NB I: az MLSZ gazdasági igazgatója tisztázta a „fizetéskérdést”

„Valóban első pillantásra úgy tűnhet, hogy köszönőviszonyban sincs egymással a két szám, azonban ez nem egészen így van – kezdte Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója. – Két dolgot leszögeznék, egyrészt az UEFA a most kiadott jelentését minden évben közzé szokta tenni. Eddig ez valahogy nem kapott ilyen nagy publicitást. Eddig is mi szolgáltattuk ehhez a kiinduló anyagot, ahogyan az összes többi ország is az UEFA ilyen típusú kiadványaihoz. A másik dolog, amit kiemelnék úgy általánosságban, hogy magában az UEFA jelentésében olyan szám nem volt, hogy az egy játékosra jutó fizetés pontosan mennyi, hanem ők átlagokat állapítottak meg olyan értelemben, hogy megállapították a teljes magyar első osztály személyi jellegű költségeit, és így ebből nyilván ki lehetett számolni az egy klubra eső átlagos bérköltséget.” „Valóban első pillantásra úgy tűnhet, hogy köszönőviszonyban sincs egymással a két szám, azonban ez nem egészen így van – kezdte Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója. – Két dolgot leszögeznék, egyrészt az UEFA a most kiadott jelentését minden évben közzé szokta tenni. Eddig ez valahogy nem kapott ilyen nagy publicitást. Eddig is mi szolgáltattuk ehhez a kiinduló anyagot, ahogyan az összes többi ország is az UEFA ilyen típusú kiadványaihoz. A másik dolog, amit kiemelnék úgy általánosságban, hogy magában az UEFA jelentésében olyan szám nem volt, hogy az egy játékosra jutó fizetés pontosan mennyi, hanem ők átlagokat állapítottak meg olyan értelemben, hogy megállapították a teljes magyar első osztály személyi jellegű költségeit, és így ebből nyilván ki lehetett számolni az egy klubra eső átlagos bérköltséget.”

„Azt már én valahol olvastam, hogy ebből azt a következtetést vonta le, aki készített egy ilyen számítást, hogy megvizsgálva az NBI-es klubok honlapjait, az látszik, hogy egy NBI-es klubnak átlagosan 26.2 játékosa van, és ebből jött ki az a szám (2.58 millió Ft). Ha így számoljuk, ez valóban így van. Az első dolog, ami csökkenti ezt a számot az az, hogy ez egy olyan összeg, ami tartalmazza a munkaadói és munkavállalói terheket is. Tehát az adókat, a társadalom-biztosítást, az összes ilyen dolgot. Nyilvánvalóan ezt mindenki érti, hiszen minden dolgozó így kapja a fizetését. Mi, amikor az UEFA-nak adatot szolgáltatunk, egy olyan számot adunk meg, amiben természetesen, ahogyan az számvitelileg helyes, benne van az összes ilyen munkaadói és munkáltatói teher is. Ebből kell először is kiindulni, ez a két és fél millió. Ezt követi az a másik tényező, amit mi fontosnak tartottunk elmondani, hogy nem valós dolog ezt huszonhat felé osztani, mert az NB I-es csapatban nem ennyien vannak. Ez általában úgy működik, hogy egy NB I-es futballklub, mint gazdasági társaság alkalmaz játékosokat és más munkavállalókat is. Azt elmondom, hogy a más munkavállalók már nem voltak benne ebben a két és fél millióban sem.”

„Amikor az UEFA-nak adatokat szolgáltatunk, azt olyan bontásban kell egyébként megtenni, hogy a játékosok, és más munkavállalók. És ebből akkor kijön egy olyan viszonyszám, ami a mi esetünkben hetvenegy százalék a játékosok és huszonkilenc százalék a más munkavállalók költsége – mondta Gudra, aki kifejtette azt is, hogy a huszonkilenc százalékba tartozik az a bérköltség, amit azok kapnak, akik nem labdarúgók, de a klub munkavállalói, a takarítótól kezdve az ügyvezető igazgatóig. – A hetvenegy százalékban mindenki benne van, aki játékos, ami azt jelenti, hogy pillanatnyilag az első csapathoz tartozó játékosok, a tartalékcsapatban játszó játékosok, illetve benne vannak azok az akadémisták, akikkel kötnek valamiféle szerződést már.”

„Ezzel nem azt akarom mondani, hogy köszönőviszonyban sincsen azokkal a számokkal, amik egyébként megjelennek. Fontosnak tartottuk, hogy pontosan mondjuk meg, ez hogyan jött ki, illetve hogy az, ahogyan kijött, nem teljesen van így” – folytatta a szakember, aki arra is kitért, az MLSZ közleményében miért becslés, és nem pontos összeg szerepelt.

„Azért mondtuk azt, hogy becsléseink alapján, mert nem végeztük el a teljes számítást, hogy az összes NB I-es klubnál az egész évet végig nézve – hiszen olyan is történik, hogy év közben játékosok jönnek-mennek, kikerülnek a csapatból, bekerülnek a csapatba, illetve fizetésmódosítás is történhet – mindezeket nem számoltuk végig. Ezért azt gondoltuk, nem lenne tisztességes, ha azt mondanánk, hogy pontosan 826 472, hanem azt mondtuk, hogy nagyságrendileg ez valószínűleg így jön ki.”