Szivics: Most dögös „hölgy” érkezik, aszerint is fogadjuk

 

MVM PAKS–DVTK 19.00

„Sok minden hiányzik nekem ebből a Paksból. Nem éreztem a játékosaimon a mindenáron győzni akarást, az elsöprő lelkesedést” – idézi a Nemzeti Sport Tomiszlav Szivicset azt követően, hogy a sereghajtó után az utolsó előtti Egerrel is csak ikszelt csapata.

„Kezdjük azzal, utóbbi két meccsünket libalegelőn vívtuk, márpedig ez semennyire sem illik az én rövid passzos futballfelfogásomhoz. De nem szeretném erre fogni a pontvesztéseket, csupán tényként közöltem. Szerdán biztosan sokan látták a Barcelonát a PSG ellen, egy ember hiányzott sokáig, mégis majdnem kiesett a Barca, pedig ott van másik harminc klasszis. Nálunk hiányzott nyolc futballista, tudomásul kell venni, hogy nélkülük – akikből négy biztos kezdő –, plusz a harminchéthez közeledő, valamennyi pihenőt, ezúttal egy félidőnyit igénylő Tököli Attila nélkül ennyire futotta. Ettől még egy profinak mindig százhúsz százalékot kell adnia, ha csak feleannyira lelkes, az baj. Emiatt is támadt hiányérzetem. De legalább választ kaptam rá, ki a versenyzőtípus, ki nem, ki a jó futballista – az az igazság, hogy eredményes csapat kialakításához idő kell, épp azért, hogy éles helyzetben is megismerd a játékosodat. Ugyanakkor tudom, egy győzelem, és rendben leszünk.”

Merthogy az Újpest elleni emlékezetes diadal óta még csak hasonlót sem tapasztalhattak a zöld-fehérek – talán a fejükbe szállt kissé a dicsőség?

„Nem gondolom, bár azóta is hajtogatom, mennyivel jobb lett volna csak egy nullára nyerni, és az egy nullát a következő fordulókban is megismételni – meditált a közelmúlton Éger László a Nemzeti Sport kérdésére. – Vácon az első félidőben szanaszét volt a társaság, aztán magunkra találtunk, ha még öt percig tart a meccs, nyerünk. Ebből kell építkeznünk, miközben mindenkinek magában kell keresnie a bajok okát. Az edzésmunkával nincs gond, meccsen mégis akadnak koncentrációs problémák, fordítanunk kellene a gyakorlaton, és a tréning helyett a bajnokin pörögni jobban.”

Vagy csupán az okozta a problémát, hogy a két utolsó ellen egyszerűen képtelenség ugyanazzal az elánnal harcba szállni, mint mondjuk a Megyeri úton?

„Nehéz ügy – folytatta a csapatkapitány. – Nyilván könnyebb a Fradi vagy az Újpest ellen maximumon pörögni az első pillanattól fogva, mint negyven néző előtt, de csak azt tudom mondani, hogy lehet, én sem a kívánatos módon szálltam harcba az Eger ellen, de legalább mindent megtettem azért, hogy úgy vegyem fel a küzdelmet. A Diósgyőr ellen viszont már az elején sem lesz baj a csapattal.”

A hátvédet betegség hátráltatta, így meglehet, kimarad a kezdőből, de aligha ez lesz a legördöngösebb Szivics-húzás.

„Lesz húzás, majd meglátják – titokzatoskodott a paksi mester. – Annyit azért megjegyeznék, hogy a férfiember már csak olyan, hogy ha szép asszonnyal találkozik, odateszi magát. Mi két kevésbé vonzóval randiztunk legutóbb, de most dögös »hölgy« érkezik, aszerint is fogadjuk.”

Jó játékkal értékes győzelmet aratott legutóbb a DVTK a Videoton ellen. Vajon mivel piszkálta fel labdarúgóit Szentes Lázár szakmai igazgató?

„Mindig szükség van az önbizalom erősítésére, különösen vereség után – mondta Szentes. – Győrben hiába játszottunk jobban, mint korábban, pontot nem szereztünk. A múlt héten arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a jó játékot és az eredményességet egyensúlyba hozzuk. Rangadók jönnek sorozatban, ezért könnyebb a helyzetünk, mert nem kell külön kihegyezni rájuk a csapatot, valamennyi játékos tudja, mi vár rá.”

De vajon ez mire lesz elég Pakson?

„Rapszodikus csapat az ellenfelünk – folytatta Szentes Lázár. – Hatot rúg idegenben, majd hármat kap a saját pályáján – meglehetősen kiszámíthatatlan a Paks. Hogy aztán ellenünk melyik arcát mutatja, az csak péntek este derül ki. Veszélyes meccs vár ránk, ezért magasan kell tartani a játékosokban a hitet, a küzdőszellemet. Azt szeretném, ha a találkozón a mi akaratunk érvényesülne, apró momentumok dönthetnek.”

 

KAPOSVÁR–HONVÉD 17.00

„Bár a bajnokságban még nem szerzett gólt, a Honvéd egyik legjobb játékosa, az olasz Davide Lanzafame, rá nagyon oda kell figyelnünk – adta ki az ukázt Balázs Benjámin, a Kaposvári Rákóczi labdarúgója. – Erős csapat a kispesti, többüket is ismerem, Hidi Patrik is kilencvenes születésű, mint én, az U21-es válogatottban szerepeltünk együtt, Délczeg Gergellyel pedig a ligaválogatottban játszottam. Győznünk kell pénteken – vissza kell vágnunk az őszi öt hármas vereségért.”

A Somogy megyeiek az utóbbi napokban nemcsak jól futballoztak, hanem eredményesen (Lombard Pápa ellen 3–0 és Pécsi MFC ellen 2–0) is.

„A Győrtől kikaptunk, de jobban játszottunk ellenfelünknél, Újpesten is vereséget szenvedtünk, de a lila-fehérek ellen is megérdemeltünk volna legalább egy pontot – folytatta a labdarúgó. – Legutóbb Pécsen sikerült nyernünk kettő nullára, jót tett a lelkünknek a győzelem. Úgy tűnik, hatott Prukner László fejmosása, ugyanis ledorongolt minket az újpesti, egy nullás kudarc után. Odaértünk a tizenhatosukig, ott pedig megállt a tudomány – szólt a dörgedelem, jogosan.”

Lett foganatja az edzői szónak – amit Balázs Benjámin már egészségesen hallgathatott.

„Jó két hete tört el az orrom, de már semmi gond – folytatta. – Maszkot kellett viselnem, de csak egy félidő erejéig hordtam, mert annyira zavart. Viselésével eltűnt a periférikus látásom, pedig az elég fontos egy középpályás esetében – is...”

Kérdés, meddig tapossa a játékos a magyar pályák gyepét – ugyanis egyre többen mondják, megérett a külföldi megméretésre.

„Elismerem, foglalkoztat a klubváltás gondolata, de nem mindenáron, hiszen jól érzem magam Kaposváron – mondta a futballista, akinek jövő nyáron jár le a megállapodása a Rákóczival. – Ha váltok, külföldre szerződnék. Itthonról két, az élbolyba tartozó csapat is megkeresett, de végül maradtam. Nem szeretnék több lépcsőfokot átugrani, először mondjuk a belga, a holland vagy a lengyel bajnokságba igazolnék. De most nem ez a lényeg, hanem hogy nyerjünk a Honvéd ellen.”