Vasas: „Nehéz lenne nemet mondani az MU-nak”

„Szerintem ha a kinti edzésmunkát végezném el, úgy a két-három évvel idősebbekkel is versenyben lennék – mondta a 15 éves magyar kapus. – A kapusokkal az edzésen nem foglalkoztak annyit, mint itthon, pedig volt külön kapusedző. Az viszont érezhető volt, hogy a többi kapusnál a beadásokra és az egy egy elleni helyzetekre volt helyezve a korábbi képzésükben a hangsúly, mert az nagyon automatikusan ment nekik. Nem tudom, hogy a folytatásban hogyan alakulnak a dolgaim. Szeretnék menni, de akkor sem dől össze a világ, ha maradok. Ezzel kapcsolatban már sokféle véleményt hallottam. Akadt, aki támogatott abban, hogy menjek, más inkább ellenezte. Persze ennek feltétele, hogy egyáltalán újra hívjanak az angolok. Nem tudom, mi lenne az igazán jó megoldás. Egy dolog viszont biztos: nehéz lenne nemet mondani az MU-nak.”

Hutvágner Gergely elmondta: a Dalnoki Jenő Akadémia volt az első nevesebb klubja. Az MTK kvázi fiókcsapatában négy évet húzott le. Eljött viszont számára az idő, hogy az agárdi akadémiára költözzön, ő azonban tanulmányait figyelembe véve úgy döntött: szívesebb maradna Budapesten. Még akkor is, ha ez klubváltással jár. Így került képbe a Vasas, amelynél megfelelőnek tartotta a feltételeket.

Babócsy András, az angyalföldiek kapusedzője az átigazolás előtt már látta védeni Hutvágnert, aki edzett is nála. Így nem volt ismeretlen számukra a közös munka, ami 2015 nyarán kezdődött el. Babócsy szerint a fiatal kapus előnye, hogy szeret edzeni és bírja a tempót, akár a felnőttekkel együtt is képes dolgozni. Ezen kívül jól meccsel, minden pillanatban koncentrál, korosztályához képes relatíve gyors.

„Nekem annyi a bajom az angliai kapusképzéssel, hogy rendkívül eredménycentrikus. Legyél jó lábbal, gyere ki a beadásokra és a közeli lövéseknél zárd a szöget! Nagyjából ezt a három dolgot várják el a kapustól, és az edzéseken is ezt a fajta munkát erőltetik. Nálunk sokkal szisztematikusabb munka folyik, a technikára nagy figyelmet fektetünk, miként az erőnlétre is. Van öt-hat fajta edzésünk, ami kifejezetten a kapusoknak van felépítve. Ha egy fiatal magyar kapus kikerül egy angliai közegbe, nyilván kap olyan impulzust és annyi új információt, aminek köszönhetően fejlődik. Viszont a technikája közben megváltozik, mert belekényszerül egy olyan helyzetbe, amivel az egyéni stílusa nem tud mit kezdeni. Tudok olyan fiatalunkról, aki kiment, próbált alkalmazkodni, más stílusban védeni, edzett lelkiismeretesen, a végén mégis romlott a teljesítménye és elküldték. Szerintem csak olyannak szabad váltani, akit itthon legalább alapszinten már sikerült felkészíteni, kialakult az egyéni stílusa.”