Marko Nikolics: Nehéz magyarázatot találni...

ÚJPEST–DIÓSGYŐR 1–0

NEBOJSA VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője: – Én nagyon elégedett voltam – az első félidővel mindenképpen. Talán a legjobb félidőnk volt ebben a szezonban. Nagyszerűen alakítottuk ki a helyzeteinket, kimondottan jól futballoztunk, ha lehetett hiányérzetem, akkor természetesen csakis azért, hogy veszni hagytuk a remekül kialakított ziccereinket. Nagyon büszke voltam csapatomra az első félidőben! A másodikban már megváltozott a játék képe, úgy láttam, a hirtelen jött meleg egyik csapatnak sem tett jót, a mérkőzés vége felé több játékoson is látszott, hogy elfáradt, emiatt a lövések és az utolsó passzok már nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna. S mert a DVTK ellen sohasem könnyű futballozni, aggódnunk kellett azért, hogy megtartsuk ezt az előnyt, az ellenfél magas támadói bármikor találhattak volna egy gólt... – fogalmazott a szakember, aki azt is elárulta, hogy a Magyar Kupa megnyerése fontosabb számukra, mint a bajnokságban a 3. hely megszerzése. – Úgy tartják, hogy a harmadik helyezett csapat a második vesztes. A bajnokság végén kapnánk tehát egy bronzérmet, de a kupagyőztesnek igazi trófea jut, így az fontosabb számunkra.

FERNANDO, a DVTK vezetőedzője: – Néhány napja dolgozom a csapattal, és az volt a legfontosabb feladatunk, hogy feltüzeljük, felébresszük valamennyire a labdarúgókat. E rövid idő alatt próbáltunk gyakorolni néhány játékelemet, de ezekből nem sokat láttam vissza. Ugyanakkor az a véleményem, hogy a pozitív történésekből kell építkezni, még ha nem is volt túl sok belőlük ezen a meccsen. Felkészültünk az Újpestből, tudtuk, mi az erőssége, és esetleg hol sebezhető, arra készültünk, hogy a széleken gyors játékosainkkal a védelme mögé kerülünk. Nos, nagyon nem így nézett ki a mérkőzés. A folytatást illetően ezzel a kerettel kell megoldani a feladatot... Most láttam a futballistákat először éles versenyhelyzetben, láttam, miként reagálnak az elképzeléseimre, hogyan kommunikálnak egymással. Dolgozunk tovább, hogy elérjük a céljainkat. És hogy mi lehet az előrelépés kulcsa? Nagyon egyszerű: munka, munka, munka...

PAKS–VIDEOTON 1–0

CSERTŐI AURÉL, a Paksi FC vezetőedzője: – Gratulálnom kell a játékosainknak, valamennyien a maximumot nyújtották. A találkozó előtt nem mi számítottunk esélyesnek, ám összességében jól futballoztunk, és megérdemelten tartottuk itthon a pontokat. A második félidőben a Videoton labdarúgói többnyire ívelgettek előre, így rengeteg kontratámadásra volt lehetőségünk. A végén lehettünk volna pontosabbak, de nem vagyok elégedetlen, hiszen nyertünk. Nem akarok matekozni, sok pontra van még szükségünk. Nem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi négy meccsünkből kettőt is elveszítettünk hazai pályán. Az is igaz, hogy a Ferencváros és a Videoton ellen mutatott teljesítményünk biztató a folytatásra. Nem tekintünk túlzottan előre, csak a következő feladatra koncentrálunk.

MARKO NIKOLICS, a Videoton vezetőedzője: – Harminc percig uraltuk az összecsapást, azután azonban olyan hibákat követtük el, amelyekre nehéz magyarázatot találni. A második játékrész elején Sztefan Scsepovicsnak volt egy nagy helyzete, aztán a mi támadásunkból kontrázva mégis a Paks szerezte meg a vezetést. Fontos három pontot hagytunk itt, a hazaiak megérdemelten győztek. Danko Lazovics fontos láncszeme az együttesünknek, de a labdarúgás csapatsport, nem foghatunk mindent egyetlen ember kiesésére. Ezúttal senki sem játszott jó formában, nem voltak felépített támadásaink. Természetesen nem elfogadható ez a futball, ezt a találkozó után el is mondtam az öltözőben a játékosoknak. A Paks harcolt, míg mi ebbe a küzdelembe nem álltunk bele, mintha a hazaiak jobban akarták volna a győzelmet.

MEZŐKÖVESD–BP. HONVÉD 1–2

TÓTH LÁSZLÓ, a Mezőkövesd szakmai igazgatója: – Való igaz, másra számítottam, hiszen az életünkért harcolunk. Korán kiderült, hogy vendégeink kitűnően felkészültek, alaposan elemezték a játékunkat, és mindenre volt válaszuk. A mérkőzésen rengeteg holtidő volt, ráadásul olyan hibákat követtünk el, amelyeket ezen a szinten luxus. Nem volt egyszerű dolgunk, a szünet után ugyanis a Honvéd valójában nem is akart futballozni. Zártan védekezett, sok párharcot provokált ki, és ezzel felőrölte kulcsjátékosainkat. Ráadásul kiütköztek a képességbeli különbségek is, hiszen ne feledjük el, ellenfelünk tavaly bajnoki címet szerzett. Valóban súlyosbodott a helyzet, ezek után nincs mese, újabb bravúrokra lesz szükség, ha meg akarjuk hosszabbítani az élvonalbeli tagságunkat. Figyelni kell minden apróságra, ha valaki hibát követ el, azt a csapatnak kell kijavítania.

SUPKA ATTILA, a Bp. Honvéd vezetőedzője: – Nagyon nehéz kilencven percet vártam, és nem is csalódtam. A Mezőkövesd jól szervezett együttes, szerencsére az első félidőben végig a mi akaratunk érvényesült, és a helyzeteinkből kettőt is sikerült kihasználnunk. Elsősorban az eredménnyel vagyok elégedett, hiszen idegenben szereztünk három pontot, és ez nagy lökést adhat a bajnoki hajrában. A szünet után már voltak gondok, de elismerésem a játékosoknak, akik nagyot küzdöttek, és az akarásért valamennyien dicséretet érdemelnek. A védekezésben kifejezetten jó teljesítményt nyújtottunk, sőt volt néhány átlagon felüli egyéni produkció is, ami jelentős pluszt adott a csapatjátékunknak. Hátul agresszíven zártunk és sok labdát szereztünk. Úgy vélem, teljesen megérdemelt győzelmet arattunk.

PUSKÁS AKADÉMIA–BALMAZÚJVÁROS 3–1

PINTÉR ATTILA, a Puskás Akadémia vezetőedzője: – A szünet előtt hiányzott a játékunkból a gyorsaság, az agresszió, mondhatni, kislányosan futballoztunk, vártuk a lehetőséget, de az élet bebizonyította, hogy a végtelenségig nem lehet várni, tenni is kell a gólért. Zsidai László korábban sérült volt, tehát ezért sem kezdett volna, Szakály Péter azonban ezúttal körülményesebben játszott, így próbáltam olyan embert pályára küldeni, aki jobban segíti, hatékonyabban szervezi a támadásokat. Lehet, könnyebben beszélek, mert győztünk, ám hagyjuk a játékvezetőket, mert én is hibázom, a játékosok is hibáznak, a bíró is hibázhat – reagálta a szakember arra a kérdésre, hogy járt volna-e tizenegyes a csapata javára a mérkőzés két kétes helyzetében. – Tudtommal az MLSZ-ben dolgoznak megfelelő emberek, akik kéthetente értékelik a játékvezetők munkáját. Majd ott közlik, hogy mi lett volna a helyes döntés.

HORVÁTH FERENC, a Balmazújváros vezetőedzője: – Az előzmények ismeretében büszke vagyok az együttesemre, amely olyan közösséget alkot, hogy valamennyi játékos tudja, mennyivel tartozik a városnak és a klubnak. Futballról, illetve szakmáról nehéz beszélni, a meccs előtt ugyanis a sérülések miatt két tapasztalatlan játékost kellett csatársorba állítanom, Erdei Carlo és Kamarás György ketten együtt nincsenek negyvenévesek, ketten játszottak összesen öt NB I-es találkozót, mégis azt láttam, hogy egy fehér és egy kék csapat futballozik a pályán. A taktikánkat remekül megvalósítottuk, csak éppen kollégámnak volt három minőségi cseréje, ami el is döntötte a mérkőzést. Na, erre a különbségre céloztam, amelyet sikerült eltüntetnünk, és ezért vagyok büszke a játékosaimra.

DEBRECEN–VASAS 2–3

HERCZEG ANDRÁS, a DVSC vezetőedzője: – Akikkel négyszemközt beszéltem az összecsapás előtti napokban, elmondhatják, hogy nehéz meccsre számítottam. Fontos labdarúgóink hiányoznak, akik sokat tesznek hozzá a játékhoz. Olyan, mintha a fűszer hiányozna a főzéshez. Egyértelmű, hogy jobbak voltak a vendégek. Eddig a bajnokságban kétszer találkoztunk, s ezen alkalmakkor mi uraltuk a játékot, míg most egyértelműen az angyalföldiek futballoztak jobban. Könyves Norbert a héten már minden gyakorlatot megcsinált. Ha nem lett volna százszázalékos állapotban, nem lép pályára.

MICHAEL OENNING, a Vasas vezetőedzője: – Ezúttal csakugyan a három pont megszerzése volt a legfontosabb. Nyíltan akartunk futballozni, s a hajráig tökéletesen működött a játékunk. Rengeteg munkát fektettünk ebbe a meccsbe, és a játékosok teljes mértékben megérdemelték a sikert. Amikor a csapat emberhátrányba került, nem volt értelme előrerohanni. A kiállítás valóban megtörte a ritmusunkat, de a második kapott gól után sikerült stabilizálni a helyzetet, s újra rendezettek voltunk.

A FERENCVÁROS–HALADÁS (2–1) mérkőzés mestermérlege itt olvasható!