„Kész, válogatott szintű futballista” – hangzott Goran Kopunovics jellemzése, miután 1994-ben a Ferencvároshoz igazolt. A szabadkai csatár Spanyolországból, a Figuerestől szerződött az FTC-hez, a Magyar Kupában mutatkozott be, és 1994. augusztus 3-án a kezdőcsapat tagjaként futott ki a gyepre a Vác elleni Szuperkupa-mérkőzésre.
A Ferencváros az 54. percben szerzett vezetést a bajnok Vác ellen: az új igazolás Kopunovics ugratta ki Páling Zsoltot, aki elhúzta a labdát Koszta János mellett és szépen befejezte az akciót. A gólöröm egészen különös volt: Kopunovicsot „elragadta a vére”, és ahelyett, hogy a gólszerzőt köszöntötte volna, teljes erőbedobással elsprintelt a kapu mögé (ez jól látszik a videón, meg az is, hogy a fradisták kilenc mezőnyjátékossal ünnepelnek), majd felmászott a kerítésre, a szurkolók elé (ez viszont nem).
Rossz ötletnek bizonyult. Idézzük a Nemzeti Sport augusztus 5-i számát:
„A szerb játékos az FTC vezető gólja után örömében fölugrott a kerítésre, és onnan olyan pechesen esett vissza, hogy a jobb bokája súlyosan megsérült. Dr. Gyarmati Jenő, a Ferencváros orvosa már a Népstadionban szomorúan ismertette a diagnózist: „Valószínűleg tokszalagszakadás, de véglegeset csak a csütörtök reggeli sportkórházi vizsgálatok után mondhatunk”.
Nos, a zöld-fehérek új szerzeményének, aki gólokkal, nagyszerű játékkal mutatkozott be az előkészületi meccseken, most hosszú ideig kell várnia, hogy bajnoki összecsapáson bizonyíthassa képességeit. Tudniillik dr. Berkes István, a Sportkórház osztályvezető főorvosa csütörtökön már meg is operálta Kopunovicsot. A jobb külső bokaszalagrendszer szakadását ötven perces műtéttel korrigálták. A játékos várható gyógyulása két hónap, hiszen négy-öt hétig kell viselnie a rögzítő kötést.”
Novák Dezső vezetőedző meg akarta büntetni a súlyos fegyelmezetlenség miatt a csatárt, ám végül úgy döntött, a hosszú kihagyás önmagában elég büntetés. Balul elsült gólöröme miatt Kopunovics bajnoki találkozón csak hónapokkal később, 1994. november 19-én mutatkozott be az NB I-ben – egyből gólt is szerzett Székesfehérváron a Parmalat FC ellen. Kétszeres bajnok és egyszeres kupagyőztes lett a Ferencvárossal – emlékezetes gólja az Anderlecht ellen Bajnokok Ligája-csoportkörbe segítette csapatát –, majd az 1997–1998-as kiírásban az Újpesttel is bajnoki aranyérmet szerzett, az ő gólja (megint Fehérváron!) biztosította be a lila-fehérek legutóbbi NB I-es elsőségét.
A Ferencváros 2–1-re legyőzte a Vácot (a győztes gólt Simon Tibor szerezte) és az 1994–1995-ös idényben mindent megnyert, ami itthon megnyerhető: bajnokként, kupagyőztesként és Szuperkupa-győztesként zárt.