A Haladás a német válogatott figurájával lepte meg a Fradit

GYIRMÓT FC GYŐR–MEZŐKÖVESD 0–1

Urbányi István, a Gyirmót vezetőedzője: – Egy csapat magabiztosságának több összetevője van: vagy kellő rutinnal rendelkező játékosok alkotják a keretet, vagy a labdarúgók megfelelő önbizalommal rendelkeznek. Mi, újoncként hátrányban vagyunk. A kapott gólt a balszerencse számlájára írom. Az eddig szinte hiba nélkül futballozó Jancsó András és Mijusko Bojovics rossz döntést hozott, a Mezőkövesd pedig élt a a szerencsés szituáció adta lehetőséggel. Volt helyzetünk – igaz, nem túl sok. Azt például nem értem, hogy az utolsó percekben miért állította meg a játékvezető a jó helyzetben lévő játékosomat. Jó, tudom, utólag ezen már kár rágódni, de… Azon leszünk, hogy minden téren pótoljuk a mezőnnyel szembeni lemaradásunkat.

Pintér Attila, a Mezőkövesd vezetőedzője: – Pontosan ilyen mérkőzésre gondoltam. Tudtam, nem a véletlen műve, hogy a Gyirmót öt meccsen nem kapott gólt, és ennek megfelelően készítettem fel a csapatot. Téved, aki arra gondol, hogy Ulysse Diallo kezdőcsapatba állítása kockázattal járt. Jól ismertem a labdarúgót, éppen ilyen mentalitású és tudású játékosra számítottam – az, hogy az elmúlt fél év során alig játszott, számomra nem jelent semmit. Mindennél fontosabb, hogy a csatár élt és nem visszaélt a bizalmammal. Sokszor elmondtam már, nekünk és a Gyirmótnak a másodosztályú bajnokság elhúzódása miatt óriási a hátrányunk. Ezt egyelőre képtelenség behozni. Azon vagyunk, hogy minden tekintetben utolérjük a mezőnyt.

HALADÁS–FERENCVÁROS 2–0

Mészöly Géza, a Haladás vezetőedzője: – Voltak már nagyszerű pillanatok, amelyeket a Haladás kispadján közösen átélhettünk. Bizonyos szempontból a bennmaradás is az volt, a stadion búcsúmeccse is – de ez benne van a legjobb háromban! Nagyszerűen játszottak a fiúk, remekül küzdöttek, és ami fontos, hiába futballoztak extázisban, a fejük mindvégig tiszta maradt. Hatalmas elánnal kezdtük a mérkőzést, bátran támadtunk, és rengeteg lehetőségünk volt a gólszerzésre. Bosszankodik az ember, amikor semmi sem megy be, és centiken múlik a vezetés megszerzése. Persze a sikerünkhöz kellett, hogy a fantasztikusan védő Rózsa Dániel hárítsa a tizenegyest, így nem kerültünk hátrányba, és a szünetben arra biztathattam a srácokat, hogy nyomjanak tovább, mert előbb-utóbb meglesz az eredménye. Sokat tanultunk az Üllői úti vereségből. Akkor rengeteg területet hagytunk a Fradinak az építkezésre, sokat hibáztunk. Most arra készültünk, hogy leszűkítjük a területet, de nemcsak a védekezésre összpontosítunk, hanem bátran támadunk, ha labdát szerzünk. Mindenki nagyon motiváltan futballozott, és a német válogatottól ellesett szögletvariáció végén meg is szereztük a vezetést.

Thomas Doll, a Ferencváros vezetőedzője: – Két teljesen ellentétes félidőt hozott ez a mérkőzés. Súlyos csalódást okozott számomra az első harminc perc: elvesztettük a párharcainkat, lemaradtunk az ellenfélről, nem találtuk a ritmust. Többgólos hátrányba kerülhettünk volna, és aztán a futball istene alighanem úgy gondolta, nem lenne igazságos, ha mi szereznénk vezetést. Talán emiatt maradt ki a büntető. A szünet után már jobban játszottunk, közelebb helyezkedtünk az ellenfelünkhöz, agresszívebbek voltunk, több lehetőségünk volt. Hogy mi a baj? Lehet, hogy néhány játékos még mindig túlságosan elégedett, néhányan hátradőltek, és bár dolgozunk azon, hogy ez megváltozzon, úgy tűnik, még sok munka vár ránk. Nagyon drága dolog lett volna, ha játékosként kétszer is sípszó utáni labdaelrúgásért kapok sárga lapot. És most is sokba kerül majd. Nem szeretnék a bírókkal foglalkozni, de az utóbbi időben az a benyomásom, mi sokkal több figyelmeztetést kapunk. De szó sincs arról, hogy ezért szenvedtünk vereséget. Az első harminc perc akkor is bántana, ha ezt a meccset mi nyertük volna meg.

BUDAPEST HONVÉD–ÚJPEST 1–1

Marco Rossi, a Budapest Honvéd vezetőedzője: – Az igazság az, hogy megnyerhettük volna a mérkőzést, sőt meg kellett volna nyernünk. Céltudatosan futballoztunk, több helyzetünk is volt. Az Újpest sokszor csak szabálytalanul tudta megállítani a támadásainkat, más kérdés, hogy egy kivételtől eltekintve nem sikerültek jól a szabadrúgásaink. Elégedett vagyok a csapatommal, mert ki tudta kapcsolni az ellenfél legveszélyesebb játékosait. Nem volt látványos a mérkőzés, de az iramra nem lehetett panasz. El kell fogadnom tehát, hogy döntetlen lett a vége. Davide Lanzafame olyan futballista, aki képes egyedül eldönteni a mérkőzést. Sőt, ő olyan játékos, akiért érdemes kimenni a stadionokba – csak jobban kellene vigyázni rá. Fontos része a Honvédnak, de azt is le kell szögezni, hogy nem ő a Honvéd.

Nebojsa Vignjevics, az Újpest vezetőedzője: – Igazságos eredmény született. El kell ismernem ugyanakkor, hogy nem volt szép a játék, inkább a harc és a küzdelem dominált, mindkét csapat becsülettel dolgozott. Mindig problémáink vannak, ha több hét kimarad a bajnokságban. Nehéz magas szinten tartani a játékosokat, ha nincsenek tétmérkőzések. Ezért is mondom, hogy elégedett vagyok az egy ponttal. Annak ellenére, hogy nálunk volt az előny. Banai Dáviddal elégedett voltam, de nem lepett meg a jó teljesítménye. Amikor bizalmat kapott, rendre élt vele, Újpesten övé lehet a jövő. Ne feledjük el, hogy utánpótlás-válogatott játékosról van szó, akiben én maximálisan hiszek – mint mindenki más a klubban. Balajcza Szabolccsal természetesen egyeztettem, és abban maradtunk, hogy kap némi pihenőt, mert nincs a legjobb formában.

VASAS–MTK 3–2

Michael Oenning, a Vasas vezetőedzője: – Amióta a Vasas edzője vagyok, a legjobb első félidőt játszottuk. Időnként túlpörögtek a játékosok, de a csapategység jele, hogy mindenki kiegészítette a másikat és kisegítette, ha hibázott. Az MTK csütörtökön mérkőzést játszott, ezért próbáltuk sok futásra kényszeríteni játékosait. A támadásokat a széleken vezettük, de nyugodtabb lettem volna, ha a negyedik gólt is megszerezzük.

Teodoru Vaszilisz, az MTK vezetőedzője: – Mit mondhatnék a játékosoknak? A második félidőben számtalan gólhelyzetet alakítottunk ki, és ha a Vasas kapusa nem véd remekül, a döntetlent biztos kicsikarjuk. Dragan Okuka beállításával stabilabban játszottunk a széleken, a szerb légiós a támadásokat is remekül segítette. Jó mérkőzést játszottunk, jól kezdtünk, a beadásainknál rendre veszélyt jelentettünk az ellenfél kapuja előtt, egyáltalán nem érdemeltünk vereséget.

DVTK–VIDEOTON 2–0

Horváth Ferenc, a DVTK vezetőedzője: – Jól futballoztunk, teljesen más felfogású csapat lépett ezúttal pályára. A srácok odafigyeltek egymásra, csapatként is jók voltak, mindenki kisegítette a másikat. Ha nulla-nulla marad az eredmény, akkor is nagyon elégedett lettem volna, mert olyan Diósgyőrt láttam, amilyet mindig is akartam. Azt remélem, csak egy útnak a kezdete a szombati találkozó, és azt is, hogy ezúttal nem csak a Videoton és az Újpest ellen tudunk sikeresek lenni. Egy-nulla után játszott igazán jól a csapat, addigra oldódott a feszültség.

Henning Berg, a Videoton vezetőedzője: – Szoros meccset játszottunk, erre is számítottunk. A pálya nem volt igazán jó, ez is kiegyenlítetté tette az esélyeket. Szerintem mi voltunk a jobbak az első félidőben, betalálhattunk volna, több nagy helyzetünk volt. Ha sikerül gólt szerezni, másképp alakul a meccs. Próbáltunk nyomni, de az ellenfél a kontrái után betalált. Ha így játszik továbbra is a Diósgyőr, előbbre léphet. Lehet, hogy változtatok a középpályán, de ezúttal is három csatárral támadtunk, ráadásul két kifejezetten támadó szellemű szélső hátvéd szerepel a csapatban, úgyhogy véletlenül sem jellemezném védekezőnek a játékunkat.

PAKSI FC–DEBRECENI VSC 1–1

Csertői Aurél, a Paks vezetőedzője: – Nehéz szavakba önteni az érzéseimet. Ne szépítsük, ahhoz, hogy előrébb lépjünk, idehaza győznünk kell. Csak ahogy mondani szokták, a góllövéssel hadilábon álltunk, az ilyen meccseket idehaza meg kell nyerni. Nem játszottunk rosszul, de ez egy pontot ért ezúttal. Nem zökkentünk ki a játékból a gyors debreceni gólt követően. Az más kérdés, hogy előtte háromszor el lehetett volna rúgni a labdát, mégsem tettük meg. Simán kellett volna nyernünk. Többször is a debreceni védelem mögé kerültünk, több lehetőség volt a játékunkban.

Leonel Pontes, a DVSC vezetőedzője: – Nem vagyok elégedett, de el kell ismernem, a döntetlen igazságos. Még akkor is, ha az első félidőben két-három gólt is szerezhettünk volna. A fordulás után aztán hiába szereztünk gyors gólt, később sok labdát veszítettünk a középpályán, ezért a paksiak előtt több kontralehetőség is adódott. Ezért mondom, hogy az egy pont reális a játék képe alapján. Nagyon mérges és dühös voltam a szünetben. Nem a játék miatt, sokkal inkább azért, mert ha jobban koncentrálunk, nem az ellenfél, hanem mi vezetünk. Néhány játékos hozzáállásával nem voltam megelégedve. Nem lehet szórakozni a pályán! Vittek azért jött, hogy segítsen nekünk, most megtette. Nem tud még kilencven percet végigjátszani, de az első bajnokiján gólt lőtt. Elölről eddig hiányzott az olyan játékos, aki képes erre – első labdaérintéséből a kapuba találni.