„Őszintén szólva, felemásra értékelem a mögöttem álló időszakot – nyilatkozta Ugrai Roland, aki tavasszal érkezett Debrecenbe, majd a nyáron egy plusz két évvel hosszabbított. – Jól kezdtem az elején, utána viszont egy kissé megállt a történet, ám ettől függetlenül azt gondolom, nem sikerült rosszul. Ahhoz képest, hogy nem vagyok vérbeli csatár, elfogadható a kilenc gól. Tisztában vagyok vele, hogy voltak olyan mérkőzések, melyeken nekem sem ment úgy a játék, de mindig van hová fejlődni. A találataim számával elégedett vagyok, a gólpasszok terén viszont van némi hiányérzetem. Ami a csapatunkat illeti, a keret minősége alapján elérhető lenne a középmezőny. Az elején gólzáporos meccseket játszottunk, utána viszont kissé megtorpant a támadójátékunk. Voltak olyan találkozóink, melyeken nem tudtunk betalálni, úgyhogy ebben is előre kell lépnünk az eredményesebb szereplés érdekében. Ettől függetlenül azt gondolom, képes a csapat a fejlődésre, és az elmúlt félév során több olyan dolgot is mutattunk, amiből lehet építkezni.”
Ugrai arról is beszélt, örülne, ha a kilenc gólja, a korábbi, diósgyőri teljesítményéhez hasonlóan ezúttal is válogatott meghívót érne, és értékelte is saját magát.
„Egyszer már volt egy kilencgólos félszezonom Diósgyőrben, az akkor válogatottságot ért. Jó lenne ismét magamra húzni a nemzeti címeres mezt, de tisztában vagyok vele, hogy jelenleg nem én vagyok a megfelelő játékos a kapitány koncepciójában. Egyébként reálisan látom magamat. Pontosan jól látom a hibáimat. Persze tisztában vagyok az erősségeimmel is, véleményem szerint az egy egy elleni küzdelemben ott vagyok a legjobb három játékos között az NB I-ben. A meccseken is ezt szeretem forszírozni, és frusztrál, ha nincs lehetőségem megpróbálni. Amikor nem sikerül, sokszor hallom, hogy önző vagyok és elszórakozom a csapat támadásait, azonban, ha egy védő előrevágja a labdát, és a támadó nem tudja megtartani, ugyanolyan labdaeladást jelent. A gólok nagy része abból születik, ha megbontjuk az ellenfél védelmét, az egyik csapattársnak pedig korrigálni kell a másik hibáját. Ezekből a szituációkból nagy lehetőségek adódhatnak. Azért szoktam sűrűn alkalmazni az egy az egy elleni játékot, mert tudom, hogy képes vagyok rá.”
Más kérdés, hogy az InStat Sport statisztikái nem támasztják alá Ugrai fenti véleményét, ugyanis sem az összes megnyert párharc, sem a csak támadásban megnyert párharcokban nem található a neve a legjobb 15 játékos között. (Előbbi mutatót a fehérvári Jevhen Makarenko vezeti 207 megnyert párharccal, utóbbit Ádám Martin 158-cal; Ugrai utóbbi kategóriában 63 megnyert párharccal, 34 százalékos hatékonyság mellett a 19.)
Ugrai a dvsc.hu-nak adott interjú végén a hosszabb távú jövőjét is érintette.
„Ha azt vesszük, mi játékosok áruk vagyunk. Ha olyan ajánlat, lehetőség érkezik, melyen el kell töprengeni, megteszem, de minden a klubtól függ. Jelenleg viszont szeretnék kicsit megnyugodni, és nem évente költözni és csapatot váltani. Ez azért a párommal és a kisfiammal már nem egyszerű. Úgy érzem, nyugodtabb és megfontoltabb vagyok, mint néhány évvel ezelőtt. Nem szeretnék belevágni semmi olyanba, ami rizikósabb. Ha Debrecenben találom meg a nyugalmat, nagyon örülök neki, ha viszont máshol, akkor azt kell elfogadnom.”