Pakson folytatta vesszőfutását a Kaposvár

A tabella alapján egyértelműen a hazaiak voltak a találkozó esélyesei, hiszen a vendégek eddig mindössze egy pontot szereztek hat forduló alatt. Csakhogy a Kaposvár kifejezetten a paksiak mumusának számít: az előző bajnokságban mindkétszer a Rákóczi győzött, s legutóbb a Paksnak 2009 augusztusában sikerült legyőzniük mostani riválisukat hazai pályán.

Ezúttal is a vendégek kezdtek jobban: egy hazaadás miatt a 6. percben végezhetett el közvetett szabadrúgást a vendéggárda az öt és felesről, de ezt végül sikerült blokkolni, mint ahogyan Waltner Róbert csúsztatott fejese is elszállt a kapu előtt.

Az első igazán veszélyes hazai lehetőségre egészen a 22. percig kellett várni, amikor Hullám Attila lőtt kevéssel a kapu mellé. Fél óra elteltével aztán már Marko Ranilovic kapusnak is játékba kellett avatkoznia, Hullám emelése után. Ezeket leszámítva azonban elég gyengécske volt az iram, s a játék képe alapján nem igazán lehetett volna megtippelni, hogy melyik csapat áll tizenegy hellyel a másik előtt a tabellán.

Aztán szinte a semmiből a 41. percben vezetést szereztek a hazaiak: Bori Gábor jobb oldali beadása után a berobbanó Windecker József bólintott az ötös jobb csücskétől a kapu bal alsó sarkába (1–0).

A második játékrészt aktívabban kezdte mindkét csapat, de megint csak a kaposváriak előtt adódott lehetőség: az 52. percben egy jobb oldali szöglet után Adrian Markus fejelhetett, s a labdát Báló fejelte ki a gólvonalról. A kipattanót Balázs Benjámin lőtte kapura, amely Molnár Péter kapus lábai között akadt el. A rárontó Waltner azonban belerúgott a hálóőrbe, amiért sárga lapot kapott, s mivel már volt neki ilyen, megkapta a pirosat is.

A vendégek azonban így sem adták fel: egy óra elteltével Balázs a kapufát találta el, majd újabb tíz perc múlva az ő fejesét kellett fognia a Molnárnak. A túloldalon a góllövőlista második helyén álló Simon Attilának volt két kisebb lehetősége, aztán a 78. percben a harmadikat már kihasználta: Bori jobb oldali beadása után került hozzá a labda, s az átvétel után egy csellel becsapta védőjét, majd kissé balról, 8 méterről, jobbal a kapu bal felső sarkába bombázott (2–0). Simon ezzel megszerezte a nyolcadik gólját, és utolérte Nikolics Nemanját.

A végén aztán a csereként beállt Tököli Attilának is volt több lehetősége, de az eredmény végül nem változott. Így a kaposváriak – bár nem érdemeltek vereséget – tovább folytatták vesszőfutásukat, s továbbra is az utolsó helyen állnak az eddig megszerzett egy pontjukkal.

(A Duna Televízió felvétele)

„Gratulálunk a Paksnak, de büszke vagyok a csapatom mai teljesítményére, mind a játékra, mind pedig a küzdelemre. Azt gondolom, hogy nem egyenlő mércével voltunk mérve, a sárga lapok és a kiállítás eldöntötte a mérkőzést. Volt hat olyan sárga lapos szituáció a mezőnyben negyven-ötven méterre a kaputól, amit az egyik oldalon lappal díjaztak, a másikon nem, és ha már egy csapatnak van négy-öt faultja egy ilyen kiélezett meccsen, akkor nem lehet úgy odaállni a következő párharcba. Sokat tettünk azért az elmúlt hetekben, hogy a szerencse is egy kicsit végre mellénk álljon, de még nem talált meg minket. Nem várok semmilyen beszélgetésre a jövőmet illetően, de természetesen a vezetőségé a döntés” – értékelte a mérkőzést Prukner László, a Kaposvári Rákóczi vezetőedzője a Duna Televíziónak.

„A péntek 13.-a nehezítette meg a dolgunkat. Volt itt minden, rémálom az Elm utcában, sikoly. Nem nézett ki jól, de rettentően boldog vagyok, hogy nyertünk. Nem mertünk játszani, nagyon rosszul kezdtünk és ez rányomta a bélyegét az egész mérkőzésre. Nem mertük felvállalni azokat a dolgokat, amelyek tulajdonképpen az erősségeink, elkövettünk egy butaságot, a közvetett szabadrúgás kissé megfogta a társaságot, de amikor tíz emberrel játszott a Kaposvár, akkor gyorsabban játszottunk előre. Na az már jobban nézett ki” – mondta a paksiak vezetőedzője, Horváth Ferenc.

NB I
7. FORDULÓ
MVM Paks–Kaposvár 2–0 (Windecker 41., Simon A. 78.)