– Mi volt a baj?
– Nem is értem ezt az egészet. Két góllal vezettünk, aztán emberhátrányban is nőtt az előnyünk, de nem tudtuk megtartani. El sem hiszem.

– Milyen a hangulat most az öltözőben?
– Gondolhatja. Mindenki döbbenten, csendben ül. Sokkolt minket ez az eredmény, hiszen a találkozó nekünk állt. Vezettünk, nem adtuk fel emberhátrányban sem, mégsem szereztünk még pontot sem. Tényleg sokkoló helyzet.

– Ezzel a vereséggel lényegében eldőlt, hogy nem lehetnek harmadikok. Pedig ha kilenc pontot szereztek volna az utolsó három hazai meccsen...
– Ne is mondja. A helyzet az, hogy nem mondtuk ki ugyan, de a bronzérem volt a célunk, ez most már végképp elúszott.

– Beszéljünk a pozitívumról. Előfordult már, hogy egy meccsen négy gólt szerzett?
– Nagyon rég, talán még a serdülőben. De most ennek sem tudok örülni, nagyon bánt ez a vereség, egyszerűen nem tesz boldoggá az sem, hogy ilyen eredményes voltam. Majd később biztos képes leszek szép emlékként idézni magát a négy gólt, de a mérkőzést biztosan nem.

– Az sem vigasztalja, hogy tízest kapott a Nemzeti Sporttól?
– Jól hangzik, de most ez sem villanyoz fel. Tényleg sokkos állapotban érzem magam. Talán majd néhány nap múlva örülök az osztályzatnak, de most a vereség bánt.