97 ország szülöttjei játszottak már az NB I-ben – szerb és román fölény

A téli átigazolási időszakban 27 légiós érkezett az NB I-be (egy már távozott is), 23 külföldi játékos pedig odébbállt. A legnagyobb számban horvátok (Antun Palic, Stjepan Ostrek, Dinko Trebotic), szerbek (Luka Milunovics, Nemanja Obradovics, Szlobodan Szimovics) és ukránok (Jurij Habovda, Danilo Rjabenko, Artem Favorov) vannak közöttük – 3-3 játékos. A többség a Magyarországtól délre, illetve keletre található országokból származik. Ketten születtek Nyugat-Európában (a holland Luciano Slagveer és a francia-marokkói Lyes Houri), ketten Afrikában (Moussa Traoré és Ubochioma Meshack, de utóbbi már távozott), hatan pedig az észak-, közép- és dél-amerikai térségben, közülük ketten brazilok (Somália és Fernando Viana).

A Honvédhoz igazoló Mayron George az első Costa Rica-i, a ZTE által az Omonia Nicosiától kölcsönvett Fanosz Katelarisz pedig az első ciprusi játékos az NB I-ben. Egyébként a téli érkezők megoszlása arányaiban megfelel az elmúlt évtizedek tendenciáinak.

A Nemzeti Labdarúgó Archívum adatai alapján ugyanis összeírtuk az NB I-ben valaha megforduló légiósokat, és a mellékelt térképen aszerint színeztük be az országokat, hogy hány játékost adtak a magyar élvonalba. A nela.hu-hoz hasonlóan a játékosok születési helyét vettük alapul, illetve azt, hogy a születési helyük jelenleg mely FIFA-tagország területén található, viszont a határon túli magyarokat nem soroltuk be a légiósok közé – ez alapján 1372 külföldi labdarúgó lépett pályára eddig az NB I-ben.

Az összesítésből kiderül, hogy a mai Szerbia területén született játékosok vannak többségben – 225-en – az NB I-ben valaha is megforduló légiósok között, köszönhetően az 1990-es években kezdődő, és több mint húsz éven át tartó, Szerbia felől érkező folyamatos játékosimportnak, amelynek mértéke az elmúlt öt évben (a 12 csapatos bajnokság bevezetése óta) azért már jelentősen csökkent.

A szerbeket a 2. helyen a románok követik 154 légióssal, ami szomszédos országról lévén szó szintén nem meglepő, az viszont már annál inkább, hogy a 3. helyen Brazília áll 88 játékossal. Ám ha az ukránok számának az elmúlt években tapasztalható folyamatos növekedése folytatódik, akkor hamarosan Ukrajna lehet az NB I történetének harmadik legnagyobb játékosbeszállítója, eddig 77 ukrán játszott a magyar élvonalban. A nem európai nemzetek közül Brazília után a következő, legtöbb légióst Magyarországra exportáló ország az összesített rangsor 9. és 10. helyén Nigéria (37 játékos) és Kamerun (34).

Az UEFA-tagállamlistája alapján európainak számító országok közül, a törpeállamokat nem számolva, csak Azerbajdzsán, Észak-Írország, Írország, Norvégia, Törökország és Wales nem adott légióst az NB I-be. Érdekes, hogy a legtöbb nyugat-európai légiós Spanyolországból érkezett (28), több mint a térségünk országai közül Csehországból (24), Szlovéniából (23) vagy Ausztriából (19).

Hat kontinens szülöttei játszottak már az NB I-ben, a legkevesebben Ausztráliából, illetve Új-Zélandról származtak (összesen ketten), de Ázsia is csak 12 légióst delegált a magyar első osztályba hat országból (Dél-Korea, Irán, Japán, Palesztina, Tádzsikisztán, Pakisztán). Fontos hangsúlyozni, hogy csak azokat a játékosokat vettük figyelembe, akik pályára is léptek az NB I-ben.

Itt tartunk most, de a következő idénytől, amikor már semmilyen korlátozás sem vonatkozik majd a légiósokra (mint ismert, a jelenlegi idényben egy klub csak tíz nem hazai játékost nevezhet), a fenti számok gyors növekedésnek indulhatnak.