„Mélyről kellett feljönnöm edzőként – hálás vagyok, Magyarország”

VIDEOTON–HALADÁS 2–0

HENNING BERG, a Videoton vezetőedzője: – Úgy gondolom, jó meccset láthatott a közönség. Jól felkészített Haladás volt az ellenfelünk, végig irányítottunk, és két gólt is szereztünk. Igaz, olykor védekezésre kényszerültünk, de akkor is uraltuk a mérkőzést. Voltak a találkozónak olyan időszakai, amikor elégedett lehettem a játékunk minőségével. Vezettünk remek támadásokat, igaz, talán több helyzetet is kialakíthattunk volna. Az előző fordulóban a Debrecen ellen talán gyorsabban játszottunk, ezúttal annak is örülhetünk, hogy nem kaptunk gólt. Nehéz különbséget tenni a győzelmek között. Két meccset nyertünk meg egymás után, folytatnunk kell ezt a sorozatot. Mi lőttük a legtöbb gólt, senki sem szerzett több pontot nálunk a bajnokságban, ez jó kiindulási alapnak tűnik.

MÉSZÖLY Géza, a Haladás vezetőedzője: – Háromszor is kényszerből kellett cserélnünk, ez azért behatárolta a mozgásterünket. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Videoton legjobb játékosa a kapusa volt. Nem szoktam dicsérni a csapatot vereség után, ezúttal viszont gratuláltam a játékosoknak a helytállásukhoz. Láttam a Videoton Debrecen elleni meccsét, nagyon jól futballozott akkor, ellenünk viszont csak a hajrában tudta megszerezni a három pont sorsát eldöntő második gólt. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, jár a dicséret a labdarúgóinknak. Voltak olyan pillanatai a mérkőzésnek, amikor nem a javunkra ítélt a játékvezető. Hogy büntetőt kellett volna-e kapnunk a második félidő elején David Williams eseténél? A kispadtól úgy láttam, megadható lett volna a tizenegyes.

MEZŐKÖVESD–BP. HONVÉD 1–5

RADVÁNYI MIKLÓS, a Mezőkövesd vezetőedzője: – Legszívesebben csak az első félidőt értékelném. Jól kezdtünk, azt kértem a csapattól, hogy agresszívan játsszon. Ezt mintegy hetvenöt százalékban teljesítette is, így a szünetig meg voltam elégedve a játékkal, mert vezettünk az éllovas ellen. A másodikban azonban hamar gólt kaptunk, utána már félve játszottunk, és végül a Honvéd kivégzett minket. Úgy gondolom, a második gól után adtuk fel, amikor is mi ziccert hibáztunk, az ellentámadásból pedig vezetést szerzett az ellenfelünk. Utána a kispestiek úgy mentek át a középpályánkon, mint kés a vajon. Sajnos összeomlottunk a második félidő közepére. Davide Lanzafamét az első félidőben jól tartottuk, akkor nem volt veszélyes, de valóban, a második félidő alapján talán élete legkönnyebb meccse volt, parádésan futballozott. Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, sok munka vár még ránk, ám nem szabad feladnunk. Hinnünk kell abban, hogy ez a hajó még nem ment el, bár nagyon nehéz a sorsolásunk.

MARCO ROSSI, a Bp. Honvéd vezetőedzője: – Jól kezdtünk, jól is játszottunk, egyre több helyzetünk volt, de sajnos két nagy hibánk közül az egyiknél büntetett az ellenfél, a másiknál Gróf Dávid védett nagyot. A második félidőben egyre jobban nyomtunk, lehetett érezni, hogy meg tudjuk fordítani a mérkőzést, és úgy vélem, ez a nagy gólkülönbség is reális. Nem az eredmény miatt aggódtam, hanem a mezőkövesdi öltöző ébresztett bennem rossz emlékeket, mivel az ősszel kikaptunk itt három egyre, és ugyanitt kaptunk ki a Diósgyőrtől is. Három forduló van hátra, most már kilencvenkilenc százalék, hogy az első két hely egyike a miénk lesz. Ez a csapat most képes rá, hogy beírja magát a klub történelemkönyvébe – fogalmazott Marco Rossi, aki arra a kérdésre nem tudta a választ, miben hasonlít egyre jobban a magyar bajnokság az angolra, a németre és az olaszra (mindegyik bajnokságot olasz edző csapata vezeti). – Ebbe bele sem gondoltam. A legmerészebb álmaimban sem merném egy lapon említeni magamat Antonio Contéval, Carlo Ancelottival és Massimiliano Allegrivel. Mélyről kellett feljönnöm edzőként, ezért nagyon hálás vagyok Magyarországnak és a Honvédnak a lehetőségért.

DVSC–ÚJPEST 1–0

LEONEL PONTES, a Debrecen vezetőedzője: – Rászolgáltunk a győzelemre. Tudom, szerencse is kellett hozzá, de sokat tettünk a sikerért. A kiállítás után is bátran mentünk előre, lehet, hogy minden mérkőzést tíz emberrel kellene kezdenünk. Felemelő volt most edzőnek lenni Debrecenben. A szurkolók olyan hangulatot teremtettek a stadionban, amilyenre mindig szükség lenne. Most átélhettem, amit eddig csak videofelvételekről láttam a múltból. De... Sajnos a játékvezetőről is szót kell ejtenem. Ugyanez a bíró vezette az Újpest elleni legutóbbi meccsünket Kecskeméten, számos ítéletével nem értettem egyet. Aki látta a meccset, úgyis tudja, mire gondolok. Mást nem akarok mondani.

NEBOJSA VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője: – A piros lap után nem játszottunk győzelemre, csak tudnám, miért. Az első félidőben meg puhák voltunk. Nem értettem, miért nem vagyunk kellően agresszívek. A debreceniek nagy nyomás alatt játszottak, ezt ki kellett volna használnunk. Voltak helyzeteink még a piros lap után is, jóllehet nagy ziccert nem alakítottunk ki. A kiállítás után néhány játékosom talán azt hitte, hogy legrosszabb esetben nulla nulla lesz a vége – hát nem annyi lett. Igazi futballmérkőzés volt. A meccs után egy-két hazai játékos provokált minket, de rendben volt így ez a csata. Leszámítva persze azt, hogy kikaptunk.

GYIRMÓT–DVTK 1–1

URBÁNYI ISTVÁN, a Gyirmót FC vezetőedzője: – Kevés nehezebb létezik annál, mint ilyen helyzetben játszani. Ráadásul olyan csapat ellen, amelyiknek még szüksége van a pontra, pontokra. Rendkívül korán kaptuk a gólt, de a félidő derekára rendeztük a sorainkat. Szünet után is változtattunk, de ez csak arra volt elég, hogy fussunk az eredmény után. Ha nagy erőfeszítések árán is, sikerült itthon tartanunk egy pontot. Szalánczki Gergő az edzéseken mutatott játéka alapján megérdemelte a lehetőséget, és bizonyította, hogy futballozni is tud. A gólunkról csak annyit, hogy megértem Bódog Tamást, de mi legalább hatszor éltünk át hasonló helyzetet, mint most a DVTK.

BÓDOG TAMÁS, a DVTK vezetőedzője: – Az első gól után nem jött a második, a harmadik, a negyedik meg az ötödik, és azért, mert hiányzott a játékosokból a gyilkos ösztön, ami még eredményesebbé tett volna bennünket. A szükség vitt rá a változtatásra – mondta a szakember annak kapcsán, hogy Novothny Soma ezúttal nem csatárként szerepelt. – Ha Lipták Zoltán nincs eltiltva, s játszhat, biztos, hogy Soma csatárposzton futballozott volna. Azonban a középpályán sem okozott csalódást, vezére volt a csapatnak. Kezünkben volt a meccs. Rendkívül sajnálom, hogy nem sikerült megszereznünk a három pontot.

VASAS–PAKS 0–3

MICHAEL OENNING, a Vasas vezetőedzője: – Amikor rangadókat nyerünk, és mindenki minket dicsér, akkor is én vagyok a csapat edzője, és most is, hogy súlyos vereséget szenvedtünk. Nekem, nekünk ilyenkor a játékosok mellé, mögé kell állnunk. A szezonban ez az első olyan találkozó, amelyen egyértelmű vereséget szenvedtünk. El kell ismernünk, jobb volt az ellenfél. Sokat hibáztunk, és a Paks ezt könyörtelenül kihasználta. Ha kell, kritikus leszek, ha kell, határozott, a bajnokság hajráját nem szabad elrontanunk. Szeretnénk a dobogón végezni és a kupadöntőbe jutni. Ezekből a célokból nem engedhetünk.

CSERTŐI AURÉL, a Paks vezetőedzője: – Infarktusközeli pillanatok élhettünk át, mert vétek ennyi ziccert elrontani. De végül is gratulálhatok játékosaimnak, mert újból jól futballoztak. Természetesen volt feszültség, a három vereség nem tett jót a lelkünknek, de most bizonyítottuk, hogy igenis tudunk futballozni. Jó, időnként látványos játékkal teljesen megérdemelten nyertünk. Szoros a középmezőny, és való igaz, egy-egy győzelem vagy vereség teljesen új helyzetet teremthet. Tovább kell gyűjtenünk a pontokat, amiből valami jó is kisülhet.

MTK–FTC 1–3