„Eltüntettük a milliárdos különbséget” – Rossi beszólt a Vidinek és a bírónak

BUDAPEST HONVÉD–VIDEOTON 1–2

MARCO ROSSI, a Bp. Honvéd vezetőedzője: – Minimum döntetlent érdemeltünk volna, az eredmény nem tükrözi a látottakat. A Videoton felívelgetett labdákból próbált eredményes lenni, sokszor húzta az időt, nem hiszem, hogy azt kapta tőlünk, amire számított. Mi játszottuk a futballt. Biztos vagyok benne, nem ezt akarta játszani a Videoton, mi kényszerítettük erre a típusú futballra. A Honvéd a gyepen eltüntette a milliárdos különbséget, azt, hogy a Videoton öt külföldivel lép pályára, és nem szerepelteti a fiatalokat. Mi az MLSZ ajánlásait betartva tudtuk kihúzni a vendégek méregfogát. Szerintem megérdemeljük, hogy beszéljenek rólunk. A játékvezető nem volt a helyzet magaslatán. Úgy néz ki, nem hozunk a bíróknak szerencsét. Amikor oda jutunk, hogy Európa felé kacsingathatunk, valahogy jön egy játékvezető, aki épp rossz napot fog ki. Két játékosunkat is legyalulták, nem ért sárga lapot, mi egyből kaptunk. A Videoton játékosa belekapott a labdába a tizenhatoson belül, ez sokszor tizenegyest ér, ezúttal nem. A látványos időhúzások után is többet szokás hosszabbítani. Nem tetszett nekem ez a történet. A Honvéd nagy klub, hatalmas múlttal, több tiszteletet érdemel.

HENNING BERG, a Videoton vezetőedzője: – Tetszett, amilyen hozzáállást mutattunk, és hogy szenvedéllyel játszottunk. Kiélezett meccset, nagy taktikai csatát láthattunk. A Honvéd ellen nehéz játszani. Volt esélyünk arra, hogy több gólt szerezzünk az első félidőben, remekül futballoztunk. Láthattunk egy fantasztikus Juhász Roland-fejest, aztán egy nagyszerű cselt és szenzációs befejezést Géresi Krisztiántól. Mi balszerencsés gólt kaptunk, nem volt sok helyzete a Honvédnak, mert bár támadott, ziccerig nem jutott. A Fradi elleni kemény meccs után így nyerni örömteli. Az egyensúlyt meg kell teremteni – mondta a szakember annak kapcsán, hogy három védekező szellemű középpályással álltak fel. – Anel Hadzic azért kreatív játékos, előkészítette a második gólunkat. Négy győzelem, egy döntetlen sorozatban, ez jó, bár a Fradi elleni döntetlen miatt csalódott voltam. A játékosok teljesítményével viszont elégedett vagyok, hasonló folytatást és eredményeket remélek. Szeretném elérni, hogy fölényben legyünk, hogy még inkább kézben tartsuk a mérkőzéseket. Jól védekezünk, amikor támadni kell, jól támadunk, de nem eleget. Azon lesz a hangsúly, hogy még többet támadjunk.

VASAS–MEZŐKÖVESD 4–0

MICHAEL OENNING, a Vasas vezetőedzője: – A Mezőkövesd elleni sikerrel végződő találkozó is bizonyítja, hogy nem kerültünk hullámvölgybe. Csupán az történt, hogy szoros meccsen kikaptunk a Haladástól, majd a Gyirmóttól, azonban most bizonyították a labdarúgók, hogy nem felejtettek el futballozni, és van szívük és erejük a játékhoz. A meccs előtt a mentális felkészítésre fektettük a hangsúlyt, ezúttal a fejekben kellett rendet tenni. Sikerült. Igaz, az első félidőben még behúzott kézifékkel futballoztunk, a másodikban azonban már látszott, hogy mindenki élvezi a játékot. Elmondhatjuk, hogy nem véletlenül vezetjük a tabellát, és szeretnénk minél tovább megőrizni pozíciónkat.

PINTÉR ATTILA, a Mezőkövesd vezetőedzője: – Az első félidőben el kellett volna dönteni a meccset. Két hatalmas lehetőségünk is volt, egyiket sem sikerült kihasználni, pedig kettő-nullás vezetéssel mehettünk volna szünetre. Csak az hibázik, aki játszik. Attól, hogy gólt kaptunk, még nem kellett volna összeesnie a csapatnak. A Vasas helyzet nélkül rúgott egy gólt, és mi nem készültünk fel, nem is készülhetünk fel az ilyen esetekre. Látható, hogy az élvonalban a hibáinkat könyörtelenül megbüntetik. Ez történt ezúttal is, illetve az, hogy nem kaptunk egyenlő feltételeket, mert szerintem két, de legalább egy tizenegyes biztos, hogy járt volna. A bajnoki szünetben legalább utolérhetjük magunkat. Sokszor elmondtam már, a hosszúra nyúlt NB II-es szezon után alig tudtunk felkészülni az élvonalbeli bajnoki rajtra. Sok új játékosunk van, még nem vagyunk eléggé érettek, de nincs mese, bent maradunk az élvonalban.

PAKS–MTK 0–0

CSERTŐI AURÉL, a Paks vezetőedzője: – Többre számítottam. Mert ennél többre van szükség. Az első félidőben mezőnyfölényben játszottunk, de az átlövéseink nem voltak elég veszélyesek. Az MTK ritkán jutott el a kapunkig, de akkor veszélyes volt, így oda kellett figyelnünk a védekezésre is. A szünet után hiányzott az átütőerő a támadójátékunkból, be kellett érnünk a döntetlennel. Hiányzott a vállalkozó kedv. A bátorság. Azért ne vegyük el az MTK érdemeit, mert nagyszerűen védekezett, időnként kilenc-tíz emberrel a saját tizenhatosa előterében. Itt már az egyéni képességeken, a pontosságon múlik az ilyen zárt védelem feltörése. Pakson az ellenfelek nagyobb energiát fektetnek a védekezésbe, emiatt lenne szükségünk több vállalkozásra, egyéni akcióra, azokra a bizonyos pluszokra, amelyek ilyenkor eldönthetik a mérkőzést.

TEODORU VASZILISZ, az MTK vezetőedzője: – Gratuláltam játékosaimnak, hogy az egy héttel ezelőtti kispesti nulla-öt után két meccsen négy pontot szereztünk kapott gól nélkül. Ez mindenképpen előrelépés. Tény, hogy a Paks játszott mezőnyfölényben a mérkőzés elején, de a veszélyesebb helyzetek előttünk adódtak. Poór Patrik szerdán gólt fejelt, most a léc mentett – ilyen a futball. Akik ismernek, tudják, nyugodt pali vagyok, de a Honvéd elleni meccs után felemeltem a hangom. Nagyon szoros a mezőny, nincs lefutott meccs, senki sem engedheti meg magának, hogy ne koncentráljon. Az önbecsülésükre kellett hatni, mert azt tudtam, hogy jó futballisták, azt kellett elérni, hogy az első pillanattól kezdve összpontosítsanak a feladatukra. Bármit mutat a tabella, nehéz a Paks ellen játszani. Gyors, mozgékony támadóik és szélsőik vannak, akik tudnak rúgni, jó az összjátékuk, ráadásul a védők is belépnek az akciókba, ezért muszáj volt leszűkíteni a területet. A második félidő közepén úgy éreztem, erőnlétben felülmúljuk az ellenfelet, volt is egy óriási helyzetünk, de a gól ezúttal hiányzott a játékunkból.

HALADÁS–GYIRMÓT 0–1

MÉSZÖLY GÉZA, a Haladás vezetőedzője: – Nem volt benne a mérkőzés első félidejében, hogy gólt kapunk, igaz, a Gyirmót néhány kontrából veszélyeztetett. A szünetet követően beleerősítettünk, de lehetett érezni, ha reggelig futballozunk, akkor sem szerzünk gólt. A hajrában az ellenfelüknek volt nagy lehetősége, és bár kihagyta, sajnos ezúttal nem jött a törvényszerű büntetés. A történtek ellenére a játékosaimat nem marasztalhatom el, mindent megtettek a siker érdekében. Persze, játszottunk már jobban is, de így is megvoltak a lehetőségeink a gólszerzésre. A játékunkkal sem volt különösebb probléma, igaz, rossz döntéseket hoztunk a kapu előtt. Pályaválasztóként nem ilyen eredményre számítottunk a Gyirmót ellen, lehetne egy-két ponttal, illetve győzelemmel többünk, de amit lehetett, azt nagyjából kihoztuk az eddigi mérkőzésekből.

URBÁNYI ISTVÁN, a Gyirmót vezetőedzője: – A lefújást követően nagy volt az öröm az öltözőben. Rövid időn belül három nagyon kemény mérkőzést játszottunk, és bizonyos szempontból hiba nélkül oldottuk meg a feladatot. A Haladás elleni meccset könnyebbé tehettük volna, ha belőjük a nagy helyzeteinket, ettől függetlenül tetszett, amit láttam. A csapategység hozza az eredményt, immár egymást követő ötödik bajnokinkon nem kaptunk gólt. Lendületben vagyunk, ez tagadhatatlan, de azt sem szabad elfelejteni, hogy sok a sérültünk. A három hét szünet valóban hosszúnak tűnik, de igyekszünk jól felkészülni a Mezőkövesd elleni mérkőzésre. A csapat egyik erőssége az, hogy sorozatban cáfol rá néhány alapvetésre. A mondás úgy tartja, a kihagyott helyzetek megbosszulják magukat, ezúttal azonban nem így történt.

DVTK–DVSC 1–3

HORVÁTH FERENC, a Diósgyőr vezetőedzője: – Csapatom jelenleg a táblázaton tizenkettedik, vagyis sereghajtó, ebből az következik, hogy én nem vagyok jó edző. Ugyanakkor le kell szögeznem, hogy az első félidei produkcióval nem nekem kell elszámolnom. Elképesztő volt azt látni, hogy negyvenöt percen keresztül nem volt egyetlen hazai szabálytalanság, hiányzott egy keményebb odalépés. Ezúttal is két arcát mutatta az együttes, és ezzel elherdált negyvenöt percet. Az a gond, hogy van néhány olyan labdarúgónk, akinek a beállítottsága súlyos hiányokat hordoz, ráadásul ők nem is igazán érzik, miért is futballoznak. Én nem vagyok pszichológus, edző vagyok, de azt tartom, hogy szenvedély nélkül nem lehet futballozni.

LEONEL PONTES, a Debrecen vezetőedzője: – A játékosok jól viselték a helyzetet, egy rossz szót sem lehet rájuk mondani. Az első félidőben kifejezetten nyugodtan futballoztak, gólokat szereztek, és kontroll alatt tartották a mérkőzést. Kétségtelen, hogy a diósgyőriek szünetben végrehajtott három cseréje zavart okozott sorainkban, de igyekeztünk hibáinkat helyrehozni, és örülök neki, hogy sikerült. Éreztem a csapaton, hogy van tartása, és bíztam a nyugodt folytatásban. Miután betaláltunk a DVTK kapujába, már nem volt ok az aggodalomra. Kiváló hangulatú, remek mérkőzést játszottunk, a DVTK is kitűnően küzdött, de csak egy csapat nyerhetett. Igyekeztünk elöl megtartani a labdát, véleményem szerint a megítélt tizenegyes túlságosan szigorú ítélet volt, az a lényeg, hogy három ponttal távozunk.

FTC–ÚJPEST 3–3

THOMAS DOLL, a Ferencváros vezetőedzője: – Bíztam benne, hogy visszajövünk a meccsbe, tudtam, hogy képesek vagyunk rá. Küzdöttünk, hatalmas szívvel játszottunk, ennek lett az eredménye az egyenlítés. Ugyanakkor fejlődnünk kell, például abban, hogy kevesebb gólt kapjunk. Pontosabban kell futballoznunk, úgy lehetünk még eredményesebbek.

NEBOJSA VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője: – Három-egynél azt hittük, megnyertük a meccset. Elkezdtünk másképp gondolkodni, nem azt csináltuk, amit előtte. Pedig megmutattuk, tudunk magas szinten futballozni. Folyamatosan tanulunk, lassan megtanuljuk azt is, hogy mindvégig ugyanúgy kell koncentrálnunk. Ez hiányzott, ami ezúttal két pontunkba került.