MLSZ: növelnék a magyar fiatalok számát, feltöltik az NB II-t

Stadionrekonstrukciós program Stadionrekonstrukciós program

Az Országos Pályaépítési Program mellett, amelynek keretében továbbra is országszerte épülnek a füves és műfüves labdarúgópályák az amatőr és utánpótlásfutball szolgálatában, folytatódik az NB I-es és NB II-es stadionok tavaly augusztusban elhatározott rekonstrukciós folyamata is. A cél, hogy – nem luxus szinten, de a nemzetközi átlaghoz közelítő szinten – fejlődjenek a létesítmények a játéktértől a szurkolókat kiszolgáló egységekig.

E pályák építését megelőzte az MLSZ részletes állapotfelmérésre, amely megyékre és városokra lebontva vizsgálta meg részletesen az ország „pályahelyzetét". A program következő szakasz magába foglalja további mintegy ezer kisebb-nagyobb futballpálya építését a fővárosban és országszerte. A program jelenleg ismert résztvevői: a budapesti Bozsik-stadion, Szusza Ferenc Stadion, Hidegkuti-stadion, illetve Illovszky-stadion, valamint a pécsi, a nyíregyházi, a zalaegerszegi, a kaposvári, a kecskeméti, paksi, pápai, békéscsabai, mezőkövesdi, siófoki, dunaújvárosi, ajkai, balmazújvárosi, ceglédi, kozármislenyi, soproni, szolnoki, tatabányai, szigetszentmiklósi és kisvárdai stadionok.

Az elnökség döntése szerint ezekben a stadionokban, és a már elkészült illetve átadott létesítményekben (Ferencváros, Mezőkövesd, Debrecen, Pancho Aréna) is kizárólag szurkolói kártya kiváltása után lehet majd belépni.

U19 Eb-döntő Magyarországon

Kiemelkedő sportdiplomáciai eredmény, hogy az UEFA döntése értelmében Magyarország adhat otthont az U19-es Európa-bajnokság idei döntőjének.

Mint ismert, a Mészöly Géza vezette magyar U19-es válogatott a múlt heti, felcsúti sorsolást követően július 19-től Ausztria, Portugália (július 22.) és Izrael (július 25.) csapatával küzd a továbbjutásért, és az esetleges vb-kvalifikációért az A-csoportban. Az MLSZ és az UEFA a Szusza Ferenc Stadion és a Pancho Aréna mellett (A-csoport) a pápai Perutz-stadion és az ETO Park (B-csoport) helyszínein rendezi meg a tornát. Az elhangzott beszámoló szerint roppant szigorú követelményeknek kell megfelelnie az MLSZ szervezési csoportjának, és a helyszínek képviselőinek, ám mostanra minden készen áll a torna rajtjára, az Európai Labdarúgó-szövetség illetékesei elégedettek a torna hazai előkészületeivel, és – a szövetséggel együtt – bíznak abban, hogy a szurkolók is emelik jelenlétükkel, szurkolásukkal a kontinensviadal fényét.

Magyar játékosok szerepeltetése

A Szövetség vezetése az elmúlt időszak hazai és nemzetközi tapasztalatai figyelembevételével továbbra is eltökélt abban, hogy több hazai nevelésű fiatal tehetség kapjon szerepet a magyar professzionális bajnokságokban. A korábbi intézkedések érezhető változásokat hoztak, és nemcsak a szakmai, hanem a szurkolói közösségek támogatását is bírják. A beavatkozást azonban folytatni kell: a következő időszakban az MLSZ vezetése olyan döntést kíván hozni, amelynek köszönhetően az akadémiák teljesítményének javulása mellett drasztikusan nő a magyar nevelésű fiatalok szerepeltetése a pályákon.

Az elnökség tovább kívánja növelni az NB I-es klubok kereteiben a hazai nevelésű, illetve a fiatal (21 és 23 éven aluli) hazai játékosok számát, és a pályán lévő hazai nevelésű játékosok arányát is növelni akarja legalább a FIFA által már évekkel ezelőtt megcélzott 6+5 mértékre. Megfontolandó továbbá a játékosok száma és a bértömeg korlátozásának bevezetése. Mindezen intézkedéseket a fokozatosság elve betartása mellett 2-4 év alatt célszerű bevezetni.

Feltöltés

Az új bajnoki év kezdetéhez közeledve zajlik az új versenyrendszerek nevezési időszaka. A licenc- és nevezési problémával küzdő sportegyesületek (pl. az NB III-as első helyezett Létavértes) helyére olyan új egyesületek kerülnek, amelyek megfelelnek a követelményeknek. Az ún. feltöltés szabályairól nem egyedileg dönt az elnökség, hanem az érvényes Versenyszabályzat vonatkozó pontjait kell a Versenybizottságnak alkalmaznia. Az elnökség arról döntött, hogy legyen-e feltöltés. Eszerint az NB I és az NB II a versenykiírásban meghatározott 16 csapattal indul, az NB III pedig szintén a Versenykiírás szerinti 3x16 csapatos bajnokságot alkot a 2014-2015-ös idényben. (ez alapján egyértelművé vált, hogy az elnökség fel fogja kérni a Szeged 2011-GA-t az NB II-es indulásra – a szerk.)

Játékvezetés

Az elmúlt időszak eredményeit és problémáit értékelve számolt be az elnökségnek a Játékvezető Bizottság. A részletes, ábrákkal és kimutatásokkal illusztrált anyagból kiderült, hogy a magyar játékvezetők továbbra is számos rangos nemzetközi felkérésnek tettek eleget a mögöttünk álló szezonban.

Ezzel összhangban nagy hangsúlyt kapott az elmúlt időszakban a játékvezető-képzés mennyiségének és minőségének fejlesztése. A legtehetségesebb fiatalok megyei előkészítő csoportba kerülnek, majd pedig a legjobbak innen már az MLSZ által központilag koordinált játékvezető akadémián folytatják (18-23 éves korosztály). A képzésnek, amelyben a profi játékvezetők is aktívan részt vesznek, része az elengedhetetlen angol nyelvi képzés. Idehaza a várakozásoknak megfelelően kedvező változást hozott a tavaly bevezetett professzionális játékvezetés (12 vezetőbíróval).

Edzőképzés

Az elit, profi futballra koncentráló szemlélet helyét a nevelés-központú, az utánpótlásedzők képzését, tudásbővülését szorgalmazó irányvonal vette át az edzőképzésben. Az elmúlt időszak eseményei között kiemelendő, hogy egyre szélesebb kör ismerkedhetett meg a szakma alapjaival, közel 500 utánpótlásedző vett részt Gödöllőn az MLSZ második konferenciáján, és emellett több tucat kurzus zajlott az ország különböző területein, mintegy ezer résztvevővel, az MLSZ és a megyei igazgatóságai szervezésében.

A korábbi D-licences képzést felváltva elindult az MLSZ Grassroots C képzés, amely nevéből adódóan (a grassroots - szabad fordításban a futball alapjait jelenti) a szabadidős és gyermekfocisták képzését helyezi a fókuszba. Ősszel indul a kapusedzőképzés, és európai összevetésben is újdonságnak számít az erőnléti edző képzési program elindítása.