Thomas Doll megtörheti a külföldi edzők NB I-es átkát?

PÓR KÁROLYPÓR KÁROLY
Vágólapra másolva!
2014.02.13. 10:05
December vége, január eleje az edzőváltások időszaka volt a magyar futballban, de az arányok nem sokat változtak. Továbbra is 40 százaléknál valamivel kevesebb külföldi edző dolgozik a honi élvonalbeli futballban, miközben a szurkolók a jelek szerint egyre inkább bíznának az „idegenből” érkező szakemberekben. Vajon az elmúlt bő húsz évben miért csak két külföldi tréner tudott nálunk bajnoki címet nyerni? Mi kell ahhoz, hogy egy külföldi tréner sikeres lehessen nálunk? Egyáltalán, mivel lehet idecsalogatni egy topligát is megjáró trénert? Mi az a plusz, amit ő hozhat a magyar futballba? Ezeket a kérdéseket boncolgattuk Paunoch Péter FIFA-licences menedzser segítségével, aki Thomas Doll ferencvárosi szerződésében működött közre.

Thomas Doll (középen) és stábja eddig csak edzőmeccseken figyelhette a Ferencvárost, hamarosan jön az éles bevetés (Fotó: Korponai Tamás)
Thomas Doll (középen) és stábja eddig csak edzőmeccseken figyelhette a Ferencvárost, hamarosan jön az éles bevetés (Fotó: Korponai Tamás)
Thomas Doll (középen) és stábja eddig csak edzőmeccseken figyelhette a Ferencvárost, hamarosan jön az éles bevetés (Fotó: Korponai Tamás)
Thomas Doll (középen) és stábja eddig csak edzőmeccseken figyelhette a Ferencvárost, hamarosan jön az éles bevetés (Fotó: Korponai Tamás)
Thomas Doll (középen) és stábja eddig csak edzőmeccseken figyelhette a Ferencvárost, hamarosan jön az éles bevetés (Fotó: Korponai Tamás)

 


A HAZAI EDZŐK MÉG FÖLÉNYBEN VANNAK, DE A KÖZVÉLEMÉNY KEVÉSBÉ BÍZIK BENNÜK

A szezon felénél, 15 fordulót követően még csak két edzőváltást jegyezhettünk fel az NB I-ben, míg jelenleg (17 forduló elteltével) öt olyan klub van az NB I-ben – az Újpest, a Ferencváros, a Győri ETO, a Paks és a Kaposvár –, amelyik nem azzal a trénerrel vág neki a tavaszi folytatásnak, amellyel tavaly elkezdte a szezont. A vártnál talán nagyobb téli mozgásba az is belejátszott, hogy a Győri ETO vezetőedzőjét, Pintér Attilát szövetségi kapitánynak nevezték ki, a helyét Horváth Ferenc vette át, aki ezért távozott Paksról.

KÜLFÖLDI EDZŐK MAGYARORSZÁGON

Az NB I-ben az 1990-es évektől kezdve számos országból számos nációt képviselő edző dolgozott már. Alább a teljesség igénye nélkül megvizsgáljuk, honnan érkeztek a nálunk munkát vállaló trénerek, milyen eredményeket értek el.

A legtöbben a délszláv vonalról, Horvátországból és Szerbiából érkeztek. Ugyanakkor Dimitirje Davidovics (szerb, Szlobodan Kusztudics (szerb, Videoton, 1996–1997), Dragan Szekulics (szerb, BVSC, 1999), Stanko Poklepovic (horvát, Ferencváros 1999–2000), Slavko Kovacic (horvát, Vasas, 2001), Szlavko Petrovics (szerb-német, ZTE, 2007–2008), Dragoljub Bekvalac (szerb, Győri ETO, 2008) vagy éppen Zoran Szpisljak (szerb, Újpest, 2011–2012) nevére nem az itt elért eredményeik miatt emlékszünk, már ha emlékszünk egyáltalán…
Ugyanez igaz a DVTK-t az NB I-ben két meccsen irányító (azóta alacsonyabb osztályú csapatoknál dolgozó) szerb Zoran Kuntics élvonalbeli edzői pályafutására is: a mesterre sokkal inkább fehérvári és ferencvárosi játékosmúltjáról emlékezhetnek a drukkerek. A délszláv vonalról talán a horvát Marijan Vlaknak sikerült megbecsülést is kiharcolnia a szurkolók körében. Ő az első, ferencvárosi időszakában, az 1998–1999-es szezonban a zöld-fehérek első külföldi edzőjeként ezüstéremig vezette a csapatot, ami után rögtön kapott is egy jobb ajánlatot a Croatia Zagrebtől, és távozott. Később dolgozott még Fehérváron (2006–2007) és a Vasasnál is (2011), de teljes szezont egyik klubnál sem húzott le. A legtöbb meccsen külföldi vezetőedzőként az időközben már magyar állampolgárságot is szerző, szabadkai születésű Szivics Tomiszlav ült a kispadon az NB I-ben. A tavaly nyár óta a DVTK-nál dolgozó szakember a diósgyőriek, a Paks (2012–2013) és a Kecskemét (2007–2009 és 2010–2011) vezetőedzőjeként összesen 210 NB I-es meccsen dirigált. Eddigi legnagyobb sikereit a KTE-vel érte el, amelynél két alkalommal dolgozott, első időszakában feljuttatta a csapatot az élvonalba, a másodikban Magyar Kupát nyert a klubbal.

A kelet-közép európai régióból dolgoztak még nálunk például román – Ioan Patrascu (Stadler FC, 1994) és Silviu Iorgulescu (Békéscsaba, 1996) –, illetve cseh edzők is – Miroslav Beránek (DVSC, 2006–2007), Zdenek Scasny (DVSC, 2011). Közülük Beránek bajnokságot nyert a Lokival, a következő idényben azonban fél távnál csak harmadik helyen állt a csapat a tabellán, és megköszönték az addigi munkáját, távoznia kellett.

Szép számmal dolgoztak nálunk olasz edzők is, Dario Bonetti (Sopron, 2006–2007), Roberto Landi (Sopron, 2006), Vincenzo Cosco (Sopron, 2007), Nicola Fitta (Vác, 2007), Giovanni Dellacasa (Vasas, 2009–2010) és Massimo Morales (Honvéd, 2009–2010) azonban nem sok nyomot hagyott a futballunkban. Aldo Dolcettit (Honvéd, 2005–2006 és Siófok, 2008) Kispesten szerették a szurkolók, de sem ott, sem Siófokon nem alkotott igazán maradandót. Szakmai elismertségét azonban jelzi, hogy három klubnál dolgozott, mert az MTK második csapatának élére is kinevezték (2008), később hazájában dolgozott az AC Milan Primavera-együttesénél is. Jelenleg egy olasz dolgozik nálunk, ugyancsak a Honvédnál Marco Rossi (Honvéd, 2012-től) személyében, aki az előző szezonban 19 év után újra dobogóra vezette a kispestieket.

A brit edzői vonalat a Ferencváros és az Újpest hozta be az NB I-be, kevés sikerrel. Az angol Bobby Davison (Ferencváros, 2008) ugyan visszavezette a Fradit az élvonalba, de az első osztályban 11 forduló után megbukott, őt Craig Short (Ferencváros, 2009) követte, a korábbi rutinos Premier League-játékos a Ferencvárosnál dolgozott először vezetőedzőként (bár hivatalosan Tuboly Frigyes volt a vezetőedző, mert neki volt licence), de fél év után nem hosszabbítottak vele. A lilákhoz a skót William McStay (Újpest, 2009–2010) jött, látott, majd 21 meccs után szezon közben távozott.

A németalföldi irányt szintén ez a két klub képviselte elsősorban, de náluk ez sem jött be igazán. Legalábbis ha csak a bajnoki eredményeket nézzük, ugyanis a Ferencvárossal Ligakupát nyerő holland Ricardo Moniz bő egy év alatt (2012–2013) közönségkedvenccé vált az Üllői úton, a vártnál rosszabb bajnoki eredmények után mégis menesztették. Ugyancsak idő előtt, szezon közben szakított belga edzőivel az Újpest: Valere Billennel (2006), Jos Daerdennel (2012–2013) és Marc Leliévre-rel (2013). A legsikeresebb németalföldi a holland Henk ten Cate volt, aki az 1999–2000-es szezonban ezüstérmet szerzett az MTK-val és Magyar Kupát is nyert, a nemzetközi porondon, az UEFA-kupában pedig búcsúztatta a Fenerbahcét. ezután rögtön „dobbantott” is, a következő szezonban már a NAC Breda szakvezetője volt, később dolgozott a Barcelona és a Chelsea másodedzőjeként, az Ajaxnál és a Panathinaikosznál pedig vezetőedző volt.

A portugál „csomagot” a Videoton hozta Magyarországra. A játékosként kétszeres BL-győztes Paulo Sousa (2011–2012) Ligakupát és bajnoki ezüstérmet is nyert, majd az Európa-liga csoportkörébe vezette a csapatot, de a tavaszi szezon előtt családi okokra hivatkozva távozott. Őt honfitársa, José Gomes követte, aki fél szezon alatt ugyancsak ezüstérmet szerzett, és 17 forduló után most is 2. helyen áll a csapattal.

A felsoroltak mellett volt itt még német (Ralf Wilhelms, III. Kerület, 1998), ecuadori (Octavio Zambrano, Tatabánya, 2008) és finn (Martti Kuusela, Honvéd, 1992–1994) szakember is. Utóbbit azért érdemes külön kiemelni, mert Kuusela volt az első külföldi tréner, aki bajnokságot nyert nálunk. 1992 őszén vette át a Kispest-Honvéd irányítását a menesztett Verebes Józseftől (pontosabban az egy meccs erejéig megbízott vezetőedzőként tevékenykedő Szurgent Lajostól), és úgy összekapta a csapatot – főleg erőnlétileg –, hogy a kispestiek megnyerték a bajnokságot. A következő szezonban azonban a finn mester sem tudta kitölteni a szerződését, 1994. március 28-án – az ETO-tól elszenvedett 5–1-es vereség és az Újpest elleni hazai 1–1 után – felmondtak a szakembernek, akinek kispesti mérlege a 40 bajnoki mérkőzésén: 24–8–8.

Mindenképpen meg kell említeni, hogy dolgoztak határon túlról érkező magyar szakemberek is az NB I-ben. Csak felsorolás szintjén nézzük a neveket: Borbély László (felvidéki, Siófok, Tatabánya), Jenei Imre (erdélyi, szövetségi kapitány, Parmalat FC), László Csaba (erdélyi, a válogatottnál szövetségi edző, majd Ferencváros), Molnár László (felvidéki, Újpest), Pecze Károly (felvidéki, Győri ETO), Sándor István (kárpátaljai, Nyíregyháza, Diósgyőr, Stadler FC, BVSC), Selymes Tibor (erdélyi, FC Sopron), Vlád László (erdélyi, Diósgyőr). Egyikük sem nyert bajnokságot.

A fentiek azt mutatják, a külföldről érkező edzők eddig kevés sikert értek el nálunk, aki pedig eredményes munkát végzett, általában hamar távozott. Más kérdés, hogy hasonló, sikertelen edzők listáját hazai szakemberekből is össze tudnánk állítani…
Az NSO ajánlja: Csaknem 30 külföldi edző bukott meg az NB I-ben

Az arányok azonban nem sokat változtak. A 16 csapatból hat klubnál – DVTK, Ferencváros, Honvéd, Kaposvár, Újpest, Videoton – dolgozik olyan szakember, aki nem Magyarországon született (ősszel ez a szám öt volt). A külföldről érkező hat edzőből hárman Nyugat-Európából jöttek (az FTC edzője, a német Thomas Doll, a Vidit irányító portugál José Gomes, a Honvéd élén álló olasz Marco Rossi), ketten Szerbiából (az újpesti Nebojsa Vignjevics szerb, a diósgyőri Szivics Tomiszlav pedig magyar-bunyevác származású, és már magyar állampolgár is), egyikük pedig erdélyi magyar (a Kaposvárra kinevezett Selymes Tibor). A válogatottnál az MLSZ – Csányi Sándor elnök korábbi nyilatkozatai ellenére – magyar kapitányt bízott meg az irányítással (Egervári Sándor helyett Pintér Attila), miután bevallottan nem talált a szövetség olyan külföldi szakembert, aki egyrészt megfizethető lett volna, másrészt vállalta volna a célként kitűzött Eb-részvétel kiharcolását.

Itthon tehát többségében továbbra is a hazai szakemberekben bíznak a futballvezetők. Annak ellenére, hogy a különböző fórumokon az elmúlt időszakban, főképp a válogatott őszi bukaresti és amszterdami veresége után jelentősen megszaporodtak a hazai edzőket érő kritikák. A közönség részéről a hazai edzőkbe vetett bizalom csökkenése a Nemzeti Sport Online-on kiírt különböző szavazások eredményein is lemérhető. A Ferencváros esetében például a holland Ricardo Moniz menesztése után a 16 ezer szavazó valamivel több, mint fele (51 százaléka) külföldi edző mellett tette le a voksát (egy másik szavazásunkon a 35 ezer voksolóból 72 százalék úgy gondolta, hiba volt a holland elküldése), míg a kapitánykérdésben majd’ 13 ezer szavazat mellett csak 3.6 százalék választott volna itthonról edzőt.

ATTÓL, HOGY VALAKI KÜLFÖLDI, MÉG NEM LESZ JÓ EDZŐ

Ugyanakkor az is tény, hogy Magyarországon az elmúlt 25 évben, mint az keretes írásunkból is kiderül, kevés olyan külföldi edző dolgozott, aki átütő eredményeket tudott volna produkálni. Hogy mást ne mondjunk, az NB I történetében eddig csupán két nem magyar edző szerzett aranyérmet csapatával,a finn Martti Kuusela1993-ban a Honvéddal ésa cseh Miroslav Beránek2007-ben a DVSC-vel. A rákövetkező szezonban azonban mindkettejüket menesztették a gyengébb eredmények miatt.

Cikkünkben, az új ferencvárosi vezetőedző, Thomas Doll magyarországi szerződésében közreműködő menedzser, Paunoch Péter segítségével annak járunk utána, mi kell ahhoz, hogy korábban magasabb szinten, például topligában is dolgozó trénerek hozzánk szerződjenek, milyen pluszt jelenthet az ő alkalmazásuk, milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy sikeresek is tudjanak lenni.

„Először is azt kell reálisan látnunk, hogy milyen edzői körből válogathatnak a magyar klubok. Olyan edző, aki topligában nyert már bajnokságot vagy kiugró eredményt produkált a Bajnokok Ligájában, nem fog Magyarországra szerződni. Ez a kör miként a játékosoknál, az edzőkesetébenis elérhetetlen, megfizethetetlen. Magyarországon maximum azok az edzők jöhetnek szóba, akik topbajnokságokban legjobb esetben is csak a tabella második feléhez tartozó vagy a topliga országának másodosztályában szereplő csapatoktól kapnak ajánlatokat. Megfelelő szakmai koncepció mellett és persze a magyar edzőkénél nagyságrendekkel nagyobb fizetések fejében ők most már elérhetők, de inkább csak az olyan élcsapatoknál, mint például a Videoton vagy éppen a Ferencváros. Azonban azt is látni kell, hogy azok a külföldi edzők, akik eddig Magyarországon dolgoztak még csak nem is ebből a körből kerültek ki. Az itt megfordultak nem dolgoztak korábban topligában, pláne nem nyertek topbajnokságban érmet, mint Thomas Doll a Hamburggal, és nem irányítottak olyan nemzetközi szinten is elismert játékosokat mint ő, gondolok például Rafael van der Vaartra vagy Khalid Boulahrouzra, akik a játékosai voltak” – mutatott rá az ügynök arra, hogy nagyon nem mindegy, milyen tapasztalatok birtokában érkezik valaki hozzánk.

A SEGÍTŐK SZEREPE ÉS A PÉNZ – DOLL NEMET MONDOTT AZ ARABOKNAK

Szó esett már a pénzről, ami természetesen döntő tényező, hiszen évi 150-200 ezer eurós fizetés (45.7-60 millió forint) alatt nyugaton is ismertséget szerző edzőt szinte egész biztosan nem lehet idehozni, de ez az összeg is csak a legalsó határnak számít, vagyis ennyiért már csak kevesen ugranának fejest az NB I-be. A Blikk korábbi információi szerint a Ferencvárostól menesztett Ricardo Moniz éves fizetése 250 ezer euró volt (75.5 millió forint) és nagyságrendileg ekkora összeget kapott a Videoton portugál mestere, Paulo Sousa is.

Paunoch szerintviszont az edzők nemcsak a pénzt nézik, hanem a szakmai koncepciót is, azt hogy van-e esélyük kiugró eredményre. Olyan eredményre, amelyikre már külföldön is felfigyelnek. Erre példa Paulo Sousa sikere, a Videotonnal kivívott Európa-liga-szereplés. Ugyanakkor egy magára valamit is adó edzőnek az sem mindegy, hogy milyen stábbal dolgozhat, és bizony a stábot is meg kell fizetni. Sokszor éppen ez a tényező lehet a külföldről érkező szakemberek magyarországi szerepvállalásának vagy éppen eredményességének a gátja, tőlünk nyugatabbra ugyanis a legnagyobb edzők sikereit is egy szakmai stáb csapatmunkája alapozza meg.

„Komoly szakember egyedül sehol sem vállal munkát. Nyugat-Európában egy tréner általában viszi magával a pályaedzőjét, a kapusedzőjét, az erőnléti edzőjét és a megfigyelési, úgynevezett »scout-rendszer« vezetőjét. Utóbbi a nyugati profi világban már nélkülözhetetlen láncszem a gépezetben, ő az edző szeme, tisztában van vele, hogy milyen típusú játékosok illenek bele az edző elképzeléseibe, milyen futballistákat kell keresnie. Sokszor az edzői stáb fizetése összesen még egyszer annyiba kerül, mint a tréneré, és ez az, amit itthon már nem tudnak vállalni a klubok. Néhány éve olvastam José Mourinhóval kapcsolatban, amikor a kérőivel tárgyalt, hogy az ő évi tízmillió eurós fizetése mellett a stábtagok is fejenként egymillióba kerültek évente. A siker letéteményese éppen a stáb. A szakmai munka is egy csapatmunka, amiben mindenkinek megvan a maga specifikus feladata, egy edző nem érthet mindenhez. A stáb összetétele Thomas Doll ferencvárosi munkavállalásának is sarkalatos pontja volt, ami megnehezítette a tárgyalásokat, sokat dolgoztunk az ügyön kollégámmal, Végvári Ákossal, de az edző végül hajlott a kompromisszumokra” – mondta a menedzser.

A stábra vonatkozó fenti megállapítást, mely szerint az edzői csapat összetétele, az, hogy azonos filozófia mentén közösen tudjanak dolgozni a stábtagok a sikeresség zálogát jelentheti, érdemes megvizsgálni az eddig hazánkban dolgozó, ismertebb külföldi edzők tekintetében. Az első nem magyar szövetségi kapitányunk a német Lothar Matthäus volt, akit magyar stáb segített, segítője László Csaba volt, ő azért kerülhetett a válogatotthoz, mert dolgozott Németországban, jól beszélt németül. Ugyancsak magyar stábbal dolgozott a holland Erwin Koeman, az Aczél Zoltán, Máté Csaba, Petry Zsolt segítői trió ezúttal is elsősorban a nyelvtudás és korábbi kötődések alapján állt össze. Hasonló volt a helyzet a Ferencvároshoz osztrák bajnokként érkező holland Ricardo Moniz esetében is, akit ugyancsak a hollandul remekül beszélő Máté Csaba segített. Az első nyugat-európai edző, aki külföldi stábbal érkezett hazánkba, a portugál Paulo Sousa volt, a Videotont az Európa-liga csoportkörébe vezető szakember hozta magával a spanyol Joan Carrillo másodedzőt és a szintén spanyol Ignácio Torreno erőnléti edzőt. Thomas Doll sem egyedül érkezett, ő Ralf Zumdickot hozta magával, és megörökölte a külföldi trénerek „állandó” hazai kísérőjét, Máté Csabát is. Érdekesség, hogy a Ferencvárosnál a hírek szerint egy edző szerződtetése már bukott meg az elmúlt években azért, mert a stáb ügyében nem sikerült megegyezni – László Csabánál jelentett ez akadályt.

Doll elsősorban a szakmai koncepció miatt fogadta el a Ferencváros ajánlatát – folytatta Paunoch. – Annyira meggyőzte, amit Magyarországon tapasztalt, az épülő stadion, a kitűzött célok, hogy két, anyagilag kecsegtetőbb arab ajánlatot is visszautasított.A Dollhoz hasonló, nem kimondott sztáredzők egy topligában ritkán kapnak olyan csapatot, amelynél hosszú távú koncepció mentén lehet építkezni és kiugró eredményt elérni, vagyis a fizetés nagyságánál lehetnek fontosabb szempontjaik is. Annak idején Paulo Sousának is ezért lehetett vonzó a Videoton ajánlata, és az Európa-liga szerepléssel sikerült is kiugró eredményt produkálnia, amelyre sok helyen felfigyeltek.”

Azt már mi tesszük hozzá, hogy éppen Sousa esete mutatja, ha egy fiatal külföldi edző – akárcsak egy fiatal külföldi játékos – Magyarországon figyelemre méltó eredményt produkál, akkor alighanem lesz lehetősége váltani, és nem marad hosszú távon nálunk, vagyis a megkezdett építkezés hamar abbamaradhat. Doll is elmondta már, hogy szeretne egyszer még a Bundesligában dolgozni – ezen az úton pedig nagy lépést jelentene számára, ha a Ferencvárossal az európai porondon is letenné a névjegyét a 2015 nyaráig szóló szerződése alatt.

A KÜLFÖLDI EDZŐK SZERZŐDTETÉSE A JÖVŐ ÚTJA?

A kérdés már csak az, mi az a plusz, amit egy topligát látott edző – az olcsóbb, hazai edzőkkel szemben – hozzá tud tenni egy magyar csapat munkájához.

SZAVAZÁS

Ön szerint ki lesz a következő külföldről érkezett edző, aki bajnokságot nyerhet az NB I-ben?

KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!

„Az biztos – és ez nem a magyar szakemberek ellen szól –, hogy egy egészen más mentalitást, munkához való hozzáállást képes megvalósítani. Amikor magyar fiatalok kimennek nyugati klubba futballozni vagy csak próbajátékra, akkor is gyakran hallani, hogy már az edzések is teljesen másak, sokkal intenzívebbek, mert a játékosok ugyanúgy hajtanak a tréningeken is, mint a meccseken. Ez az a felfogás, munka iránti alázat, attitűd, amit egy ilyen kaliberű edző képes lehet Magyarországon is meghonosítani” – fogalmazott ezzel kapcsolatban a játékosügynök, akitől azt is megkérdeztük, mennyivel nehezebb egy korábbi topligás edzőt a válogatotthoz szerződtetni, mint egy klubcsapathoz. Miért nem sikerül vajon egy Thomas Dollhoz hasonló tapasztalatokkal rendelkező edzőt szerződtetnie az MLSZ-nek a válogatott mellé?

„Nem ismerem a konkrét ügyet. Az viszont biztos, hogy egy válogatottnál sokkal nehezebben tudja a szakmai elképzeléseit megvalósítani egy tréner, hiszen úgymond kész anyaggal dolgozik, sokkal kevesebbet tud hozzátenni a sikerhez, mint egy klubedző. A nemzeti csapatnál pluszt csak a taktikával hozhat, játékosokat, például egy-két kiemelkedő képességű légióst nem tud igazolni, így nehezebben tudja a saját képére formálni a csapat játékát” – véli Paunoch.

Thomas Doll (balra) és Paunoch Péter
Thomas Doll (balra) és Paunoch Péter

A végére egyetlen kérdés maradt: tényleg csak a külföldi edzőkben bízhatunk, ők vihetik előbbre a magyar labdarúgás szekerét?

„Én hiszek a török példában. Ott az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején megindult egy folyamat: tapasztalt nyugat-európai edzőket szerződtettek, akiknek a hívására egyre jobb légiósok érkeztek, és lépésről lépésre elkezdődött a felemelkedés. Hiszem, hogy ez az út itt is járható. A magyar labdarúgásban talán még sohasem volt annyi pénz, mint most. Ilyen szintű szakemberek, mint például Sousa vagy Doll, még nem dolgoztak Magyarországon. Németországban szakmai körökben először nem hittek a fülüknek, amikor meghallották, hogy Doll nálunk vállal munkát. Az, hogy ő itt vállal munkát, a magyar labdarúgás eredménye. Ha itt nem épülnének stadionok, nem lennének meg a Ferencvárosnál a munkának megfelelő körülmények, akkor nem jött volna ide. Ez azt mutatja, hogy jó úton járunk, és ezen érdemes továbbmenni” – hangsúlyozta a menedzser.

Aztán tavasszal majd meglátjuk, hogy ez az út hova vezethet. Mindenesetre tény, akármennyire gyengének is tűnik egy külföldről jövő edző számára a magyar NB I színvonala, nem olyan könnyű bajnokságot nyerni nálunk. Tavasszal a második helyen álló Videotont irányító portugál José Gomesnek lesz a legnagyobb esélye arra, hogy megtörje a külföldi edzők hétéves, bajnoki arany nélküli időszakát, de ezt célozhatja meg idővel Doll is (neki a következő idényben lehet erre nagyobb esélye a mostani tízpontos hátrány ismeretében).

EDZŐVÁLTÁSOK AZ NB I-BEN A 2013–2014-ES SZEZONBAN
2013. október 20.: Marc Leliévre és Kozma István helyett Nebojsa Vignjevics – Újpest
2013. december 1.: Ricardo Moniz helyett Máté Csaba megbízottként – Ferencváros
2013. december 19.: Pintér Attilát kinevezik szövetségi kapitánynak, helyette január 9-től Horváth Ferenc – Győr
2013. december 19.: Thomas Dollt kinevezik – Ferencváros
2014. január 3.: Prukner László helyett január 7-től Selymes Tibor – Kaposvár
2014. január 9.: Horváth Ferenc helyett Csertői Aurél – Paks

A FERENCVÁROS JÁTÉKÁRÓL KÉTOLDALAS ELEMZÉST OLVASHAT A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁBAN!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik