Bekő: Embertelen körülmények közé kényszerítettek

DUNAÚJVÁROS–VIDEOTON 1–4
Dobos Barna: – Megérdemelten nyert a Videoton, mi pedig próbáltuk megnehezíteni a dolgát. Az volt a különbség, hogy bár akadtak lehetőségeink, nem sikerült kihasználni a helyzeteket. Több volt bennünk, szerettünk volna több gólt szerezni. A kiállítást követően Sóron Tibor előtt nagy helyzet adódott a gólunk után, sőt több szabadrúgást is elvégezhettünk jó szögből, de nem találtuk el a kaput. Nekünk sajnos nincs olyan játékosunk, mint a másik oldalon Nikolics Nemanja. Sok helyzetben határozottabban kell fellépni, úgy, mint mondjuk Dinko Trebotic a másik oldalon, aki még a kispadunknak is becsúszott... A bentmaradás pénzkérdés is. Az előző szezonban bravúrral feljutottunk, most újra erre lesz szükség, hogy ne essünk ki.
Joan Carrillo: – Azt kaptuk, amit vártunk, egész héten jól dolgoztunk, vissza akartunk vágni a Ligakupa-vereségért, ez is motiválta a futballistákat. Ilyen felázott talajon bármi előfordulhat, de Sándor György piros lapja után is bíztam a csapatomban. S persze a tényekben is, hogy a mérkőzés előtt mindössze öt gólt kaptunk. Tisztában voltam azzal, hogy vannak annyira intelligensek a pályán lévők, hogy középpályásunk kiállítása után is jól játsszanak. Megnyugtató, hogy megbízható a védelmünk. Nikolics Nemanja még két gólt szerezhetett volna. Harmadik éve dolgozom vele, nyugodtan állíthatom, különleges játékos, és szüksége van rá a csapatunknak. Mellette Juhász Roland és Marco Caneira is az együttes vezéregyénisége.

HONVÉD–GYŐRI ETO 0–2
Csábi József: – Rosszul kezdtük a mérkőzést, az első húsz perc nagyon nem volt rendben. Gyorsan hátrányba kerültünk, aztán szerkezetet váltottunk, és feljavult a teljesítményünk. A második játékrészben már uraltuk a meccset, de az nem fér bele, hogy szögletet rúgunk, és mi kapunk belőle gólt. Nagyon rossz ütemben kaptuk az első találatot, ami megfogott bennünket. A Ferencváros, a Lombard és a Dunaújváros ellen jó néhány helyzetet alakítottunk ki, a jó játékerőt képviselő ETO ellen ez már nem sikerült.
Miriuta Vasile: – Elégedett vagyok a csapattal, kilencven percen át jól futballozott. Rúgtunk két gólt, ráadásul jó néhány gólhelyzetet is kidolgoztunk. A játékosok azt csinálták, amit előzetesen kértem tőlük, meg is szereztük a három pontot, és ennél semmi sem fontosabb. Nem tagadom, izgultam a kihagyott büntető és az elpuskázott helyzetek miatt. A második játékrész elején ránk jött a Honvéd, feljavult a játéka, de a hatvanötödik perctől már ismét az történt a pályán, amit mi szerettünk volna. Végül csak a második gól nyugtatott meg. Jó lett volna hat pontot szerezni az első két meccsemen, közel is jártunk hozzá, mégsem vagyok elégedetlen. A felkészülés során rengeteget dolgozunk majd, s tavasszal más arcát mutatja a csapat. Mégpedig a győztes arcát...

HALADÁS–KECSKEMÉT 3–1
Szentes Lázár: – Erre gondoltam, amikor a lőtávolságon belül maradásról beszéltem. Rendkívül fontos a Kecskemét elleni győzelem, hiszen így a többi eredménytől függetlenül is három pontra megközelítettük a riválisokat, ez pedig nyugalommal tölthet el bennünket a téli szünetben. Hozzáteszem, ahhoz, hogy valóban teljesüljenek a bentmaradási vágyaink, a tavasszal legalább öt-hat meccset kell nyernünk. A siker kulcsa, hogy korán sikerült gólt szerezni, de Rózsa Dániel tizenegyes-hárítása volt a fordulópontja a találkozónak. A harmadik gólunknál eldőlt a meccs. A Kecskemét nagy erőket mozgósított, Bekő Balázs átszervezte a csapatát, de tudtam, éreztem, ha netán kapunk is gólt, nagy baj már nem lehet. Így is lett. Hozzáteszem, mindkét fél derekasan küzdött a futballozásra majdhogynem alkalmatlan pályán.
Bekő Balázs: – Embertelen körülmények közé kényszerítettek bennünket. Igaz, ez a szombathelyiekre is érvényes. De nemcsak ez volt a baj, hanem az is, hogy álmosan kezdtünk, aztán összehoztunk egy – nincs jobb szó rá – szamár tizenegyest, és öngólt fejeltünk. Meg kihagytunk egy büntetőt. Ha berúgjuk, lett volna némi esélyünk a fordításra. Novák Csanád azért nem kapott több lehetőséget, mert ezen a rendkívül rossz talajon nehezen mozog egy két méter körüli ember. Ennek ellenére ő valóban jól állt be, de a játéka csak a szépítésre volt elég. A körülmények miatt és a vereség ellenére le a kalappal játékosaim előtt.

PÉCS–PUSKÁS AKADÉMIA 0–1
Robert Jarni: – Lehet, hogy meglepő, amit mondok, de én ezen a mérkőzésen mindennel elégedett voltam. Na jó, az eredmény kivételével. A taktikai kéréseimet megvalósították a srácok, a mentalitásukkal elégedett voltam. Az más kérdés, hogy a hiba része a futballnak, ettől még fájó, hogy egy figyelmetlenség miatt elveszítettük a meccset. A látottak alapján ennél sokkal, de sokkal többet érdemeltünk volna. Ez a néhány nap elegendő volt arra, hogy felmérjem a csapat képességeit és lehetőségeit. Rengeteg apró részletben kell javulnunk, amelyek ahhoz kellenek, hogy meg tudjuk nyerni ezeket az összecsapásokat. A játékosok azonban taktikailag előreléptek, ez már most is látszik. Számomra örömteli, hogy az általam elvárt mentalitás jellemezte a srácokat, ám nem kétséges, hogy sok munka vár ránk. Lehetőségeink voltak az utolsó percek előtt is, ha mi szerezzük az első gólt, biztos vagyok benne, hogy megnyerjük a találkozót. Nyilván bosszantó, hogy négy helyzetünkből egyet sem értékesítettünk, az ellenfél pedig az egyetlen lehetőségét gólra váltotta.
Benczés Miklós: – Ilyen mérkőzésre számítottunk. Tudtuk, hogy a Pécs harcosan, akaratosan küzd majd ellenünk, így különösen örömteli, hogy kapott gól nélkül zártunk. Az még inkább, hogy mi egyszer betaláltunk. El kell ismerni, a végén akadt néhány veszélyes helyzet a kapunk előtt, ezeket megúsztuk. Bár azt is hozzá kell tennem, hogy a talaj egyik csapatot sem segítette, időnként kiszámíthatatlanná tette a játékot. Ami a korai cserét illeti, a taktikai gyakorláson nem csak a kezdők vesznek részt, így Lorentz Márton pontosan tudta, mi a feladata. Ennek is örülhetünk, hiszen egyrészt nem csupán stabil élvonalbeli csapat akarunk lenni, hanem nevelőegyesületként minél több játékost szeretnénk az élvonalnak adni. És mivel már huszonnégy pontot gyűjtöttünk, van lehetőségünk rá, hogy Lorentz Márton mellett a tizenhét éves Sallai Roland vagy Tar Zsolt is folyamatosan játéklehetőséget kapjon. Nem volt könnyű a sorsolásunk, az első hét meccsen mindössze hét pontunk volt, aztán tíz bajnokin huszonkettő. Mondtam a játékosoknak, hogy a rossz sorozatot csakis mi magunk szakíthatjuk meg. Szerencsére kikeveredtünk a hullámvölgyből, és nyugodtan várhatjuk a tavaszi folytatást.

Az esőzés miatt elmaradt Paks–Nyíregyháza mérkőzés utózöngéiről ide kattintva olvashat.