A Grund felsőfokon Ausztriát bemutató epizódjából fény derült rá, hogy Ausztriában 28 tartományi utánpótlásképző-központot hozott létre a szövetség, amelyek 12 fociakadémia bázisául szolgálnak. Ezekben az intézményekben egyre több fiatal választja a labdarúgást az országban. Erre reagálva Herczeg András, a Debreceni Labdarúgó-akadémia ügyvezetője is beszélt a magyar és kiemelten a debreceni helyzetről a Sportgazdaság Extrában.
Mint mondja, a cívisvárosban több sportággal verseng a labdarúgás, de még az élen jár. Ettől függetlenül úgy véli, nyitni kell a vidéki gyerekek felé, nincsenek még úgy bevonva a rendszerbe, ahogyan erre szükség lenne. A Bozsik-program jóvoltából felszínre kerülnek a tehetségek, azonban nem biztos, hogy a hétköznapokon mindenhol van lehetőség a megfelelő képzésre.
„Mi azt kíséreljük megvalósítani, hogy a megyében, a régióban próbáljuk harminc-negyven kilométerről behordani a gyerekeket, illetve hetven-nyolcvan kilométerre utazó edzőket próbálunk megbízni, hogy tartsanak ott foglalkozásokat, hiszen vannak olyan kis települések, ahol a gyereknek nincs lehetősége bekerülni a rendszerbe” – mondta Herczeg.
Rendkívül fontosnak tartja továbbá a kiválasztást, amiben fejlődni kell itthon, át kell vizsgálni a településeket, mert az is előfordulhat, hogy az ott élő gyerekek talán tehetségesebbek, mint akik bent vannak az akadémiákon, csak ők nem kapják meg azokat a szakmai és infrastrukturális lehetőségeket.
„Hitetlenkedve hallgattam, hogy Portugáliában a Sportingnak kétszáz megfigyelője van, és egy héten kilencszáz mérkőzést néznek meg. Mi ilyen számban nem tudunk megbízni szakembereket, de minél jobban át kell vizsgálnunk a vidéki településeket, hogy egy gyerek se vesszen el a labdarúgás számára” – árulta el erről Herczeg András, aki arról is beszélt, törekszenek arra, hogy a kárpátaljai, illetve a szatmári térségben élő magyar gyerekeket is bekapcsolják a debreceni rendszerbe, és ez is egy követendő út.