A Sport Tv Grund felsőfokon második, Belgiummal foglalkozó adásából kiderült, a németalföldi országban erős szövetségi ráhatás is kellett az utánpótlás-nevelés felvirágoztatásához. A Sportgazdaság különkiadásában Vági Márton, a Magyar Labdarúgó-szövetség főtitkára a hazai helyzetet így vázolta:
„A szövetség dolga, hogy feltételrendszert teremtsen, mert a magyar labdarúgásnak nincs akkora jövedelem-termelő képessége, hogy az utánpótlás nonprofit feladatait ellássa. A szövetség akkor tud feltételeket támasztani a központból, ha rendelkezik tapasztalattal arról, hogyan kell akadémiát működtetni. Ennek Magyarországon nincs meg a hagyománya, a kultúrája, hiszen a legidősebb akadémiáink is csak 8-10 évesek. Sokat kell tanulnunk. Nem elég, hogy kimegyünk külföldi akadémiákra vagy ilyen filmeken nevelődünk. Be kell fogadni a tudást, tudásimportra van szükség."
Dr. Szabó Tamás, az MLSZ akadémiai audit projektvezetője elmondta, a Double Pass belga cég átvilágítása során a legfontosabb az volt, hogy szülessen egy diagnózis, amely megmutatja, a legjobb és a legnagyobb szándék dacára miért akadozik a hazai törekvés. Vági Márton hozzátette, az akadémiákat gazdasági társaságok működtetik, ugyanakkor ma az állam többet ad a működéshez, mint a tulajdonosi kör, így az MLSZ vagy az állam feltételeket támaszthat.
„Bármilyen szakember ajánlását szívesen veszik, de megkérdezik, mennyibe kerül – mondta a főtitkár. – A másik visszatartó tényező a nyelvtudás, a kultúra. Hiába jön ide a legjobb külföldi edző, igen sok munkájába telik, mire megtalálja a hangot a jelenlegi szakemberekkel."
A külföldiek szerepe a keretek összeállításánál is felvetődött. Juhász Roland, a Videoton válogatott védője szerint az egyik nagy probléma, hogy itthon még a 22 éves játékosokat is fiatal tehetségekként kezelik, kint a 16-17 éveseket azonnal dobják a mély vízbe, a 25-26 évesekre lassan azt mondják, idősebbek, a 30 évesek pedig már kiöregedő félben vannak.
„Ha máshogy nem megy, jó lenne egyfajta szabály vagy törekvés, hogy megszabjuk a fiatalok minimális számát, ha nem is a kezdőben, de a keretben mindenképp. Ez lehet a licenc egyik feltétele."
Vági Márton elárulta, Csányi Sándor már találkozott a klubvezetőkkel, és készülőben a megállapodás.
„A magyarok és a külföldiek, valamint a magyarokon belül a fiatal magyarok arányára is lesznek szabályok. Csak a mi mostani 17 éveseink nem úgy vannak felkészülve, hogy egyből bevethetőek lesznek. De ma azt például kijelenthetjük, hogy a 2016–2017-es szezontól kezdve kötelező legalább egy 18 éves játékos szerepeltetése. Ezt ki lehet hirdetni, erre fel lehet készülni."
Vági Márton arra a felvetésre, miszerint elképzelhető-e, hogy a saját nevelésű játékosokkal kapcsolatban a Bajnokok Ligájában bevezetett szabályozás Magyarországon is megjelenik, a következőket mondta:
„A klubok és a szövetség vezetői valószínűleg az idén ősszel megállapodnak, és akkor meghirdetjük, hogy 2017-ig fokozatosan bevezetünk egy új rendszert. Vélhetően Európában nálunk lesz a legszigorúbb az arány a magyarok és a külföldiek, illetve a fiatalok vonatkozásában. Sajnos azért tudjuk megtenni, mert ezen az úton mi vagyunk az egyik legjobban lemaradva... A háttér, a kultúra, a magyar futballban szét lett verve, hagytuk, hogy az elmúlt 25 évben széthordják, amit magyar labdarúgásnak hívtak. 5-8-10 éve mindenki azt csinálta, amit akart. Semmiféle hosszú távú elgondolás sem volt. A generációváltáshoz rövid távon igenis el kell szenvedni veszteségeket..."