Az 1930. november elsején született játékvezető fiatalon atletizált, labdarúgóként Kaposváron (a Vasutasban és a Vörös Lobogóban) futballozott, katonaévei alatt a budapesti Határőr SE-ben és a Zalaegerszegi Dózsában szerepelt. Súlyosabb sérülés miatt kénytelen volt abbahagyni a futballt, ám a labdarúgástól nem szakadt el. Játékvezetői pályafutását 1961-ben kezdte (először alacsonyabb osztályokban), az NB I-ben 1966 és 1975 között 118 mérkőzést vezetett. 1971 és 1974 között a FIFA-keret tagja volt, számos válogatott és klubmérkőzésen bíráskodott.
Pályafutását követően a Kaposvári Rákóczi elnöke, majd a Somogy Megyei Labdarúgó-szövetség elnöke, később a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségi tagja lett – a labdarúgócsapat és a Somogy megyei szövetség is örökös tiszteletbeli elnöki címet adományozott neki. Munkásságának elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Somogy megyei sportszövetség életműdíját, háromszor Aranysíp-díjat kapott, valamint a Somogy Polgáraiért és a Kaposvár Város Polgáraiért kitüntetést is átvehette.