Az NB II 66-ból 3. a világon; az NB I-es ifjaknak szintet kell lépni

Vágólapra másolva!

2017.02.24. 14:13

Címkék

Mennyi játéklehetőséget kapnak a fiatal magyar labdarúgók az NB I-ben és az NB II-ben? Mennyire állják meg helyüket az idősebbekkel szemben? Hogyan állnak a mieink európai összehasonlításban? No és világszinten? És végül: hogyan állna fel az U21-es világválogatott? Ezekre a kérdésekre – no meg sok másra is – választ kapunk az InStat Football „Young Players in World Football”, azaz „Fiatal játékosok a világ futballjában” című jelentésében.

A labdarúgás statisztikai elemzésével foglalkozó cég felmérésében a 2017 elején U21-es korosztályba tartozó – tehát 1996. január 1. után született – labdarúgókat mérte fel 66 ligában. Megvizsgálták, mennyi lehetőséget kapnak a fiatal játékosok, melyik csapatok vetik be legtöbbet az U21-eseket, összehasonlították a különböző bajnokságokban a fiatalok játékperceit, no meg összerakták a teljesítményt mérő, a futballisták összes megmozdulásán alapuló InStat Index számai alapján a legjobb ifjak tizenegyét. Kis körkép a fiatal labdarúgókról..

DOBOGÓN AZ NB II

Az U21-es futballisták játékpercei alapján a magyar NB II a megvizsgált ligák közül a harmadik. A magyar másodosztályban játszó fiatal játékosok a játékpercek 17.86 százalékát „sajátították ki”, ennél csak a holland Eerste Divisie (másodosztály, 21.68 százalék) és az észt Premium Liiga (élvonal, 18.30 százalék) büszkélkedhet jobb mutatóval.

MELYIK POSZTON FÉR BE LEGKÖNNYEBBEN EGY FIATAL?
Aligha okoz nagy meglepetést, hogy a szélső középpályásként foglalkoztatott U21-es játékosok jutnak a legtöbb lehetőséghez, a legkevesebbhez pedig a középhátvédek és a kapusok. Érdekes módon a bevetett fiatal középhátvédek igen jól élnek a lehetőséggel idősebb pályatársaikhoz viszonyítva – a teljesítményindexbeli különbség minimális, csakúgy, mint a szélsőhátvédeknél.

A képet árnyalja, hogy az NB II-ben az MLSZ kötelezi a csapatokat a fiatalok játszatására: a versenykiírás 13. B) pontja alapján a bajnokságban résztvevő kluboknak a mérkőzéseikre legalább két 1996-os vagy későbbi születésű futballistát pályára kell küldeniük. A labdarúgóknak ráadásul végig pályán is kell lenniük, ez értelemszerűen felfelé húzza a játékpercek arányát.

Hasonló megkötés nincs a holland második ligában, ám ne feledjük, itt meg a Jong Ajax, a Jong PSV, illetve a Jong FC Utrecht csapatainak jelenléte torzít – a patinás klubok második csapatai szinte kizárólag U21-es játékosokkal állnak fel.

Érdemes megfigyelni, hogy az NB I is jó helyen áll a fiatalok játékpercei számában (14. hely, 10.31 százalék), ám a magyar élvonalat a régió bajnokságaiból a szlovák, a horvát és a szlovén első liga is megelőzi. Ráadásul az NB I-ben a szövetség anyagi ösztönzőkkel igyekszik rávenni a klubokat a fiatalok pályára küldésére (ugyanígy ösztönzi többek között az osztrák szövetség is az égisze alá tartozó csapatokat a hazai és hazai nevelésű fiatal játékosok játszatására).

A kontinentális topligák közül a francia Ligue 1-ben kapják a legtöbb játékpercet az U21-es futballisták (9.25 százalék), aztán a német Bundesliga, az olasz Serie A, a spanyol Primera División és az angol Premier League következik.

ELMARADNAK AZ IDŐSEBBEKTŐL

Nagyon érdekes adatokat kapunk, ha összehasonlítjuk a 21 éven fölüli játékosok és az U21-esek átlagos InStat-indexeit. Az NB II-ben a fiatalok teljesítményindexe 4.59 százalékkal marad el az idősebbektől, ez teljesen átlagos mutató. Mint a jelentés is kimondja: az NB II-ben az edzők megbíznak a fiatalokban, akik élni is tudnak ezzel, tehát megfelelően felkészültek a bajnokságra.

Az NB I-ben viszont jóval nagyobb a különbség: az U21-es játékosok 8.9 százalékkal nyújtanak gyengébb teljesítményt a 21 év fölöttieknél. Vagy, ahogy a felmérésben fogalmaznak: „az NB I-es fiatalok jóval gyengébben teljesítenek idősebb társaiknál.” Felvetődhet a kérdés: érett-e minden pályára küldött fiatal az NB I-es bevetésre, vagy a versenykiírás és annak anyagi ösztönzői is motiválják a szakmai döntéseket meghozókat?

Az érem másik oldala: ezek a fiatalok az ösztönzők nélkül valószínűleg jóval kevesebbszer kerülnének be a csapatokba, így viszont értékes tapasztalatot szerezhetnek, nem pedig alacsonyabb osztályokban vagy a korosztályos csapatokban „parkolnak.” A szövetségi cél egyértelműen az, hogy minél több fiatal kapjon lehetőséget élvonalbeli bevetésen, a versenykiírás pedig ezt tükrözi.

„A fiatalok akkor szereznek csak tapasztalatot, ha idősebb, rutinosabb társaikkal játszanak együtt. Az ideális eset legalább három U21-es játékos lenne a meccskeretben. Ez hatalmasat dobhat a fejlődésükön. Öt mérkőzés a felnőttek között, rutinos csapattársakkal hasznosabb egy fiatal futballistának, mint az, ha utánpótlás-bajnokságban játszik” – vélekedett a kérdésről a szlovák élvonalban szereplő trencséniek nemzetközi menedzsere, Andrej Zácik.

A közeljövőben érdemes lesz azt is figyelni, hogy csökken-e ez a differencia az NB I-ben – ha igen, akkor elmondhatjuk, hogy egyre felkészültebb fiatalok lépnek pályára az NB I-ben. A mostani felmérésben figyelembe vett bajnokságok közül csak az észak-amerikai MLS-ben és a szaúdi élvonalban volt nagyobb különbség a 21 éven aluli és felüli játékosok teljesítménye között az utóbbiak javára.

Két bajnokság (a kínai Szuperliga és a japán 2. liga) esetében a fiatalok átlagteljesítménye jobb, mint az időseké, de itt az U21-esek nagyon kevés lehetőséget kapnak. Annál érdekesebb, hogy az osztrák és a német Bundesligában, valamint a portugál élvonalban minimális (hibahatáron belüli) volt a teljesítménykülönbség U21-esek és idősebbek között, tehát az itt bevetett ifjú futballisták élnek a bizalommal és gond nélkül bevethetőek a legmagasabb szinten is. Nem véletlen, hogy a három ország utánpótlás-nevelése a legjobb példák közé tartozik.

MÉG EGY „BRONZ” AZ NB II-NEK

FIATAL GÓLVÁGÓK
Ifjú holland támadónak jó a dolga – gondolhatjuk a statisztikák alapján, lévén a holland második ligában a gólok 28.39, az élvonalban pedig 17.59 százalékát szerzik U21-esek. Az NB II-ben 10.96, az NB I-ben 4.25 százalék ez a mutató. A portugál élvonalban az U21-es futballisták csupán a játékidő 3 százalékát kapják meg, ám ők szerzik a gólok 10 százalékát! Ha ebben a súlyozott rangsorban keressük a magyar NB I-et és NB II-t, mindkét bajnokság az alsóházban van – tehát ahhoz képest, hogy mennyi lehetőséget kapnak a fiatalok, viszonylag kevés gólt szereznek.

A fiatalok iránti bizalom és a fiatal és idősebb játékosok közti teljesítménykülönbségből keletkezett két mutató összeadásával alakította ki az InStat a „fiatalokkal végzett munka általános indexét.” Ebben a rangsorban a holland másodosztály és az észt élvonal után az NB II a harmadik, az NB I pedig a középmezőny második felébe kerül (a nagy minőségi különbséget ellensúlyozza, hogy sok bizalmat kapnak az U21-esek).

A szomszédos országok élvonalbeli bajnokságai közül a horvát, az osztrák, a szlovák és az ukrán is a top tizenötben van ezt a mutatót tekintve, a topligák közül a legjobb a német Bundesliga. Az olasz Serie A-nak tradicionálisan rossz a híre a fiatalok nevelésével és bevetésével kapcsolatban, ehhez képest a topligák közül a spanyol La Ligát és az angol Premier League-et is megelőzik.

AZ U21-ES TOPJÁTÉKOSOK

A teljesítményindexek alapján az 1997-es születésű Ousmane Dembélé (Borussia Dortmund) a felmérés legjobb fiatalja, rajta kívül Timo Werner (RB Leipzig) és Pol Lirola (Sassuolo) tudott 300-as InStat-index fölé kerülni. A rangsor öt legjobbjából négy a német Bundesligában játszik, három a Dortmundban (Dembélén kívül még Emre Mor és Christian Pulisic).

Az U21-es „világválogatott” brutális erősségű és jókora Bundesliga-fölényt mutat: a tizenegy játékosból heten szerepelnek a német élvonalban, rajtuk kívül az olasz Serie A-ból kerültek be hárman, az egyetlen nem topligás az Ajax dán csatára, Kasper Dolberg.