MK: Sosem vesztettem még döntőt, úgyhogy csak be kell jutni – Horváth Ferenc

Először a Balmazújváros trénere, Horváth Ferenc értékelt.

„Az első félidő kuka volt. Teljesen más sebességben játszott az Újpest, nem ütköztünk, nem zártuk a passzsávokat, messze játszottunk egymástól. Utána már kicsit jobban mentek a dolgok, a második félidőben teljesen más csapatot láttam a pályán. Sok minden nem történt, a párharc esélyese az Újpest volt eddig is, ezután is így lesz. Már megszoktuk, hogy mi soha nem vagyunk esélyesek, de ezzel a góllal azért azt elértük, amiért jöttünk, hogy legyen esélyünk a visszavágóra.

A döntőbe jutás történelmi tett lenne ennek a kisvárosnak az életében, de ami ennél is fontosabb, a játékosok számára is, hiszen két olyan futballistám van, aki játszott valaha kupadöntőt. Ehhez ilyen közel nagyon kevesen voltak ebből a csapatból, és sohasem lehet tudni, mikor adja meg az élet még egyszer a lehetőséget. Ha a játékosok maguk akarnak történelmet írni, akkor meg kell ragadniuk ezt a lehetőséget, és ki kell használniuk.”

Arra a kérdésre, hogy mekkora sikerként érné meg edzőként a kupagyőzelmet, csattanós választ adott.

„Hatalmas dolog lenne. Négyszer nyertem kupát, semmilyen formában nem vesztettem még döntőt életemben, úgyhogy csak be kéne jutni valahogy."

Az Újpest vezetőedzője, Nebojsa Vignjevics szerint csapata jól játszott az első félidőben, és akár több góllal is vezethettek volna.

„Először is minden tiszteletem a Balmazújvárosé. Negyven percig úgy nézett ki, hogy akár három, négy gólt is szerezhetünk, de sajnos ez nem tartott tovább. Egyszerű és türelmes játékot játszottunk a mérkőzés elején, de 2–0 után minden megváltozott. Nem tudtuk megnyerni az úgynevezett második labdákat a párharcokat követően."

A második félidő kiegyenlítettebb játékot hozott, Vignjevics szerint ez az egyénieskedések miatt történhetett. De kiemelte, ahhoz, hogy az Újpest megszerezze története 10. Magyar Kupa-sikerét, csapatként kell játszaniuk.

„A Balmazújváros várta a lehetőségeit, mi pedig a saját kreativitásunkat „öltük" meg, és innentől a csapatjáték helyett az egyéni próbálkozások domináltak. A ritmusunk leüléséhez a túlzott egyéni megoldások vezettek. Nem értem, miért. Nyomtunk, nyomtunk, de ez hihetetlen. Akárcsak a Vasas ellen, egy jó és egy rossz félidőt produkáltunk. Kettőt lépünk előre, majd a mai napon kettőt-hármat hátra, ez nem lehet cél. A 2–0-s végeredmény kiváló lett volna, de a 2–1 igencsak hasonló az MTK elleni összecsapásunkhoz. Fontos, szeretnénk megnyerni a Magyar Kupát, de a csapatnak meg kell értenie, hogy mindegy, ki szerzi a gólt, csapatként kell diadalmaskodnunk. ABalmazújváros megmutatta, tudja kontrollálni a játékot, így nyílt maradt a párharc a visszavágóra."