor csupán Laidouni és Uzuni volt képes!

Jellemző a fehérváriak legutóbbi idényére Funsho Bamgboye és Hodzic esete: előbbi 24 mérkőzésen játszott, egy gólt és két gólpasszt írhattak azonban csak a neve mögé a statisztikusok, és a támadó csupán a Puskás Akadémia ellen hozott pontot csapatának; utóbbit 2018-ban 1.5 millió euróért vették, busásan megfizették, ám az előző bajnokságban 275, a mostaniban 6 (igen, hat) percet futballozott a nagycsapatban (az SC Sopron elleni kupamérkőzés hajrájára állt be a Vicenzától kölcsönkapott Lamin Jallow helyére).

Ez lenne az ablakon kiszórt pénz tipikus esete?

Budu Zivzivadze esete a leghíresebb: a Mezőkövesdtől 2020-ban 350 ezer euróért vett grúz támadó Fehérváron viszonylag jól kezdett, de azután egyre gyengébben futballozott – hogy Újpesten azonnal visszanyerje régi fényét, és végül visszatérjen Székesfehérvárra. Ahová a szerződése már csak egy évre köti...

Érdekes, hogy egy friss interjúban a játékos ügynöke egyértelműen arról beszél, hogy a Fehérvárnak 650 ezer euróba került Zivzivadze megszerzése, a Transfermarkt szerint a Kövesd 350 ezer eurót kapott.

Tíz légióssal futott ki kezdőcsapatában az ezüstéremről döntő utolsó bajnokira a Kisvárda, és Ötvös Bencét a 76. percben Rafal Makowski váltotta, de beállt még Jasmin Mesanovic, Jaroslav Navrátil, Lazar Zlicsics és a magyar felmenőkkel rendelkező Hej Viktor is Révész és Erős Gábor csapatába. Amelyben összesen 23 légióst vetettek be az idény során,és olykor-olykor az NB III-ban szereplő tartalékcsapat is kényelmesen ki tudott volna állítani légiósokból egy teljes meccskeretet…

Ugyanakkor az se feledjük, hogy erősen közepes fizetési lehetőségekkel és az NB I hetedik legértékesebb keretével lett második a rétközi csapat!

Felcsúton megesett, hogy a tartalékok közé száműzött légiós álomfizetést kapott, de tudna mesélni az okosan megkötött szerződésekről és az NB III-ról például Elek Ákos is.

Az Újpest két légiós edzővel és négy légiós szakemberrel, valamint a keretben 21 légióssal szebb tavaszt zárt, megelőzte a hajrára visszaeső Paksot. A lila-fehérek kerete 8.5 millió eurót ért a Transfermarkt szerint, ez a mezőnyben az ötödik magasabb – Csongvai Áron és Banai Dávid képviselte általában hazánkat az újpestiek kezdőcsapatában.

Még értékesebb kerete volt a Honvédnak, ennek ellenére nem a dobogóért, hanem a kiesés ellen harcolt az utolsó bajnokin: itt Dejan Drazsics, Mohamed Mezghrani, Tomás Tujvel, Mohammed Kadiri, Boubacar Traoré, Talys, Thierry Gale, Vidar Ari Jónsson, Eke Uzoma és Nir Bardea játszott 700 percnél kevesebbet, az újpestieknél Petrus Boumal, Märten Kuusk, Mory Kone, Fernando Viana, Abdoulaye Yahaya, Mauro Cerqueira és Sztefan Jevtoszki mondhatta el ezt magáról.

„Számszakilag” a Zalaegerszegé volt a legrosszabb keret, mégis maradt az élvonalban, a házi gólkirály és a sikeredző ment közbeni távozását is kibírva. Sőt még azt is, hogy a télen leigazolt U21-es, majd felnőtt román válogatott támadó, Liviu Antal egy másodpercet se játsszon, sem a bajnokságban, sem a kupában. Őt februárban a másodosztályú Haladás igazolta le, oda is tér vissza az Egerszegre csak kölcsönbe érkező, 33 éves támadó.

A mali szűrő, Bakary Nimaga hetven, a horvát jobbhátvéd, Mihael Rebernik kilencvenegy, a többszörös albán válogatott támadó, Eros Grezda kilencvennégy, a bolgár csatár, Preszlav Borukov százkét, horvát kollégája, Sime Grzan háromszáznegyvenkilenc, az északmacedón szélső, Daniel Milovanovics négyszázhetven percet kapott a bajnokságban, de nem sokat tettek hozzá a közöshöz…

A nigériai Meshack Ubochioma 32 mérkőzésen hét kanadai ponttal jeleskedett, de tavasszal nem ment neki, a szerb védő, Alekszandar Tanaszin szeptember közepéig keresett magának csapatot, addig nem játszott egyetlen percet sem a július legvégén kezdődő bajnokságban (de a Magyar Kupában sem).

A második legrosszabb keret a játékjogok értéke alapján a Paksé volt…

Ilyen értelemben a Debrecen hozta a papírformát, a Sylvain Deslandes, Charleston védőkettős változó színvonalon teljesített, a nagy fogásként beharangozott északmacedón válogatott karmester, David Babunszki két kanadai pontig jutott 26 mérkőzésen, a Barcelona-nevelés játékostól mindenki többet várt. Testvére, a csatár Dorian Babunszki a Real Madridban futballozott éveken át, a télen 100 ezer eurót adott érte a Loki, ezt négy góllal hálálta meg.

A testvérpár találatai két mérkőzést döntöttek csak el, igazságos elosztásban, a nagy áttörést a következő idényre tartogatják. Édesapjuk, Boban egykoron jugoszláv, majd macedón válogatott csatár volt, légióskodott anno a Lleidában és a Logronésben is, innen a spanyol kapcsolat.

Gyirmóton az lehetett a terv, hogy kevés légióst vesznek, de ők alapemberek lesznek, aztán télen jött a Matej Cvetanoszki, Denis Ventúra, Gino van Kessel, Vladiszlav Klimovics, Denisz Bezborodko ötös. A Kisvárdáról megszerzett román bekk, Cornel Ene nem sokat játszott, az új fiúk közül csak Ventúra igazolta megszerzése jogosságát, a sokszoros szlovák U-válogatott hátvéd, Hudák Dávid pedig egyetlen egyszer sem lépett pályára, sőt a keretbe is csak a Fradi elleni mérkőzésre került.

Apropó, aki nem olvasta volna a sorozat korábbi részeit: az erdélyi, vajdasági vagy kárpátaljai magyarokat a különböző adatbankok román, jugoszláv vagy ukrán játékosként tüntetik fel, de tegyük tisztába e dolgokat: ők bizony magyarok, magyar labdarúgók. De: azok a magyar gyökerekkel rendelkező játékosok, akik nem a magyar válogatottat erősítették, légiósként szerepelnek sorozatunkban, hiszen ők önként döntöttek egy másik nemzeti csapat mellett. Lásd Adrian Rus esetét. Ugyanilyen egyszerű a nem magyar születésű, semmilyen magyar rokoni szállal nem rendelkező labdarúgók esete, ők addig számítanak légiósnak, amíg meg nem kapták a magyar állampolgárságot és be nem mutatkoztak valamelyik válogatottunkban. Ilyen volt például Leandro, aki 2003-ban tette le a magyar állampolgársági esküt, és lett előbb U21-es, majd felnőtt válogatott. De úgy is mondhatnánk: nem tekintünk minden akkor jogilag, papíron külföldi játékosnak számító labdarúgót légiósnak, és magyarnak minden magyar állampolgárságot is kapó futballistát. Légiósnak tekintjük sorozatunkban azt a labdarúgót is, aki magyar állampolgársággal is bír, de csak külföldi korosztályos válogatottban szerepelt, és a magyar címeres mezt később nem húzta, nem húzhatta magára.

Ahogyan egy idő után a gyirmótiak, úgy az MTK is légiósokkal akart menekülni a kiesés elől, ám a 21 ott nem lett nyerő szám: ennyi légióst alkalmazva, megfizetve sem ragadtak meg az élvonalban a kék-fehérek. Nyáron 140 ezer euróért megvették Grozavot, jött James Weir, Ylber Ramadani és Kaka Godwords, télen Sztefan Szpirovszki, Andrej Kadlec, Branislav Sluka, Szlobodan Rajkovics és a szlovákiai Szépe János. Utóbbi olykor válogatott formában futballozott, de a Paks és a Mezőkövesd elleni vereségek után kikerült a kezdőből. A volt chelsea-s, 33 esztendős Rajkovics a tavasz végére jó formába lendült, de már későn, a Manchester United-iskolát kijárt, egykori angol U19-es válogatott középpályás, Weir december után nem tudott pályára lépni.

Weir 2016-ban az MU profijai között is bemutatkozhatott, az Arsenal elleni rangadó végén Ander Herrerát váltotta, Rajkovicsért hiába fizetett tíz évvel azelőtt 5.2 millió eurót a Chelsea, soha nem vetette be őt a nagycsapatban.

A 17-szeres albán válogatott Ramadani legalább alapember volt a középpályán, Grozav nagyon jól kezdett, de október után már csak két kanadai pontot szerzett. Kiszorult a csapatból a finnekkel Európa-bajnokságon is szereplő Nikolai Alho, a télen 70 ezer eurót fizetett érte a Volosz, Myke Bouard Ramos, Andrija Drljo, Kaka Godwords, Markovics Alex és Clinton Osei szintén csak perceket kapott. Filip Antonijevics még annyit sem, néhány bajnoki után a tartalékok közé irányították a harmincesztendős védőt, Marko Perkovicot.

Más téren is kapkodott a vezetőség: az előző idény után a német Michael Borist a fiatal olasz szakember, Giovanni Costantino követte, aki korábban „csak” Marco Rossi pályaedzőjeként és videoelemzőjeként dolgozott. Vezetőedzőként első csapatának élén nyolc fordulót élhetett meg, utódjának a csapatot a hetedik helyen adta át.

Mezőkövesden a cél a bennmaradás volt, ezt el is érték 26, azaz huszonhat légióssal, majd az utolsó fordulóban a 88. percben pályára küldtek egy magyar U18-as játékost is.

Az új idény a nagy változások idénye lesz.

De kik voltak a légiósok közül azok, akik emelték a magyar labdarúgás színvonalát?

Mivel hajlamos arra az ember, hogy az idő múlásával egyre kevesebb konkrétumra emlékezzen, és inkább érzelmi alapon ítélkezzen, ezért segítségül hívjuk a Nemzeti Sport osztályozókönyvét, ennek alapján állítottuk össze az évad legjobb légióstizenegyét is.

AZ ÉV ÁLOMCSAPATAI

A Nemzeti Sport álomcsapata: Dibusz Dénes (Ferencváros, 6.46) – Loic Nego (Mol Fehérvár, 5.6), Herdi Prenga (albán, Kisvárda, 5.7), Adnan Kovacevic (bosnyák, Ferencváros, 5.7), Eldar Civic (bosnyák, Ferencváros, 5.7) – Aissa Laidouni (tunéziai, Ferencváros, 5.9), Papp Kristóf (Paks, 5.7) – Yohan Croizet (francia, Újpest, 6), Bognár István (Paks, 6.3), Claudiu Bumba (román, Kisvárda, 5.9) – Ádám Martin (Paks, 6.4)

Az NSO-olvasók álomcsapata: Dibusz (Ferencváros, 3972 szavazat, 76 százalék) – Botka Endre (Ferencváros, 3238, 62.7%), Miha Blazic (szlovén, Ferencváros, 3549, 68.7%), Samy Mmaee (marokkói, Ferencváros, 2533, 49%), Civic (bosnyák, Ferencváros, 2315, 44.8%) – Nego (Mol Fehérvár, 2276, 44%), Laidouni (tunéziai, Ferencváros, 3663, 70.9%), Tokmac Nguen (norvég, FTC, 3305, 64%) – Budu Zivzivadze (grúz, Mol Fehérvár/Újpest, 2323, 45%), Ádám Martin (Paks, 3905, 75%), Ryan Mmaee (marokkói, Ferencváros, 3226, 62.4%)

Tartalékok: Szappanos Péter (Bp. Honvéd, 599, 11.6%), Bognár István (Paks, 2176, 42.1%), Anderson Esiti (nigériai, Ferencváros, 2162, 41.8%), Croizet (francia, Újpest, 2071, 40.1%), Baráth Péter (DVSC, 1620, 31.4%), Bumba (román, Kisvárda, 1493, 28.9%)

Az InStat-álomcsapat: Dibusz (Ferencváros, InStat-index: 230) – Botka (Ferencváros, 225), Kovacevic (bosnyák, Ferencváros, 248), S. Mmaee (marokkói, Ferencváros, 240), Civic (bosnyák, Ferencváros, 239) – Nego (Mol Fehérvár, 230), Nguen (norvég, Ferencváros, 235), Laidouni (tunéziai, Ferencváros, 245), Bumba (román, Kisvárda, 227) – R. Mmaee (marokkói, Ferencváros, 234), Ádám Martin (Paks, 231)

AZ IDEGENLÉGIÓSOK ÁLOMCSAPATA

Tordai Árpád (romániai, Mezőkövesd, 5.5) – Hej Viktor (ukrán, Kisvárda, 5.4), Herdi Prenga (albán, Kisvárda, 5.7), Adnan Kovacevic (bosnyák, Ferencváros, 5.7), Civic (bosnyák, Ferencváros, 5.7) – Laidouni (tunéziai, Ferencváros, 5.9), Jevhen Makarenko (ukrán, Mol Fehérvár, 5.6) – Croizet (francia, Újpest, 6), Nikola Mitrovics (szerb, Újpest, 5.5), Bumba (román, Kisvárda, 5.9) – R. Mmaee (marokkói, Ferencváros, 6)

CSAPATOK ÉS LÉGIÓSOK

Ferencváros (27): Miha Blazic (szlovén), Samy Mmaee, Ryan Mmaee (marokkóiak), Giorgi Haraisvili, Lasa Dvali (grúzok), Muhamed Besic, Adnan Kovacevic, Eldar Civic, Stjepan Loncar (bosnyákok), Henry Wingo (amerikai), Anderson Esiti, Fortune Bassey (nigériaiak), Aissa Laidouni (tunéziai), Tokmac Nguen, Kristoffer Zachariassen (norvégok), Marquinhos, Somália (brazilok), Marko Marin (német), Zeljko Gavrics (szerb), Róbert Mak (szlovák), Carlos Auzqui (argentin), Ihor Haratin, Olekszandr Zubkov (ukránok), Franck Boli (elefántcsontparti), Roko Baturina, Marijan Cabraja (horvátok), Myrto Uzuni (albán)
Kisvárda (23): Artem Odincov, Mihajlo Hotra, Zden Perehanec, Hej Viktor, Bohdan Melnik, Anton Kravcsenko, Himics László, Nikita Honcsar, Jaroszlav Heles (ukránok), Lazar Csirkovics, Lazar Zlicsics, Szlobodan Szimovics (szerbek), Matheus Leoni, Lucas Marcolini (brazilok), Herdi Prenga, Jasir Asani (albánok), Claudiu Bumba, Andrei Peteleu (románok), Rafal Makowski (lengyel), Janisz Karabeljov (bolgár), Driton Camaj (montenegrói), Jasmin Mesanovic (bosnyák), Jaroslav Navrátil (cseh)
Puskás Akadémia (18): Patrizio Stronati, Jakub Plsek, Libor Kozák (csehek), Joao Nunes (portugál), Mohamed Mezghrani (belga), Yoëll van Nieff, Luciano Slagveer (hollandok), Artem Favorov, Kirilo Janickij, Jevhenij Kicsun, Artem Nahirnij (ukránok), Urblík József (szlovák), Alexandru Baluta, Marius Corbu (románok), Sahab Zahedi (iráni), Weslen Júnior (brazil), Josip Knezevic, Jakov Puljic (horvátok)
Mol Fehérvár (22): Artem Sabanov, Jevhen Makarenko, Bohdan Lednev, Ivan Petrjak (ukránok), Adrian Rus (román), Michael Lüftner (cseh), Stopira (zöld-foki-szigeteki), Rúben Pinto (portugál), Evandro, Alef (brazilok), Marcel Heister (német), Peter Zulj (osztrák), Funsho Bamgboye (nigériai), Kenan Kodro, Armin Hodzic (bosnyák), Lamin Jallow (gambiai), Budu Zivzivadze (grúz), Viszar Muszliu (északmacedón), Samy Bourard (belga), Kovács Bence (szlovák), Lyes Houri (francia), Rockov Emil (szerb)
Újpest (21): Filip Pajovics, Nemanja Antonov, Branko Pauljevics, Nikola Mitrovics, Miroszlav Bjelos (szerbek), Märten Kuusk (észt), Jorgosz Kutrumbisz (görög), Abdoulaye Diaby (mali), Lirim Kastrati (koszovói), Petrus Boumal, Abdoulaye Yahaya (kameruniak), Vincent Onovo (nigériai), Luca Mack (német), Sztefan Jevtoszki (észamacedón), Yohan Croizet (francia), Giorgi Beridze, Budu Zivzivadze (grúzok), Fernando Viana (brazil), Junior Tallo, Mory Kone (elefántcsontpartiak), Mauro Cerqueira (portugál)
Paks: –
Debrecen (7): Tomás Kosicky (szlovák), Sylvain Deslandes (francia), Marko Nikolics (szerb), Charleston (brazil), David Babunszki, Dorian Babunszki (északmacedónok), Jaroszlav Annics (ukrán)
Zalaegerszeg (14): Nikola Szerafimov, Daniel Milovanovics (északmacedónok), Zoran Lesjak, Mihael Rebernik, Sime Grzan, Josip Spoljaric, Eros Grezda (horvátok), Bojan Szankovics (montenegrói), Emir Halilovic (bosnyák), Liviu Antal (román), Meshack Ubochioma (nigériai), Bakary Nimaga (mali), Alekszandar Tanaszin (szerb), Preszlav Borukov (bolgár)
Budapest Honvéd (19): Tomás Tujvel (szlovák), Lukas Klemenz (lengyel), Nir Bardea (izraeli), Ivan Lovric (horvát), Albi Doka (albán), Marko Petkovics, Dusan Pantelics, Dejan Drazics, Nenad Lukics (szerb), Mohammed Kadiri (ghánai), Olekszandr Petruszenko (ukrán), Zinédine Machach (francia), Vidar Ari Jónsson (izlandi), Boubacar Traoré (mali), Eke Uzoma (nigériai), Nono (spanyol), Mohamed Mezghrani (belga), Talys (brazil), Thierry Gale (barbadosi)
Mezőkövesd (26): Tordai Árpád, Andreias Calcan (románok), Riccardo Piscitelli (olasz), Danilo Rjabenko, Vjacseszlav Csurko (ukránok), Andrej Lukic, Matija Katanec, Tomislav Kis (horvátok), Amir Bilali, Kamer Qaka (albánok), Martin Chrien, Róbert Pillár, Jakub Vojtus, Szépe János (szlovákok), Luka Lakveheliani (grúz), Denis Granecny (cseh), Farkas Dániel, Sztefan Drazics (szerb), Patrick Ikenne-King (nigériai), Alekszandr Karnyicki (fehérorosz), Dino Besirovic, Marin Jurina (bosnyákok), Antonio Vutov (bolgár), Szerder Szerderov (orosz), Héctor Martínez (spanyol), Rui Pedro (portugál)
MTK (21): Milan Mijatovics (montenegrói), Branislav Sluka, Szépe János, Andrej Kadlec (szlovákok), Szlobodan Rajkovics, Szrdjan Dimitrov, Filip Antonijevics, Markovics Alex (szerbek), Sebastián Herrera (kolumbiai), Ylber Ramadani (albán), Sztefan Szpirovszki, Bojan Miovszki (északmacedónok), James Weir (angol), Gheorghe Grozav (román), Myke Bouard Ramos (brazil), Nikolai Alho (finn), Tiago Ferreira (portugál), Kaka Godwords, Clinton Osei (ghánaiak), Andrija Drljo (bosnyák), Marko Perkovic (horvát)
Gyirmót (10): Frane Ikic (horvát), Cornel Ene (román), Hudák Dávid, Denis Ventúra, Dominik Sandal (szlovákok), Vlagyiszlav Klimovics (fehérorosz), Matej Cvetanoszki (északmacedón), Gino van Kessel (curacaói), Florent Hasani (koszovói), Denisz Bezborodko (ukrán)

IDEGENLÉGIÓS EDZŐK
Peter Stöger (osztrák, Ferencváros, 1-16. forduló)
Sztanyiszlav Csercseszov (orosz, Ferencváros, 18-33. forduló)
Joao Janeiro (portugál, Kisvárda, 1-12. forduló)
Hornyák Zsolt (szlovákiai, Puskás Akadémia)
Michael Boris (német, Mol Fehérvár, 21-33. forduló)
Michael Oenning (német, Újpest, 1-17. forduló)
Milos Kruscsics (szerb, Újpest, 18-33. forduló)
Joan Carrillo (spanyol, Debrecen, 13-33. forduló)
Nebojsa Vignjevics (szerb, Honvéd, 19-33. forduló)
Giovanni Costantino (olasz, MTK, 1-8. forduló)