A Paks leiskolázta a második félidőben széteső Újpestet

Csodálatos, napsütéses időben, telt ház, azaz négyezer néző előtt fogadta a Paks az Újpestet a 27. forduló záró mérkőzésén, pünkösdhétfőn. Az elmúlt fordulókban remek formában futballozó hazaiak fogadkoztak, hogy megnehezítik a bajnoki címért versengő fővárosiak dolgát, s az utóbbi három otthoni eredményük (3–0-s siker a Vasas ellen, 6–0-s győzelem a Tatabányával szemben, s bravúros, 2–1-s diadal a Győr ellen) erre reális esélyt is nyújtott a számukra.

Az Újpest persze nem foglalkozott ezzel, a vendégek számára ugyanis a bajnoki cím életben tartásáért csak a győzelem volt elfogadható, miután a fordulóban korábban az MTK és a DVSC is besöpörte a három pontot.

Ennek megfelelően is kezdtek a lilák, akik lendületes játékkal többször is eljutottak a kezdő sípszót követően a paksi kapuig, de a hálóba nem tudtak betalálni. Ezután, a zöld-fehérek megnyugodtak és mezőnyben teljesen egyenrangú ellenfelei lettek az újpestieknek.

A tizedik perc tájékán Szentes Lázár kissé módosított csapata hadrendjén: a jobbszélsőként kezdő Vermes Krisztián visszahúzódott a védelembe, míg Ivan Dudics egy sorral előrébb lépett. A vendégek mestere azért szánta rá magát a változtatásra, mert úgy érezte, hogy a válogatott védő jobban meg tudja szűrni a hazaiak bal oldali támadásait, amelyek után Báló Tamás illetve Hanák Viktor többször is veszélyesen ívelt középre.

A lilák taktikáját második ízben meghatározó Szentes Lázárnak a 38. percben ismét változtatnia kellett, hiszen egy rossz lépést követően az addig jól játszó Korcsmár Zsolt lába aláfordult, így le kellett cserélnie. A védelem jobb oldalára a beálló Regedei Csaba került, míg Vermes középre húzódott.

A sors fintora, hogy az első félidőben másodszor helyet változtató Vermes, a szünet előtt óriásit hibázott, utolsó emberként nem tudott felmenteni a labdára vércseként lecsapó Tököli Attila elől, aki egyedül kapura tört, majd biztosan lőtt a hálóba.

A második félidőre még támadóbbá tette csapatát az újpestiek mestere, az első negyvenöt percben veszélytelenül futballozó Denis Dourandi helyett a sérüléséből visszatérő Tisza Tibor állt be. A vendégek tényleg próbáltak több akciót vezetni, de a tavasz eleji „betegségük” – amikor a ZTE, az MTK és a DVSC ellen 12 gólt kaptak összesen –, ismét kiütközött.

A hátsó alakzat folyamatosan asszisztált a paksi ellentámadásokhoz, amelyek során Báló Tamás, Kiss Tamás, Heffler Tibor és Tököli Attila zavartalanul kerülhetett nagyobbnál, nagyobb helyzetbe. Az egyik végén Heffler növelte két gólosra a hazaiak előnyét, miután 16 méterről óriási gólt lőtt a vendégek kapujába.

Az Újpest ezután is próbálkozott, de egy-két lehetőségen kívül többre nem futotta erejéből, míg a Paks a mérkőzés végére akár kiüthette volna ellenfelét, ha jobban összpontosít a kapu előtt, vagy ha Balajcza Szabolcs nem véd, most már sokadszor bombaformában.

A 80. perc tájékán a nézőtéren elszabadult a pokol: a vereségbe, valamint a bajnoki cím egyre távolabb kerülésébe belenyugodni nem tudó lila-szimpatizánsok összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel, s megpróbáltak a pályára özönleni, de végül sikerült őket megfékezni, és befejezni a mérkőzést.