Megosztás
Vágólapra másolva!
1968. május 4-én este, a 2:0-ra megnyert magyar–szovjet Európa-bajnoki selejtező utáni fogadáson a Gundel Étteremben adták át az Aranylabdát a díjat 1967-ben kiérdemlő Albert Flóriánnak. A Népstadionban 80 ezer néző köszönthette volna a friss magyar aranylabdást, végül azonban csendes, majdhogynem titkos körülmények között zajlott az átadás – nem véletlenül.
A sorozat korábbi darabjai: • 19. rész–Csavargók, kétes hírű nők és fejelőbajnokok a Tisza Kálmán téren • 18. rész–Az Andrássy úti Brüll-palotában aranyórával fizettek a gólokért • 17. rész– Éjszakai kalandok, hajnali pincérmeccsek – időutazás a New York Kávéházban • 16. rész – A Grosics-ház pincéje fegyverek tömkelegét rejtette 1956-ban • 15. rész– A magyar futballtörténet legsötétebb epizódja nyomában • 14. rész–Petőfi Sándor ott jelentkezett honvédnak, ahol később az MLSZ született • 13. rész–„A Népsportnál meg lehetett tanulni az újságírást” – laptörténeti időutazás • 12. rész– Magával végzett a háború után a fővárosi labdarúgás első vezére • 11. rész– A budai lakás, ahová Alberttől Mészölyig a fél NB I feljárt fröccsözni • 10. rész– Lehetett-e Csoszogi, az öreg suszter ihletője Sebes Gusztáv édesapja? • 9. rész – Egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva • 8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést • 7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni • 6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején • 5. rész–IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben • 4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született • 3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat • 2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten • 1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után