Hol vannak azok az idők, amikor (Deákék, valamint Sárosiék jóvoltából) 140 vagy 124 gólig jutottak a zöld-fehérek a bajnokságban? Vagy amikor (az 1931–32-es százszázalékos idényben) 18 kapott gólra 105-tel felelt a Fradi?
Messze vannak, nagyon messze…
Helyettük azok az évek költöztek az Üllői útra, amikor a csatárok nemigen találták góllövőcipőjüket, ráadásul a csapat többször kapitulált, mint ahány gólt szerzett. (Mert bizony utóbbi csúfságra is akadt párszor példa a IX. kerületi klub történetében; lásd táblázatunkat.)
A legutóbbi szezonban még az NB II-ben szereplő és ott nemegyszer kiütéses győzelmet arató, összességében pedig 94 találatot jegyző Ferencváros a mostani évadban alig-alig képes feltörni az ellenfelek védelmét. Ez nyilván a színvonal emelkedésével is magyarázható – meg a csapat gyöngénél is gyöngébb támadójátékával. Jellemző adat: amíg Ferenczi István egy éve még 39 gólra volt képes a második vonalban, addig ebben a szezonban – 26 meccsen – csak 7 gólig jutott az élvonalban.
Ferenczi hiába kezdett viszonylag jól a tavasszal (4 meccs/2 gól), az utóbbi hét fordulóban képtelen volt a kapuba találni. Csatártársa, a télen érkező Anthony Elding sem lehet túl büszke az utóbbi időszakban mutatott teljesítményére (4/0), de ő legalább elmondhatja magáról, hogy a hetedik tavaszi mérkőzéséig termelte a gólokat (összesen hatot).
A támadógépezet szerény produkciójából a középpályások is jócskán „kiveszik a részüket": egyfelől nem adnak elég (használható) labdát a csatároknak – néha még Ferenczi és az angol is kénytelen a felezővonalig visszajönni labdáért… –, másfelől meg ők maguk sem veszélyesek a kapura. (Nem úgy, mint bő negyedszázada Nyilasi, Ebedli vagy Pogány.)
Ennek eredményeképp lehangoló a Fradi gólmutatója. Az eddigi 11 tavaszi meccsen 11 gól, az utóbbi hét találkozón viszont csak négy, ami alig lépi túl a feles átlagot – egyszerűen elképesztő.
Az egész idényt figyelembe véve 26 mérkőzésen 28 gól a társulat mérlege, ami úgy áll össze, hogy a csapat 19-szer csak egyszer (11) vagy egyszer sem (8) talált kapuba – az 1–3-as állásnál félbeszakadt, ám a fegyelmi bizottság által 3–0-s vendéggyőzelemmel igazolt FTC–Diósgyőr találkozó utóbbi eredménnyel szerepel a statisztikában –, ötször szerzett két gólt, és egyszer-egyszer ért el három, illetve négy találatot. Érdekesség, hogy a „hármast" és a „négyest" is a dobogóra pályázó ZTE-nek vágta.
Utóbbi bravúros tettől függetlenül: a Fradi (támadó)futballja korántsem az igazi…
Bajnoki évad | Helyezés | Meccsszám | Gólarány/gólkülönbség |
1901 | 3. | 8 | 20:28 |
1945–46 | |||
(Alapszakasz | 1.) | ||
A legjobb tíz | 5. | 18 | 39:41 |
1950 ősz* | 10. | 15 | 25:30 |
1952** | 9. | 26 | 27:54 |
1983–84 | 12. | 30 | 43–44 |
1984–85 | 13. | 30 | 34–38 |
2009–10*** | 8. | 26 | 28–31 |
*ÉDOSZ néven szerepelt.
**Bp. Kinizsi néven szerepelt.
***Négy fordulóval a vége előtt.
Megjegyzés: a mostani idény kivételével csak a befejezett és a hivatalos első osztályú bajnokságokat vettük figyelembe.