Milyen szerep jut Lauthnak a Fradiban? Ő az új Tuijp?

MILYEN SZEREP JUTHAT BENJAMIN LAUTHNAK A FRADIBAN?

A forduló érdekességeit kezdjük a Győri ETO–Ferencváros rangadóval, illetve ahhoz kapcsolódva a Fradi 33 éves csatárával, Benjamin Lauthtal.

Az ötszörös német válogatott játékostól vezetők és szurkolók egyaránt joggal várhatták, hogy húzóemberévé válik majd a Ferencvárosnak, melynek szakmai stábja már évek óta keres Böde Dániel mellé egy gólerős támadót, aki éppen az olyan rangadókon lehetne nagy hasznára a csapatnak, amilyen a tegnapi volt.

Ehhez képest Lauth Győrben nem kezdett, csak 12 perc jutott neki a hajrában, de igazából akkor sem sokat tett hozzá a Fradi játékához. Pedig a stílusa alapján – erőssége a sok mozgás a támadóharmadban, az üres területekre befutás – éppen az a fajta futball feküdhet neki, amikor kontrázik a csapat, amikor van területe a játékhoz, mert ő nem olyan tipikus center, mint Böde, aki, ha kell, kibrusztolja magának a helyzeteket.

Tény, Lauth akkor tud igazán élni, ha megfelelő labdákat kap a társaktól, márpedig Leonardo távozásával éppen egy vérbeli irányító hiányzik a Fradiból (Gera Zoltán sem irányító). Egy karmester, aki olyan forintos labdákat tud adni, mint amilyet tegnap Nagy Dániel adott az FTC gólja előtt – ilyenből kellene leaglább négy-öt meccsenként, és akkor veszélyesebb támadójátékra lehetne képes a csapat.

Ettől függetlenül Lauth három NB I-es meccsen, 129 perc alatt bemutatott három lövése (forrás: InStat football) – melyek közül egy találta el a kaput – nem nevezhető éppen soknak egy olyan csatártól, aki a német első és másodosztályban összesen 96-szor volt eredményes. Ez azzal együtt is igaz, hogy az első fordulóban Kecskeméten volt egy gólpassza, a Hévíz elleni Magyar Kupa-meccsen pedig háromszor is a kapuba talált. Lauth egyébként az Európa-ligában sem villogott, négy meccsen, 264 perc alatt egyszer vette célba az ellenfél kapuját (forrás: uefa.com).

Egyelőre az is kérdés, hogy pontosan milyen szerepet szán majd neki Thomas Doll vezetőedző, hiszen az NB I-ben eddig csak egyszer volt kezdő. Kicsit hasonló a helyzete, mint egy éve a holland Jack Tuijpnak volt, akit nagy reményekkel igazoltak Böde tehermentesítésére, de nem tudott kulcsemberré válni, hiába tartozott a kiemelt fizetésű játékosok közé. Tuijp végül hét NB I-es meccsen lépett páláyra, egy gólt szerzett (rögtön az első találkozóján a Pécs ellen), majd hosszú száműzetés után múlt héten kölcsönadták a holland másodosztályú Helmond Sportnak.

A Fradival kapcsolatos érdekesség még a Győrben látott ötvédős rendszer, amelynek lehetőségéről már két hete is írtunk, hiszen a Fradi keretében megvannak az ehhez szükséges labdarúgók: a két szélen Emir Dilaver, illetve Bosnjak Predrag vagy Philipp Bönig, középen pedig Michal Nalepa, Mateo Pavlovic és David Mateos személyében.

Ami ennél is érdekesebb, az Doll indoklása, mert arról beszélt, hogy nincs tökéletes fizikai állapotban a csapata, ezért is kénytelenek védekezőbb stílusban futballozni.

Miközben a Fradi kezdte el a legkorábban a nyári felkészülést, korán összeállt a keret is és több tétmeccset is játszott a csapat, mint az NB I-es mezőny többsége, hiszen az Európa-ligában is megfordult az együttes.

Ezzel szemben például az ősi rivális, a nemzetközi kupában nem szereplő Újpest sportigazgatója, Kovács Zoltán tegnap arról beszélt a Sport Tv Harmadik félidő című műsorában, hogy éppen a jó erőnlétnek köszönhetik a jó bajnoki kezdést.

A Győri ETO–Ferencváros labdarúgó-mérkőzés összefoglalója (MLSZ Tv)

FONTOS A HAZAI PÁLYA, DE A STADION NEM TUD „GÓLT RÚGNI"

Tomiszlav Szivics, a DVTK vezetőedzője a KTE elleni hétvégi mérkőzés előtt többek között arról is beszélt, hogy szeretné, ha a diósgyőri stadion amolyan „bevehetetlen vár" lenne, ha úgy tetszik, „oroszlánbarlang", ahonnan az ellenfelek nem tudnak ponttal (pontokkal) távozni.

Nos, egyelőre teljesül Szivics kivánsága, a Diósgyőr ebben a bajnoki szezonban hibátlan otthon. A sorsolás úgy hozta, hogy a piros-fehérek az első négy fordulóban háromszor játszhattak hazai környezetben – ráadásul nem is az NB I legerősebb csapataival találkoztak –, és felülmúlták a Puskás AFC-t (2–1), a Haladást (3–0), valamint a Kecskemétet (2–1). Az előző idény végét is figyelembe véve sorozatban a negyedik hazai bajnokijukat nyerték meg.

Tavaly ősszel is volt egy jó otthoni szériájuk, akkor öt hazai mérkőzésen maradtak veretlenek: két iksz után háromszor győztek. Ám aztán jött négy nyeretlen diósgyőri meccs, így megtört a „varázs". Az mindenesetre tény, hogy a DVTK akkor szerepelt igazán jól az élvonalban, ha otthon kiemelkedően teljesített. Kiváló példa erre az 1978–1979-es kiírás, amelyben bronzérmes lett az NB I-ben: akkor a vasgyári csapat a 17 hazai meccséből 15-öt megnyert, egyszer ikszelt, egyszer veszített, és összesen négy gólt kapott...

Diósgyőrben tehát érvényesül a hazai pálya előnye, de vajon más csapatok is ilyen erősek otthon?

A mostani bajnokságban a DVTK-hoz hasonlóan a Videoton játszott eddig háromszor odahaza, és mind a három meccsét behúzta. A 2013–2014-es szezonban a Debrecen (11–3–1-es mérleg), egy évvel korábban a Győri ETO (szintén 11–3–1) gyűjtötte a legtöbb pontot pályaválasztóként, és mind a két csapat bajnok lett az adott szezonban. Kulcskérdés tehát a hazai eredményesség, ebből a szempontból pedig az is érdekes, hogy mi a helyzet azokkal a csapatokkal, amelyek valamilyen okból – világítás hiánya, stadionépítés vagy -felújítás miatt – nem tudnak a saját pályájukon játszani, kénytelenek „albérletbe” költözni?

Nos, itt már árnyaltabb a kép, hiszen az utóbbi években akadt olyan együttes, amely nagyon megérezte a hazai környezet hiányát, ám volt olyan is, amely jobban szerepelt az ideiglenes otthonában, mint aztán a saját arénájában.

Két évvel ezelőtt az Eger úgy került fel az NB I-be, hogy a stadionja alkalmatlan volt élvonalbeli mérkőzés megrendezésére. A hevesiek a hazai mérkőzéseiket kénytelenek voltak albérletben letudni, Debrecenben, Miskolcon, Vácon, illetve a fővárosban, az Illovszky Rudolf Stadionban is vendégül láttak ellenfeleket, s amellett, hogy bántóan kevesen tekintették meg az Eger „hazai" meccseit, pályaválasztóként a teljesítmény is igen halovány volt: a megszerezhető 45 pontból mindössze 10-et gyűjtöttek be az egriek (2–4–9-es mutató).

A legutóbbi kiírásban a Ferencváros és a Puskás AFC is „albérletben" játszotta a hazai mérkőzéseit. A Fradi már 2013 tavaszán is – az Albert Flórián Stadion búcsúztatása, az Újpest 2–1-es legyőzése után – a Puskás Ferenc Stadionban rendezte az otthoni fellépéseit, és jól indult az aréna „belakása", hiszen az Eger elleni 4–0-s, majd a Siófok elleni 4–2-es győzelemmel nyitott ott a csapat. Ám aztán jöttek rosszabb idők is (vereség kétszer is a Videotontól, iksz a Kaposvárral), Akeem Adams tragédiája után pedig sorozatban hat hazai bajnokin maradt nyeretlen a Ferencváros a Puskás-stadionban. Végül zsinórban öt győzelemmel búcsúzott el ideiglenes otthonától az FTC, és a hétvégén már az új Üllői úti arénában fogadja soros ellenfelét, a Nyíregyházát.

A Puskás Akadémia FC-nek a tavaly nyári felkerüléskor még javában épült a felcsúti stadionja, így az első 12 „hazai" NB I-es bajnokiját Székesfehérváron játszotta. A Sóstói Stadionban 5–3–4 volt pályaválasztóként a mérlege, aztán beköltözhetett a Pancho Arénába, ám ott egyelőre képtelen győzni: az előző szezon utolsó három hazai meccsét – igaz, erős ellenfelekkel szemben (Videoton, Győr, Debrecen) – elveszítette, és az őszi két otthoni fellépésén is csak döntetlent ért el a Pécs (2–2), illetve a Paks (1–1) ellen. Érdekesség, hogy a felcsútiak hiába erősítettek számos játékossal az elmúlt egy év során, hiába tudnak öt korábbi válogatott játékost is a soraikban (Czvitkovics Péter, Polonkai Attila, Szélesi Zoltán, Tóth Balázs, Lubos Hajdúch), hiába játszanak immár saját otthonukban, az új szezonban mindössze egy ponttal szereztek többet négy forduló alatt, mint egy évvel ezelőtt – a Puskás Akadémia jelenleg két ponttal áll a tabellán.

A Dunaújváros az újvárosi stadion világításának elkészültéig Fehérváron játssza a hazai bajnokijait, és egyelőre egy mérkőzésből egy pontot szerzett: 1–1 a Pápával. Az újoncnak minden bizonnyal sokat számítana, ha valóban hazai környezetben fogadhatná ellenfeleit, az MTK esetében viszont úgy tűnik, nem jelent különösebb hátrányt, hogy a Hidegkuti Nándor Stadion lebontása és újjáépítése miatt „idegenben" kell játszania a hazai találkozókat. Kanta Józsefék pályaválasztóként még százszázalékosak: ideiglenes kispesti otthonukban 1–0-ra legyőzték a DVSC-t, míg az egy meccsre „kibérelt" felcsúti Pancho Arénában 2–0-ra megverték a Honvédot – tehát „otthon" még gólt sem kaptak. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az MTK-stadionban sem sokkal többen biztatták a kék-fehéreket, mint most az „albérletben" – ez is az egyik oka annak, hogy Garami József együttese nem nagyon érzi meg a hazai környezet előnyének hiányát.

Az MTK–Honvéd labdarúgó-mérkőzés összefoglalója (MLSZ Tv)

A DIÓSGYŐRI TAKÁCS TAMÁS „ELKAPKODTA" A GÓLJÁT

A 4. fordulóban két gól is az utolsó percekben esett, és mind a kettő győztes találat volt. Az újpesti Simon Krisztián megpattanó lövése után 89 perc 59 másodpercnél – azaz még éppen a 90. percben – vágódott a labda a debreceni kapuba, míg a DVTK csereként beállt csatára, Takács Tamás 92:24-nél talált a KTE kapujába.

A vendég kecskemétieknek már nem is volt idejük válaszolni erre a gólra (így nyert 2–1-re a Diósgyőr), ám Takács még „várhatott" volna néhány másodpercet, mert így nem sikerült „megdöntenie" az idei szezon csúcsát a „legkésőbb esett gólok" kategóriájában. A kispestiek elefántcsontparti válogatott légiósa, Kandia Émile Traoré ugyanis az első körben, a Dunaújváros ellen 92:27-nél talált be, azaz három másodpercel később, mint Takács.

Rajtuk kívül ebben a szezonban még ketten lőttek gólt a 90. perc után, mind a ketten az 1. fordulóban: a PAFC támadója, Lencse László a Diósgyőr otthonában a 92. percben (91.22-nél) volt eredményes, Kanta József pedig Pécsen szerzett gólt – az MLSZ-adatbázisa szerint – szintén a 92. percben. A PMFC–MTK mérkőzést nem közvetítette egyik csatorna sem, ezért a gólösszefoglalóban nem láthatunk a képernyőn futóórát, így másodpercre pontosan nem tudjuk megmondani, mikor is lőtt a kék-fehérek irányítója a kapuba szabadrúgásból.

És említsük meg a 90. percben (89:45-nél) esett Fehér Zoltán-öngólt is a DVTK–Haladás találkozóról (3–0), amely egyelőre a legkésőbb született öngól a szezonban.

A legkésőbb esett gólok videofelvétele:

93. PERC: A KISPESTI KANDIA TRAORÉ GÓLJA A DUNAÚJVÁROS ELLEN

93. PERC: A DIÓSGYŐRI TAKÁCS TAMÁS GÓLJA A KTE ELLEN

KANTA JÓZSEF, A HONVÉD SPECIALISTA

„Kanta Józsiról csak annyit szeretnék mondani, hogy annyit kívánok magamnak: soha többet ne kelljen futballoznom ellene" – ezt Kemenes Szabolcs mondta az NSO Tv-nek a szombati MTK–Honvéd (2–0) meccs után, melyet Kanta két góljával nyert meg az MTK.

„Kezd kiábrándító lenni és bosszantó, hogy akárhányszor pályára lépek a Józsi ellen, valami mindig történik, javarészt gól vagy gólpassz. Ez annyira demoralizáló. A tizenegyes előtt megmondtam neki, hogy soha többé nem futballozok ellene, mert nincs értelme. Valamit ki kell találni, mert vagy ő túl jó vagy én nem vagyok elég hozzá, nem tudom, mi van, de ez nem normális állapot. Ő egy extra képességű futballista, hogy így rúgta az első gólt és a tizenegyest is, az abszolút rá vall, de mondom, valamit csinálni kell, mert nem normális, hogy akárhányszor egymás ellen játszunk, én maradok alul" – tette hozzá a kapus.

Kemenes Szabolcs nyilatkozata (NSO Tv)

Megvizsgáltuk a statisztikákat, amelyekből kiderül, nem véletlenül dühöngött Kemenes. A két csapat legutóbbi három bajnoki találkozóján Kanta öt gólt szerzett (májusban is az ő duplájával nyert 2–0-ra az MTK), ebből mind az ötöt Kemenesnek lőtte, összesen pedig hat alkalommal köszönt be a Honvédnak akkor, amikor Kemenes védett. 2004 óta öszesen 21-szer játszott a Magyar Kupában vagy az NB I-ben a Honvéd ellen, s ezeken a találkozókon 13 gólt jegyzett.

A 30 éves Kanta, aki nálunk a forduló legjobb mezőnyjátékosa címet is kiérdemelte (a kapusok között a Győrben bravúrok sorozatát bemutató ferencvárosi Dibusz Dénest emelhetjük ki), egyébként ebben a szezonban négy NB I-es meccsen már négy gólnál tart, a Honvéd előtt az 1. fordulóban, Pécsen is duplázott. A legutóbbi idényben 27 találkozón tízszer talált be, de dupláznia csak egyszer sikerült, a Honvéd ellen. Eddigi legeredményesebb szezonja a 2005–2006-os volt, akkor 24 bajnokin 18 gólt szerzett.