Szivics köszönetet mondott Kassainak, Véber őrgrófokról beszélt

DVTK–HONVÉD 2–0

Tomiszlav Szivics: „Néha szoktam nyerő dolgokat húzni, ez ma is sikerült, a csapat nagy győzelmet harcolt ki. Büszke vagyok a játékosaimra, gratulálok nekik. Szeretném megköszönni Kassai Viktornak, mert ha nincs a kiállítás, nem tudjuk meg, hogy a csapat ennyire egyben van, és még többre is képes lesz. A tél után leszünk igazán jó együttes, van bennünk potenciál, de időre van szükségünk."

„Bacsának különösen akkor megy a játék, ha van területe. Most volt, és élt is a lehetőségével. De hangsúlyozom, hogy a mérkőzést nem az 'egyes' játékosok nyerték meg, hanem a csapat, amely nagyon egyben volt ezen a délutánon."

Marco Rossi: „Ez az én felelősségem, szégyen, elnézést kérek a szurkolóktól, akik nem egy ilyen csapatot érdemelnek. Gyenge a csapatunk, a játékosok nem szívvel-lélekkel hajtanak a pályán. Lehet, hogy én is olyan minőségű edző vagyok, mint amilyen a csapat..."

„Elsősorban azért nem tudtunk emberelőnyben betalálni, mert nincsenek olyan kvalitású játékosaink, akik képesek eldönteni egy-egy találkozót. Azt mindenki láthatta, hogy a mérkőzés jelentős részében uraltuk a játékot, de nem mentünk vele semmire, mert nem szereztünk gólt. A támadószekciónk tagjai sorozatban csődöt mondanak. Az elkövetkező hetekben megpróbálunk változtatni rajta."

VIDEOTON–KECSKEMÉT 1–0

José Gomes: „Jól megszervezte védekezését a Kecskemét, így sokáig hiába próbálkoztunk, nem találtuk a gyenge pontját. A gólt követően több helyzetünk is volt, de nem tudtuk értékesíteni őket. A csapat hozzáállása remek, ilyen mentalitás kell, hogy az ehhez hasonló meccseket megnyerhessük, és akkor a bajnoki címig juthatunk."

Bekő Balázs: „A csapat nagyszerűen küzdött. A futball egy-egy ilyen bajnokin végre visszaadhatná azt, amit többször elvett, hiszen ez a sokadik mérkőzésünk, amikor többet, győzelmet érdemeltünk volna. Megint bebizonyosodott, ha védekezésben egyet hibázunk, akkor azt az ellenfél könyörtelenül kihasználja, így most is pont nélkül maradtunk."

MTK–PAKS 2–0

Garami József: „A helyzet az, hogy nagyon nehéz ellenfelet sikerült legyőzni. Nem volt könnyű dolgunk, mert az első félidőben görcsösek voltunk, a Paks három mozgékony középpályása sok gondot okozott nekünk. Az is igaz, hogy a félidő egyetlen valamirevaló gólhelyzete a miénk volt, ám Fejes András fejese sajnos elkerülte a kaput. Nekünk nagyon jól jött a gól, felszabadultak a játékosok, megnyugodtak, a Paksnak futnia kellett az eredmény után. Örülök ennek az eredménynek, nagyra értékelem a sikerünket, mert nehéz sorozat van mögöttünk, remélem, több ilyen nem lesz.

Horváth Ferenc: „Úgy illik, hogy mindenekelőtt gratuláljak az MTK-nak, óriási dolognak tartom, hogy ilyen széria után győzni tudott. Ettől függetlenül úgy láttam, nem érdemeltünk vereséget, mert az első félidőben jól játszottunk, az történt a pályán, amit elterveztünk, amit akartunk, ha sikerül egy gólt szereznünk, minden másképp alakult volna. Rettentően nehéz úgy eredményt elérni, hogy éppen csak kijövünk az öltözőből, máris kapunk egy gólt. Ez felborította minden elképzelésünket. Sokat tettünk az egyenlítésért, a végén kockáztatni kellett, és amikor nyíltabban játszottunk, már több helyzete volt az MTK-nak. El kell gondolkodni azon, hogy legutóbb rossz játékkal győztünk, míg most jó teljesítménnyel vereséget szenvedtünk – melyik a jobb?

MEZŐKÖVESD–KAPOSVÁR 1–3

Véber György: „Engem sokkoltak. Pedig már a huszadik másodpercben üvöltöztem, hogy mit képzelnek magukról a védőink, akik mint őrgrófok, sétálgattak a pályán. Vérlázító volt. Egész héten arra készültünk, hogy alázattal futballozunk, mert ugyan rosszul játszottunk Kispesten, de egymásért küzdve nyertünk. Sajnos ilyen karakterekből áll a mai magyar futball. Néhány mérkőzésen tudunk csak futballozni. „

„Nyugodt maradtam, a régi, Véber-féle dühkitöréseknek ma már vége. Nem akarok negyvenöt évesen ebbe belehalni. Higgadtan próbáltam elmondani, hogy drámaian gyenge, amit eddig előadtunk."

Prukner László: „Nagyon kellett ez a három pont. A korán rúgott két gólunk sokkolta a hazaiakat. Egyszer már nekünk is lehetett szerencsénk. Aztán taktikusan játszottunk, az akaratunknak köszönhetjük, hogy nyertünk. Reménysugarat jelent a győzelem. Azt már korábban is elmondtam, négy-öt ponttal többnek kellene lennie a tarsolyunkban, sok szerencsétlen szituáción múlt, hogy nincs. Változtattam is a csapaton, jól sült el a módosítás. Megteremtettük a lehetőségét, hogy olyan szintre jussunk az ősz végére, hogy összefogással, kicsit jobb játékkal, egy-két jó igazolással a Kaposvár a tizenegyedik szezonját is az első osztályban kezdhesse el."

HALADÁS–PUSKÁS AKADÉMIA 2–1

Artner Tamás: „Nem azért cseréltem le hamar Iszlait, mert gyengén játszott. Nehézségeink voltak a védelemben, ezért gyorsan változtatnom kellett, hiszen nem tudtunk mit kezdeni a Puskás Akadémia két belső támadójával. Sokszor egy az egyben mentek rá a hátvédeinkre, ezért inkább szerkezetet váltottunk. Nem kezdtünk rosszul, ám a folytatásban visszaestünk, sajnos a két szélső középpályásunk sem nagyon támogatta a támadásokat. A folytatásban ez változott, ezért azt mondhatom, küzdelmes összecsapást játszottunk, sajnos a pálya talaja sem kedvezett a látványos, folyamatos játéknak.

Benczés Miklós: „Sosem voltam az a fajta edző, aki a bírókkal foglalkozik. Most sem tenném, ám a játékosaim miatt kénytelen vagyok hangsúlyozni, nem a futballisták hibáztak, hanem a játékvezetői hatos. Megnézzük, kinek mi lett volna a feladata, elvégezte-e, és nem maradhat el a számonkérés sem, hogy a jövőben sikeresebbek legyünk. A mérkőzés elején átvészeltük a hazai rohamokat, majd lesből kaptunk egy gólt, s amikor magunkra találtunk, nyomást helyeztünk a Haladásra, akkor jogtalan tizenegyesből szerzett gólt az ellenfél."